„Pártlistát az a párt állíthat, amely, legalább kilenc megyében és a fővárosban, legalább ötven egyéni országgyűlési képviselőjelöltet állított” – áll abban a javaslatban, amelyet november 10-én, 23 óra 59 perckor nyújtott be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a választási törvény módosításáról.
Az indoklás szerint az úgynevezett „kamupártok” indulását szeretnék megnehezíteni ezzel, amelyek nem valós politikai célok megvalósítása miatt, csupán az állami támogatás megszerzéséért állítanak pártlistát.
Megkerestük az ügyben Schiffer András ügyvédet, az LMP egykori frakcióvezetőjét, aki az Indexnek azt mondta:
Kamu, hogy a kormány ezzel a törvénymódosítással a kamupártok ellen akar fellépni.
Schiffer szerint azonban azoknak sincs teljesen igazuk, akik szerint ezzel lehetetlenné vált, hogy koordinált jelöltállítás mellett több listán induljanak az ellenzéki pártok.
Nem terelte egybe az ellenzéki pártokat, de a mozgásterüket mindenképpen szűkíti a javaslat. Ahhoz, hogy megakadályozzák a több pártlista állítását, 54 egyéni jelöltnél kellene meghúzniuk a határt.
A volt országgyűlési képviselő már 2014-ben is felvette a parlamentben, hogyan lehetne megakadályozni az állami támogatásra utazó kamupártok indulását. Schiffer szerint a végtelen jelölési lehetőség megszüntetésében rejlik a megoldás.
A végtelen jelölési lehetőség helyett többes jelölésre lenne szükség, 5-10 névre szóló szelvényt kapna egy választópolgár, amely visszaazonosítható kóddal van ellátva és nem lehet hamisítani.
– véli Schiffer, aki szerint nonszensz, hogy ami a rendőrségen és a bankokban már évek óta működik, tehát hogy ellenőrzik az aláírások hitelességét, arra a választási igazgatási szervek nem képesek.
Amíg nincs garancia arra, hogy ne hamis nevek és hamis jelöltek szerepeljenek az ilyen ajánlásokon, addig nincs megoldva a probléma.
Erre azonban Schiffer szerint nincs valós politikai akarat, egész egyszerűen a kormány
hülyének nézi az embereket.
Az ügyvédet arról a módosításról is megkérdeztük, miszerint a jövőben már legálisan is le lehet fotózni a szavazólapokat.
A törvényjavaslatot benyújtó Semjén a strasbourgi bíróság döntésére hivatkozik, amely a 2016-os kvótanépszavazás miatt megbüntetett Magyar Kétfarkú Kutya Pártnak (MKKP) adott igazat a magyar állammal szemben. A Nemzeti Választási Bizottság ugyanis 100 ezer forintra büntette a pártot, amiért egy olyan telefonos applikációt készítettek, amelyen keresztül a választók névtelenül megoszthatták a szavazólapjukról készült fotókat.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága végül a százezres büntetésnek megfelelő 330 euró és további 3000 eurónyi (kb. 930 ezer forintot) költség megtérítésére kötelezte Magyarországot.
Schiffer erről azt mondta kissé cinikusan:
Szerintem üdvözlendő, hogy az Orbán-kormány irányadónak tartja a strasbourgi testület döntését. Remélem így járnak el majd a börtönkártérítések ügyében is, ahol az államot már többször kötelezték a fizetésre.
A módosítás azonban felveti a kérdést, hogy ezzel nem adnak-e nagyobb lehetőséget a szavazatvásárlásra, így ugyanis szabadon le lehet fotózni a szavazólapot, amellyel bizonyítani tudják, hogy a „megfelelő” személyre vagy pártra voksoltak.
A volt országgyűlési képviselő szerint a jelenség szempontjából lényegtelen a módosítás, mert amióta léteznek mobiltelefonok, amikkel lehet fényképezni, azóta ezt így is bármikor megtehették.
A helyes irány szerinte az lenne, ha kifejezetten tiltaná ezt a törvény, a visszaélések lehetőségét így lehetne csökkenteni.
(Borítókép: Schiffer András. Fotó: Huszti István / Index)