Index Vakbarát Hírportál

Tovább dagad a botrány a Szász Jánosnál tartott házkutatás miatt

2021. február 10., szerda 16:07

Egyre több kérdés merül fel a Szász Jánosnál tartott házkutatás jogszerűségével, indokoltságával kapcsolatban. Mint ismert: múlt pénteken, a pandémia idején, rendőrök szállták meg a filmrendező otthonát, és annak ellenére lefolytatták a házkutatást, hogy a lakásra Szász feleségének koronavírus-fertőzése miatt a karanténszabályok érvényesek. Szász János a mai napig nem gyanúsítottja a büntetőeljárásnak. Az eljárás hátterében egy polgári jogvita áll, amelynek eldöntését segíthetné a rendőrségi eljárás, amellyel a filmrendező otthonának nyugalmát megzavarták.

A múlt pénteken házkutatás céljából kora reggeltől késő délutánig rendőrök szállták meg a neves filmrendező, Szász János lakását. Adathordozókat, számítógépeket, telefonokat foglaltak le. A filmrendező a házkutatás elején közölte, hogy nincs a lakásában a Csókay András vezette orvoscsoport sziámi ikerpáron végzett műtéti sorozatáról Bangladesben készített dokumentumfilm-felvételeket tartalmazó adathordozó.

Az Index kérésére a BRFK Kommunikációs Osztálya megerősítette:

a Budapesti Rendőr-főkapitányság egy magánszemély feljelentése nyomán személyes adattal visszaélés, tiltott adatszerzés és információs rendszer vagy adat megsértése bűncselekmények miatt indult nyomozás során végzett kutatást – a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 302. § szerint.

A rendőrség válaszában hivatkozott jogszabály szerint ilyen „kutatást akkor lehet elrendelni, ha megalapozottan feltehető, hogy az a bűncselekmény elkövetőjének elfogására, a bűncselekmény nyomainak felderítésére, bizonyítási eszköz megtalálására, elkobozható, illetve vagyonelkobzás alá eső dolog megtalálására, vagy információs rendszer, illetve adathordozó átvizsgálására vezet.”

A feljelentésben szereplő bűncselekmények között van két olyan tétel is, amiért a Büntető Törvénykönyv szerint három év szabadságvesztést is kiszabhat a bíróság.

Még zajlott az intézkedés Szász otthonában, amikor a sajtóban az terjedt el, hogy a rendőri intézkedés hátterében az az eldurvult jogvita húzódhat, amely a Cselekvés a Kiszolgáltatottakért Alapítvány és a filmrendező között a Csókay vezette orvoscsoport sikeres bangladesi műtétjéről forgatott filmhez kapcsolódó jogokról szól.

Csókay András már pénteken kiállt Szász János filmrendező mellett. Az Indexnek felháborodott hangon nyilatkozott:

Házkutatás? Megáll az eszem! Ő és az operatőre ott voltak velünk a huszonhat órás műtét alatt, végigszenvedték ők is azt a borzalmasan nehéz huszonhat órát, és az utána következő napokat. Nagyon örültünk, hogy vállalta a felkérésünket, és filmet készít a műtétről. Nyugodtan írja meg, hogy az orvosok kiállnak mellette. A hat idegsebész biztosan, és az aneszteziológusok, valamint a műtőszemélyzet is. Úgy tudom, hogy a plasztikai sebészeknek sincs bajuk a filmrendezővel. Ebben a sziámiügyben kiállunk mellette.

A Cselekvés a Kiszolgáltatottakért Alapítvány február 5-én, pénteken rövid közleményt adott ki az ügyben. E szerint

a közte és Szász János között kialakult, a sajtóban hivatkozott jogvitában eddig is és ezt követően is a vonatkozó jogszabályi keretek között rendelkezésére álló hatósági, bírósági és egyéb jogérvényesítési eszközöket és fórumokat vette, illetve veszi igénybe.

Február 7-én ennél részletesebb, határozott hangú közleményt bocsátott ki az alapítvány. Ebben „megalapozatlannak és félrevezetőnek” nevezte Szász János azon sajtóbeli nyilatkozatát, amelyben „azt sejteti”, hogy jogvitájuk összefüggésben áll „az általa hírül adott házkutatással, rendőrségi nyomozati cselekményekkel”, illetve azt az állítását, hogy „a bangladesi sziámi ikerpár történetét feldolgozó film miatt került sor feljelentésre, és a filmmel kapcsolatos konfliktus áll az általa sérelmezett házkutatás hátterében”.

Az alapítvány azt állítja, hogy nem tett feljelentést Szász Jánossal szemben, és hogy polgári jogi vitájukban a rendőrség nem jár el. 

Ez a nyilatkozat nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy az alapítvány bangladesi műtétben játszott szerepét közelről ismerő magánszemély tett feljelentést ismeretlen tettes ellen „személyes adattal visszaélés, tiltott adatszerzés és információs rendszer vagy adat megsértése” bűncselekmények miatt.

A közlemény rögzíti azt is, hogy az alapítvány „rendelkezik egyedüli, kizárólagos és jogszerű felhatalmazással arra, hogy a bangladesi sziámi ikrekről és orvosi szétválasztó műtétsorozatukról bármilyen fotót vagy filmfelvételt nyilvánosságra hozzon”. Illetve hogy az ikrek szülei „írásbeli nyilatkozattal megtiltották” Szász Jánosnak, hogy „a velük vagy sziámi ikerpár gyermekeikkel kapcsolatos bárminemű személyes adat (képmás, egészségügyi adat stb.) vonatkozásában adatkezelést folytasson”, valamint hogy a filmes nyersanyagot film készítéséhez felhasználja.

Az alapítvány szerint a filmrendezőt és az orvosi misszió tagjait „szigorú – nyilatkozatban vállalt és jogszabályokban rögzített – titoktartási kötelezettség terheli”. Az alapítvány rögzíti azt is, hogy a munkáját nehezíti, hogy az alapítvány, illetve az orvoscsoport a mai napig nem rendelkezik a műtétsorozat során készült filmnyersanyag felvételek teljes terjedelmével, azokat Szász János – erre irányuló korábbi kötelezettségvállalása ellenére – a mai napig nem adta át a szerzői jogi védelemre való hivatkozással, és a meglévő filmnyersanyag-felvételek bárminemű felhasználását is megtiltotta. Márpedig, ezen filmnyersanyag-felvételek meglétéhez az alapítványnak közvetlen joga és jogos érdeke fűződik.

Mindezek alapján valóban nehéz elhinni, hogy az alapítványnak, illetve valamelyik tisztségviselőjének vagy munkatársának egy feljelentés megfogalmazásának erejéig nincs köze a filmrendezőnél végrehajtott házkutatáshoz.

Elvileg lehetne a feljelentő az orvosi bravúrral szétválasztott bangladesi ikrek édesapja vagy édesanyja is, hiszen ők – az alapítvány közleménye szerint – írásos nyilatkozatot tettek személyiségi joguk védelmére, azonban mégis nehezen hihető, hogy gyermekeik sikeres műtétje után rendőrségi feljelentést is tennének egy magyar filmrendező ellen.

Az ATV-n az Egyenes beszéd című műsor vendége volt kedd este Csókay András és Hudák István, akik a bangladesi ikreket szétválasztó műtétekben a legfontosabb sebészi feladatokat elvégző orvosok voltak. Hudák István is megdöbbenését fejezte ki a Szász János otthonában tartott házkutatás miatt. A műsorban Hudák elmondta, hogy az orvosok és a filmrendező között nincs semmilyen konfliktus, de az alapítvány és Szász között van. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy

Szász „nem gyilkos és nem pornófilmes”, szerinte valaki megtévesztette a rendőrséget.

Csókay András 17 évig volt az alapítvány kuratóriumának elnöke, és a filmrendező és az alapítvány közötti viták miatt is távozott az alapítványtól. Csókay András elmondta azt is, hogy az egyik kópiát odaadta Pataki Gergelynek, az alapítvány alapítójának, így nem érti, miért mondja az alapítvány, hogy a mai napig nincs a birtokukban a kópia. Hudák István ehhez hozzátette: a Szász Jánosnál tartott házkutatás során az ő személyes felvételeit is elvitték, amit Szásznak adott a film készítéséhez, ezeket kéri vissza.

Hudák István szerint a gyerekek szülei hozzájárultak mindenhez. Csókay András pedig elmondta azt is, hogy messengeren beszélt a családdal, akik jelezték neki, hogy tisztában vannak azzal, mihez járultak hozzá, ugyanakkor az orvos hozzátette azt is, hogy a szülők kiszolgáltatott emberek.

Csókay András megjegyzése a szülők kiszolgáltatottságáról újabb kérdéseket vet fel a bangladesi helyzetről, illetve arról, hogy van-e, és ha igen, kinek van arra befolyása, hogy a szülők esetleg kiszolgáltatottnak érezzék magukat ebben a kialakult helyzetben.

Csókay András beszélt arról is, hogy az operáció 26 órájában és az azt követő 18 napban „borzalmas nagy szenvedés zajlott”. Az alapítvány részéről sikeres műtétről számoltak be, miközben a gyerekek – valljuk be őszintén – haldokoltak – mondta. Csókay felidézte azt is, hogy nézeteltérések voltak az orvoscsapaton belül, amit a mindent rögzítő Szász János érzékelt, és amit a dokumentumfilmben bemutathatott volna. Csókay szerint

nem biztos, hogy az alapítványnak érdeke a valóságnak a reális ábrázolása, beleértve a rengeteg szenvedést, sírást, és aztán persze örömöt.

 Mindazonáltal térjünk vissza a Szász elleni házkutatásra, amely a koronavírus-járvány kellős közepén zajlott.

Megkérdeztük a rendőrséget, hogy tudta-e, illetve mikor értesült arról, hogy Szász Jánosék lakásában Covid–19-cel fertőzött személy lakik, akit egy másik hatóság karanténra kötelezett. A BRFK válasza szerint

mivel az eljárásban érintett férfi a kutatás megkezdésekor a helyszínen jelezte, hogy karanténban vannak, ezért a rendőrök – amint az a sajtóban megjelent helyszíni felvételeken is látszik – teljes védőfelszerelésben dolgoztak. 

Vagyis a rendőrség ilyen módon védi az eljáró hatósági embereket a fertőzés veszélyétől.

Arra a kérdésemre, hogy milyen óvintézkedéseket tettek a rendőrök, hogy a fertőzött személy szobájában végzett kutatás után a többi helyiségben, így a gyerekek szobájába ne vigyék át a vírusfertőzést, azt a választ kaptam, hogy „a rendőrök az intézkedés teljes időtartama alatt védőfelszerelésben dolgoztak”.

Vagyis leginkább saját magukat védték.

Arra a kérdésre, hogy az eljáró rendőröket vizsgálják-e Covid-vírusteszttel, illetve más fertőző betegségre szűrik-e őket, amikor a pandémia idején házkutatási feladatot kell ellátniuk, a BRFK azzal igyekezett megnyugtatni az Index útján a közvéleményt, hogy

a rendőrök megfelelő védőfelszerelésben dolgoztak, így nem minősülnek szoros kontaktusnak. Amennyiben tünetek jelentkeznének náluk, természetesen a mindenkire érvényes egészségügyi protokoll lép életbe.

Arra a felvetésünkre, hogy „mivel kijárási tilalom van érvényben, meggyőződtek-e arról, hogy ha Szász János feleségéhez orvost vagy mentőt kell hívniuk este 8 és reggel 5 között, akkor milyen módon tudják ezt megtenni, tekintve, hogy az összes családtag összes telefonját és a számítógépeiket is lefoglalták”, a válasz erre így hangzik: „Az intézkedés közben a kutatásban érintett család a helyszínre hívta jogi képviselőjüket, így a kapcsolattartást a rendőrség biztosítottnak tekinthette. Egyébiránt a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdés a) pontja alapján a kijárási tilalom időszakában is megengedett a lakóhely elhagyása „egészségkárosodással, életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén, valamint életvédelmi céllal”.

Mivel a rendőrség pénteki közleménye szerint, Szász János nem is gyanúsítottja annak az ügynek, amelyben a házkutatás rendőri intézkedést foganatosították, feltettük azt a kérdést is, hogy mi az oka annak, hogy őt vétlen családtagjaival együtt ilyen hátrányos helyzetbe hozták. A BRFK erre azt válaszolta, hogy „a nyomozók a büntetőeljárásról szóló törvény 302. §-nak megfelelően hajtották végre a kutatást, mert megalapozottan feltehető volt, hogy az bizonyítási eszköz (információs rendszer, illetve adathordozó) megtalálására vezet. A büntetőeljárásnak különböző szakaszai vannak, egy gyanúsítotti kihallgatást más nyomozati cselekmények előzhetnek meg”.

Arra a kérdésemre, hogy a világjárvány idején mindenkinek számítania kell-e hasonló intézkedésre, akiknek polgári jogvitája van a bíróság előtt, ha a peres fél egy rendőrségi feljelentéssel nyomatékosítani tudja követelését, a rendőrségi válasz szerint

„a rendőrség kizárólag bűncselekmény gyanúja esetén indít büntetőeljárást. Jelen esetben egy magánszemély feljelentése alapján indult eljárás személyes adattal visszaélés, tiltott adatszerzés és információs rendszer vagy adat megsértése bűncselekmények miatt. Jelenleg A bizonyítási eszközök felderítése és összegyűjtése zajlik. Polgári jogvitában a rendőrség nem jár el.”

(Borítókép: Szász János. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)

Rovatok