Az elmúlt napokban tíz – mérőállomással megfigyelt – településen voltak az átlagosnál rosszabbak az értékek Magyarországon – mondta Szigeti Tamás, a Nemzeti Népegészségügyi Központ munkatársa hétfőn az M1 aktuális csatornán. Hozzátette, hogy a levegő minőségének alakulásában a földrajzi elhelyezkedésnek és az időjárásnak is fontos szerepe van.
Budapesten elsősorban a gépjárműforgalom és nem az egyébként kifejezetten környezetbarát távfűtés miatt romolhat a levegőminőség, főleg a szélcsendesebb napokon. Vidéken a fűtési szezon, az otthoni kazánokba történő begyújtás jelenti sok helyen a problémát, ami – ha nem szakszerűen és a legmegfelelőbb anyagokkal történik – rendkívüli környezet- és levegőszennyezést is okoz.
A szakértő felhívta a figyelmet, hogy azokban a térségekben, ahol rosszabb a levegőminőség, általában magasabb a krónikus légúti megbetegedésekben szenvedők aránya, így a Covid-fertőzöttek száma is nagyobb lehet. Kitért arra is, egyelőre nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy a levegőminőség idei fűtési szezonban tapasztalt romlása növelheti a koronavírus okozta megbetegedések számát.
A környezet és az emberi egészség szempontjából is megfelelő fűtési módokról és fontos szabályokról, legfontosabb tanácsokról a www.futsokosankampany.hu oldalon kaphatunk információkat. A honlapról megtudhatjuk, hogy a fűtőeszközeink rendszeres ellenőrzése, a tudatos, nem pazarló felhasználás és a lakóterünk megfelelő hőszigetelésével optimalizálhatjuk nemcsak a költségeinket, de egyénileg is sokat tehetünk a levegő minőségéért.
A megfelelő tüzelőanyagok használatával tehát nemcsak a levegő minősége javítható jelentősen a településeken, de az ott élők egészségének megőrzéséért is sokat tehetünk. A statisztikák szerint évente 8–12 ezer ember idő előtti halála hozható összefüggésbe a rossz levegőminőséggel.