Mindenkinek, akinek a magyarság nemcsak forma, hanem tartalom is, legalább átfut az agyán, hogy mit vesztett ez az ország és ez a nemzet 100 évvel ezelőtt, mondta Gulyás Gergely Trianon 100. évfordulóján a Magyar Nemzeti Bank budavári épületében, a Rákóczi Szövetség rendezvényén.
A nemzeti összetartozás napján tartott megemlékezésen egyrészt beszédet mondott Gulyás mellett Székely János római katolikus püspök és Gerhardt Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank volt alelnöke, jelenleg elnöki főtanácsadója is. Másrészt a rendezvény végén egy időkapszulát adtak át Gerhardt Ferencnek, hogy azt – az abban lévő üzenetetekkel – őrizze meg az MNB. Az eredeti meghívóban még az szerepelt, Matolcsy György, az MNB elnöke lesz a vendég, ám végül a főtanácsadója jelent meg.
Lehet-e teljes életet élni megcsonkítva, fel lehet-e állni láb nélkül, lehet-e ölelni karok nélkül, lehet-e a veszteség fájdalmával úgy együtt élni, hogy az ne váljon identitásunk részévé
– tette fel a kérdéseket Gulyás, mint azok a kérdések, amelyek egy olyan nemzetben vetődnek fel, amit „halálra szántak, amelynek nehéz volt túlélni, és amelynek egy évszázad után is hasonlóan nehéz Trianon árnyékában élni”.
Hozzátette, ma nemcsak veszteségeinkre emlékezünk, hanem hálát adunk azért az egyedülálló csodáért, hogy
„a magyar az egyetlen nemzet, amely egy eredményes és befejezett gyilkossági kísérletet is képes volt túlélni.”
Így vannak, akik emlékezzenek.
A miniszter a beszédében elmondta, azért tudtunk megmaradni, és azért őrizték meg magyarságukat sok millióan akkor is, amikor „a kisebbségi létben egyszerre kellett a kommunista terrorban és az asszimiláció kígyótorkában életben maradni”, mert
„a nemzethez tartozás erősebb kötelék az államhoz tartozásnál”.
„A XX. században a magyar nemzethez való hűség harcban elesett hősöket, kivégzetteket, bebörtönzötteket és megnyomorítottakat szült. A magyar nemzethez való hűségért a kommunista diktatúra alatt a környező országok, sőt, még saját államunk is bebörtönzéssel és fizikai megsemmisítéssel fizetett” – mondta Gulyás, majd áttért 2010-re, amikor „alapvető fordulat következett be a nemzetpolitikában”.
„Tudtuk, meg kell törnünk Trianon átkát”
– mondta, és hozzátette, „ezért mondtuk ki 2011-ben, hogy intézményes felelősséget viselünk, és nem csak érzünk a magyar nemzet tagjaiért”.
A XX. század adta a legnehezebb leckét a magyarság számára. (...) A XX. században egy nemzet igazsága nem könnyítette meg a megmaradást. Apponyi gróf prófétai szavai senkit sem érdekeltek 100 évvel ezelőtt. A wilsoni elveket a gyakorlatban senki nem gondolta követni. A II. világháború győztesei semmivel sem voltak bölcsebbek az első világháborút megnyerő nagyhatalmak rövidlátó vezetőinél. A szabadságot és demokráciát akaró Magyarország sem a II. világháború után 1947-ben, sem a forradalom után 1956-ban nem volt fontos azoknak, akik szabadságban és demokráciában éltek
– mondta Gulyás, aki szerint egyedül maradtunk ugyan az igazságunkkal, ám mégis túl tudtunk élni, mert „az igazság, ahogy a nemzet is, felette áll a határoknak”.
A miniszter szerint az első száz év próbáját kiálltuk, mert míg „Európa egyre több országa küzd azzal, hogy a határain belül beszéljék nyelvüket, addig egy évszázaddal Trianon után is több millióan beszélnek, sőt élnek, és éreznek magyarul az ország határain kívül, szerte a nagyvilágban”.
Székely János római katolikus püspök többek között arról beszélt, hogy a legfontosabb feladatunk nem a múlttal kapcsolatos, hanem a jelennel és jövővel: újra talpra kell állnunk. Az ország tragédiák sorozatát élte át a XX. században, amikek alig tudtunk túlélni, és részben még nyögünk is alattuk, de talpra kell állni, ismételte meg újra.
Gerhardt Ferenc, az MNB volt alelnöke rövid történelmi, gazdasági összefoglaló után a 2010 utáni időszakról beszélt: az ország vezetése új utat választott, szakított a „'70-es évek óta jellemző beidegződésekkel, az egyensúly vagy növekedés közötti választást az egyensúly és növekedés lehetőségévé alakítva. Gerhardt szerint joggal bízhatunk abban, hogy a koronavírus-járvány miatti globális felfordulásban is folytatni tudjuk történelmi lemaradásunk leküzdését.
A rendezvényen levetítettek egy kis bejátszást abból, ami az időkapszulába került: a világ minden tájáról kértek rövid videós üzeneteket magyaroktól arról, mit jelent nekik magyarnak lenni. A bejátszásba a több civil között megjelent Nógrádi György, és Novák Katalin és Kásler Miklós üzenete is. Az esemény végén pedig levetítettek egy klipet, a Kiss Kata Zenekar Magyar vagyok című számának az eseményre készült kiadását.
(Borítókép: Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter lezárja az időkapszulát a nemzeti összetartozás napján a Rákóczi Szövetség megemlékezésén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) budavári Szentháromság téri épületében 2020. június 4-én. Mellette jobbra Gerhardt Ferenc, az MNB volt alelnöke és Székely János katolikus püspök, balra és Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke. Fotó: Huszti István / Index)