Egyre több fedélzeti kamerás felvétel borzolja a közvélemény idegeit olyan hajmeresztő manőverekről, amikor az autópályán vagy főúton valaki annyira siet, hogy előzés után büntetőfékezéssel bosszulja meg, hogy „feltartották”. Mégpedig úgy, hogy a másik autóst súlyos veszélynek kitéve akadályozza a haladást.
Fontos tudni, hogy azon túl, hogy a vétkesnek azonnal elveszik a jogosítványát, akár börtönbüntetést is kaphat ezért.
Ennek ellenére egyre több ilyen eset kerül nyilvánosságra. Csősz Krisztián a Budapesti Autósok Közösségének alapítója az Indexnek elmondta, hogy a büntetőfékezés nem magyar nemzeti sport, tőlünk keletre és nyugatra is nagy divatja ennek a „fegyelmező” eszköznek.
Knapek Éva klinikai szakpszichológust a büntetőfékezés lélektani okairól kérdeztük.
Általánosságban miért dönt valaki a büntetőfékezés mellett?
Ez nem egy tudatos döntés eredménye, inkább képzelem egy erős impulzus hatására vagy hirtelen felindulásból elkövetett ösztönös reakciónak, amellyel a dühös autós meg akarja leckéztetni, vagy ki akarja oktatni a másikat. Ezek a sofőrök a fölényüket, a hatalmukat akarják fitogtatni a másiknak, hogy náluk van a kontroll.
És mi a dolog lélektani mozgatója?
Talán a dühös gyermeki állapotunk reakcióján ez túlmutat. Elképzelhető egyfajta feljogosítottság az átgondolatlanság mögött, a „megtehetem” szubjektív és irracionális érzése, mert a másik megérdemli, hiszen „hogy merészelt feltartani!” Életünk során néha mindannyian megélhetünk feljogosítottságot. A kérdés az, milyen gyakori ez: néhány évente egyszer vagy minden nap? És persze főként az, hogy milyen potenciális veszéllyel, következményekkel kell számolnunk.
Csősz Krisztián, a Bp-i Autósok Közössége alapítója szerint a büntetőfékezés egy mindennapos jelenség az utakon, amit csak azért gondolunk egyre gyakoribbnak, mert egyre több autóban van fedélzeti kamera. Bár Csősz szerint a luxusautók sofőrjei hajlamosabbak a KRESZ kisebb-nagyobb megszegésére, nem mondható el, hogy ők követik el nagyobb arányban a büntetőfékezéseket. De a sokat látott vezetőket is megdöbbenti, hogy miért ezt a veszélyes manővert választják az agresszív autósok olyan szituációkra, melyeket egy kiadós dudálással és anyázással is meg lehetne oldani.
Valamiféle frusztráció tör tehát felszínre a büntetőfékezéssel?
Elképzelhető, hogy egyfajta kisebbrendűségi érzés, megalázottság, a másodperc törtrészéig megélt kicsinység a kiindulópontja egy ilyen dühös és felelőtlen viselkedésnek.
Miért nem riasztja el őket, hogy bekerült a Btk.-ba a büntetőfékezés?
Tekintettel arra, hogy ez valószínűleg nem egy tudatos döntés eredménye, hanem egy érzelemszabályozási folyamat hiánya következtében előforduló dühkitörés, a tervezési folyamat és a következmények mérlegelése nem „futhat le”, nem történik meg. Olyan énállapotban lehet az illető, amiben ezeknek a felnőttekre jellemző funkcióknak, legalábbis pillanatnyilag biztos nincsen a birtokában.
Érdekes, hogy amikor tetten érik a büntetőfékező sofőröket, akkor a legtöbbször azzal védekeznek, hogy hirtelen felindulásból lassítottak be a másik elé, de az sem ritka, hogy megpróbálják letagadni a történteket:
Persze vannak tudatos büntetőfékezők is, akik nemcsak ráijeszteni akarnak a másik sofőrre, hanem veszélyes szituációt is akarnak teremteni. A legérthetetlenebb eset az M1/M7 bevezetőjén történt:
Bár a Btk. szerint akár 8 év letöltendőt is lehet kapni büntetőfékezésért, és baleset nélkül is lehet komoly szankciókra számítani, de eddig még senkit sem vittek ezért börtönbe. Egy tragédiát okozó nő viszont azért kaphat felfüggesztett börtönbüntetést, mert a baleset után elmulasztotta a segítségnyújtást, és tovább hajtott. A legtöbb elkövető a jogosítvány elvesztésével megúszta a büntetőfékezést.
A legértelmetlenebb esetet vasárnap mutatta be egy sofőr, amikor az M3-as metrópótlójárat egyik csuklós busza elé fékezett be, ami amúgy sem szokott 40 KM/H sebesség felettire gyorsulni. A buszvezető elkerülte a balesetet, a sofőr ellen eljárást indított a rendőrség:
A KRESZ szerint az ily módon regulázni próbált járművezetőnek is meg kell tennie mindent a baleset elkerüléséért, ugyanis egy estleges eljárás során azt vizsgálja majd a rendőrség, hogy a jármű betartotta-e a megfelelő követési távolságot. A biztosítók a fedélzeti kamerák felszerelését ajánlják az autóvezetőknek, mert a rögzített videók segítenek a leggyorsabban tisztázni a vitatott szituációkat.
És hogy mennyire nem magyar jelenség a büntetőfékezés, azt egy lengyel eset bizonyítja a legjobban, amelyben a delikvens egy traktorossal kezdett izmozni. Miután a gazda kétszer is kikerülte az előtte cikázó autót, végül nem tudta elkerülni az ütközést, és telibe találta hátulról:
(Borítókép: Bp-i Autósok Közössége / YouTube)