Magyarország tisztességes megállapodásra törekszik a közös európai klímacélok elérésében, a kormánynak ugyanakkor fontos a rezsiköltségek alacsonyan tartása – mondta Palkovics László a mandiner.hu-nak szerdán. Az MTI beszámolója szerint a klímaügyekért is felelős innovációs és technológiai minisztert azután kérdezték, hogy kedden egy internetes lap azt írta, hogy
a csütörtök–péntekre szervezett brüsszeli EU-csúcson Magyarország nem csak a közös költségvetést, hanem a klímavédelmi célokat is vétózhatja.
Az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács azt akarja kimondani, hogy 2030-ra a jelenleg érvényben lévő hivatalos 40 százalék helyett 55 százalékkal csökkenjen az EU károsanyag-kibocsátása az 1990-es szinthez képest. Palkovics László közölte: Magyarországnak nem kell azon aggódnia, hogy képes lenne-e teljesíteni az 55 százalékos kibocsátáscsökkentést 2030-ig. Ugyanakkor „nem tartják fairnek”, hogy egyes tagállamok potyautasként viselkedjenek, és az EU a szegényebb, a nyugati országokétól eltérő történelmi múlttal – ezáltal eltérő iparral – bíró országokkal szemben nagyobb elvárást támasszon.
Azt javasoljuk, hogy minden tagállam vállaljon 2030-ig 40 százalékos kibocsátáscsökkentést, a fennmaradó 15 százalékot pedig együttesen az európai közösség teljesítse
– mondta a miniszter, hozzátéve, ebben az ügyben több partnere lesz Magyarországnak, mert a kérdés a kelet-közép-európai térség valamennyi államát érinti. Felidézte:
tavaly Magyarország az elsők között fogadta el és építette be a nemzeti klímastratégiába a 2050-es klímasemlegességi célt.
Ez azt jelenti, hogy az 1990-es értékhez képest 95 százalékkal kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátást. Kitért arra is, hogy a kormány javasolja az egységes európai karbonár elvetését is, amivel a hazai rezsiköltségeket kívánja alacsonyan tartani.
A nyugati, például a német bérek jelentősen különböznek a magyartól, ezért igazságtalan lenne, ha uniós szinten ugyanazt a mértékű klímavédelmi költséget terhelnék rá a két ország háztartásaira. Nekünk, magyaroknak egy ilyen döntés komoly rezsiköltség-növekedéssel járna
– fogalmazott. A miniszter szerint ehelyett az EU-nak arra kellene törekedni, hogy az energetikai rendszerek megújítására költhető modernizációs alapból a volt szocialista országok nagyobb mértékben részesülhessenek a gyorsabb korszerűsítés érdekében.