Az új, komáromi Duna-híd mai átadóünnepsége után összegyűjtöttük, milyen hidakkal gazdagodott Magyarország.
Kevés olyan építmény van a történelemben, amely évezredek óta szimbólumként is és fizikai tárgyként is változatlan tartalommal bír. Talán csak a mindig az ég felé törekvő templom, amely a hídhoz hasonlóan, magától értetődően jelképezi az ember teremtő erejét, az alkotást és a haladást.
Nem véletlen, hogy a folyókon a korábbi átkelők, gázlók helyére épült hidak mellett szinte azonnal kinőttek a városok. Jól mutatja az eltérő fejlődési pályákat a prágai Károly híd és a budapesti Széchenyi Lánchíd megépülése között eltelt néhány száz év.
Hidat építeni mindig is rendkívül drága mulatság volt, ezért hiába tűzte zászlajára az ország modernizációját, a szocialista Magyarországon viszonylag kevés új híd épült. Ezek nagy részére – köztük a Sávoly Pál által tervezett Erzsébet hídra – azonban joggal lehetünk büszkék.
Persze nem lett volna Magyarország az ami, ha nem találnánk olyan vicces vagy tragikomikus történeteket, mint az M8-asnak is nevezett dunaújvárosi Pentele híd, amely szó szerint átjáró a semmibe, ugyanis az oda vagy az onnan elvezető M8-as autópálya azóta sem készült el. Napjainkban hasonló eset az M0-s Deák Ferenc hídjának érthetetlenül elhúzódó, immár több mint két és fél éve befejezetlen felújítása.
Borítókép: MTI Fotós: Varga György