– mondta ki az Alkotmánybíróság (AB) szerdán közzétett, az MTI által ismertetett határozatában, mely a testület soron kívüli, teljes ülésén született.

Az Országgyűlés fideszes többsége a koronavírus-járvány kezdetekor fogadta el a büntető törvénykönyvnek (Btk.) azt a március 31-től hatályos módosítását, amely szerint a nagy nyilvánosság előtt elkövetett rémhírterjesztés különleges jogrend, így például járványhelyzet idején szigorúbb szankcióval sújtható.

Az AB-hez benyújtott panasz szerint ez a szabályozás szükségtelenül és aránytalanul, ötéves szabadságvesztéssel fenyegetve korlátozza a szólásszabadságot, továbbá kiszámíthatatlan és tág teret nyújt az önkényes jogalkalmazásnak, ezért alkotmányellenes, azaz meg kell semmisíteni. Az indítványozó kifogásolta, hogy annak is büntetőjogi szankcióval kell szembenéznie, aki jóhiszeműen állít valamit, azaz nem tud állításának valótlanságáról.

Az AB szerdán közzétett határozatában felhívta a figyelmet arra, hogy a vitatott Btk.-tényállás csak a „tudottan hamis vagy elferdített tények nagy nyilvánosság felé közvetítését” tiltja, de azt is csak akkor, ha az különleges jogrend idején, a védekezés akadályozására alkalmas módon történik. A tiltás nem vonatkozik a kritikus véleményekre – bár a jogszabályra hivatkozva végrehajtott leghíresebb eljárás során egy nyugdíjas szerencsi férfit pont a kormány intézkedéseire tett kritikus facebookos megjegyzései miatt vittek el a rendőrök.

Az AB azt is kimondta,

ha viszont tudottan hamis tényt állít valaki és azzal akadályozhatja a védekezést, akkor az ahhoz fűződő társadalmi érdek miatt szükséges és arányos a véleményszabadság korlátozása.

Az Alkotmánybíróság azonban szükségesnek tartja egy „alkotmányos követelmény” felállítását, mely elválasztaná az olyan információ közlését, amelynek hamisságáról az elkövetőnek már az elkövetéskor tudnia kellett, és az olyan – rémhírterjesztésnek nem minősülő – tettet, mely során egy olyan vitatott tényt közöl valaki, amiről csak később derül ki, hogy hamis.

Ahogy arról írtunk, rémhírterjesztés miatt június 4-ig összesen 131 büntetőeljárást rendeltek el, de csak egyetlenegy ügy jutott el a bírósági tárgyalásig.