Index Vakbarát Hírportál

Rétvári megmagyarázta, hogy került be az Erzsébet-utalvány promója az új történelemtankönyvbe

2020. június 29., hétfő 17:49 | aznap frissítve

Durva, politikai alapú, szakmai érveket nélkülöző, szemlélet- és ízlésbeli támadás érte több médium felületén az átdolgozott történelemtankönyveket nem sokkal megjelenésük után – írta Facebook-oldalán Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára. A KDNP-s politikus szerint a kritikák közös pontja, hogy figyelmen kívül hagyják az átdolgozott kötetek valódi erényeit, és teljesen egyoldalúak.

A kritikák megalapozatlanságát jól jelzik, hogy ezen könyvekből még egyetlen tanár egyetlen órát sem tartott, tehát, mint »A tanú« c. film híres jelenetében az »ítélet« már előbb készen volt, mint maga a »per«.

Eredetmítoszok vs. tények

Az éles szakmai bírálatokat kiváltó új Nemzeti alaptantervhez rohamtempóban átírt és átdolgozott állami történelemtankönyveket egyébként nem pártok és politika szervezetek kritizálták, hanem a történelemtanárok legnagyobb szervezete, a Történelemtanárok Egylete (TTE). Az egyesület gyorselemzésében számos szakmai bírálatot fogalmazott meg:

Rövidebb könyvek, kevesebb tananyag

Rétvári hosszú Facebook-posztban reagál a kritikákra, amelyekben részletes szakmai érveket is előad a személyeskedés és a politikai vagdalkozás mellett.

Írása szerint a rendszerváltoztatás óta nem látott mértékben csökkent a megtanítandó tananyagmennyiség. Valójában a tankönyv (és a tanterv) alkotói igen bátor lépéseket tettek, és valóban ki mertek hagyni hagyományosan megszokott témákat is. Ilyen módon a kötetek kézzel foghatóan rövidültek. Ez oldalszámban jól mérhetően 50-60 oldallal kevesebbet jelent, ami mintegy 20–30 százalékos rövidülést jelent. Ez Rétvári szerint több évtizedes távlatban is a legjelentősebb, valódi csökkentés. 

Rétvári külön kiemeli, hogy a frissen megjelent új, 9. osztályos gimnáziumi kötet például a maga 176 oldalas terjedelmével közel fele olyan hosszú, mint a könyveket éles kritikában részesítő Történelemtanárok Egylete (TTE) alelnöke által is jegyzett, 307 oldalas, korábbi 9. évfolyamos kötet (Dupcsik Csaba – Repárszky Ildikó: Élő történelem I. A 9. évfolyam számára. Műszaki Kiadó, 2009.) A posztban Rétvári arra is utal, hogy szerinte nem vehető komolyan egy korábbi tankönyvszerző bírálata, akinek könyve a „családok százezreinek életét megkönnyítő, ingyenes tankönyvellátást lehetővé tevő szabályozás miatt került le a tankönyvlistáról”.  

Több idő jut kompetenciafejlesztésre

Rétvári ugyanezzel az érvvel veri vissza a túl hosszú tematikus egységekre vonatkozó kritikát is. Azt írja: „Gyors fejszámolással kiszámítható, hogy ha például a 9. évfolyamos „A” jelű tankönyvben 22 tematikus egység van egy tankönyvben, akkor heti két órás tárgy esetében átlagosan 3 tanóra jut egy-egy anyagrész feldolgozására, ami bőven elég a tananyag elsajátításához, továbbá a kompetenciafejlesztésre is.” Eközben, jegyzi meg, a TTE alelnöke által is jegyzett kötetben 35, minimum 6-8 oldalas, de akár 14 oldalas leckét is találhatunk.

Rétvári szerint megőrizték az ismeretek ideális mértékét, viszont időt szabadítottak fel a kompetenciafejlesztésre. Így a köteteknek köszönhetően megvalósulhatnak a pedagógiailag legmodernebb célok, például a jelenségalapú tanulás, az aktív tanulás vagy az autentikus tanulás. Mindegyik új tankönyv ezért gazdag forrásanyaggal készült, hogy az órákon megvalósítható legyen a diákok aktív tevékenységén alapuló felfedezéses tanulás.  

Rétvári értetlenül áll azon kritikák előtt, melyek a magyar és egyetemes történelem integrált szemléletét illetik. Mint írja: a modern pedagógiai, pszichológiai, történelemdidaktikai szakirodalom tökéletesen egyetért abban, hogy a jelenségalapú megközelítés segíti legjobban a tanulókat a tananyag megértésében.

Nem hatékony (és végképp nem időtakarékos), ha egy adott jelenséget (például a középkori városok fejlődése) szétbontva, akár több hónapos különbséggel tanítjuk meg egyetemes és magyar történelemből.

Új kutatások a magyar őstörténetről

Az államtitkár a magyar őstörténetre vonatkozó bírálatokra is kitér. Azt írja, hogy a köznevelés tanári gyakorlatában ez a téma alig változott az évtizedek alatt, miközben a tudományos eredmények (pl. régészeti leletek) megsokszorozódtak. Az államtitkár szerint az új könyvekben „a téma megközelítése igen modern, ugyanakkor távol áll attól, hogy tudományos igazságokat nyilatkoztatna ki, a szöveg végig korrekten jelzi, hogy mely esetekben van hipotézisekről szó.”

Megjegyzi azt is, hogy „a honfoglalás egyszeri, véletlenszerű – besenyő támadás nyomán bekövetkező – mivoltát mértékadó tudományos körökben ma már föl sem vetik, évtizedes távlatban konszenzus mutatkozik a honfoglalás előkészített, tervezett mivoltáról”. 

Rétvári megmagyarázza azt is, hogy került be a történelemtankönyvbe a hátrányos helyzetű családok szociális üdültetésére szolgáló kormányzati Erzsébet Program. A kormányzati programra ugyanis vonatkozik egy kérdés az új ötödikes tankönyv, Árpád-korról szóló részében. Az államtitkár szerint a diákok számára ahol csak lehet, igyekeznek napjainkig tartó íveket fölrajzolni, hogy sokkal inkább jelenvalóvá váljék a történelem. Az autentikus tanulás lényege, hogy összehasonlíthatatlanul jobban megmarad egy olyan anyagrész, melynek látható összefüggése van a jelennel, olvasható a posztban. Rétvári szerint ezért

kifejezetten modern szemlélet, ha a 8 évszázaddal ezelőtt élt Szent Erzsébet életével kapcsolatban napjainkban megjelenő, releváns kérdések is előkerülnek (már csak azért is, mert az illető szentnek lassan már a nevével sem találkoznak a diákok, és éppen ezért nyugodtan rá lehet kérdezni, hogy a több tízezer szegény család üdülését segítő Erzsébet Programot miért épp Erzsébetről és miért nem Katiról vagy Zsófiról, esetleg Inviolátáról nevezték el.

Rétvári ezután azzal összegez, hogy „a média különböző felületein megjelenő kritikákat ennek értelmében szakmaiatlan, politikailag motivált támadásoknak, egészen pontosan felesleges hisztériakeltésnek kell minősítenünk.”

Rétvári korábban a Nemzeti alaptantervet ért tanári kritikákra azzal válaszolt, hogy lesorosozta és -niedermülleristázta a Történelemtanárok Egyletét, a kormánysajtó nemzetietlen balos szervezetnek bélyegezte őket, a Facebookon pedig azt terjesztették róluk, hogy az egyesület mögött „néhány tucat balliberális aktivista bújik meg”, akik amúgy ligetvédők, minden tüntetésen és balhén ott vannak a fővárosban, „lobogtatják a CEU-s és orbánfóbiás transzparenseiket”. Közben számos olyan, eddig nem ismert tanárszervezet jelent meg, amelyek lelkesen üdvözölték az új NAT-ot

A Történelmetanárok Egyletének válasza

"Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára 2020.06.29-én Facebook oldalán a Történelemtanárok Egyletére utalva azt állította, hogy „az átdolgozott történelemtankönyveket nem sokkal megjelenésük után durva, politikai alapú, a szakmai érveket nélkülöző, szemlélet- és ízlésbeli (tehát nem szakmai és tényszerű) támadás érte.” Ezzel szemben a nyilvánosságra hozott elemzésünkben kizárólag történész- és pedagógiai szakmai érveket fogalmaztunk meg. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy szakmai véleménynyilvánítást politikai alapú támadásnak minősítsenek.

Az államtitkár nem egyenlő mércével mér. Közleményében elemzésünk szakmaiságát elvitatva olvasható: „ A kritikák megalapozatlanságát jól jelzik, hogy ezen könyvekből még egyetlen tanár egyetlen órát sem tartott…” Ugyanezen bejegyzése végén így dicséri az új könyveket: „ A frissen elkészült átdolgozott könyvek a fentebbiek értelmében kifejezetten korszerű, jól tanítható taneszközök.”

A TTE véleményét megfogalmazók gyakorló történelemtanárok és tankönyvszerzők, ezért – bár ezt furcsállja Rétvári úr – az új tankönyvekről annak tanítási tapasztalata előtt is érdemi véleményt tudnak formálni. Az államtitkár kijelentette: „fölvetődik a kérdés, hogy mennyire lehet komolyan venni egy olyan bírálatot, melynek megalkotásában az állami tankönyvkiadás közvetlen kárvallottjai is közreműködnek”. A szakmai szempontok szerint érvelő történelemtanárok véleménye mindenképp megfontolásra érdemes. A szakmai érvek ütköztetésére nyilvános vitára hívjuk ki a tankönyv készítőit."

A Történelemtanárok Egylete Bizottmánya

Fotó: Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára beszédet mond az egykori pálos kolostor helyén létesített emlékhely felavatásán Márianosztrán 2020. június 25-én. MTI/Kovács Tamás

Rovatok