Index Vakbarát Hírportál

Czeglédy szerint szabályosan jártak el

2021. március 3., szerda 15:31

Kemény fába vágja a fejszéjét, aki tisztán akar látni a Czeglédy-ügyben. Van itt ugyanis minden, mint a vurstliban: költségvetési csalás, bűnszervezet, teljesítési segéd, fordított adózás, mentelmi jog, előkészítő ülés, elfogultság bejelentése. És persze 6,215 milliárd forint, ami hiányzik az államkasszából. Czeglédy Csaba, az ügy elsőrendű vádlottja az Indexnek azt írta, hogy a fordított áfa vonatkozásában szabályosan jártak el. Ez szerinte csaknem egymilliárd forintot érint.

Március 2-án a vádlotti vallomások ismertetésével megkezdődött a Kecskeméti Törvényszéken a Czeglédy Csaba és társai elleni büntetőper. Hosszú volt az út idáig, hiszen 2020 januárjában a Szegedi Törvényszék valamennyi büntető ügyszakos bírája elfogultságot jelentett be, ezért a Szegedi Ítélőtábla az eljárás lefolytatására a Kecskeméti Törvényszéket jelölte ki.

A per lényege

A vádirat szerint Czeglédy Csaba és 22 bűntársa egy olyan számlázási láncot alakítottak ki, amely arra törekedett, hogy a munkaerő-közvetítés kapcsán felmerülő közterhek megfizetését elkerüljék, és a láncolat végén található szombathelyi székhelyű Human Operator Zrt. jogosulatlanul igényelhesse vissza az áfát.

Czeglédy Csabáról, a büntetőper 45 éves elsőrendű vádlottjáról annyit tudni kell, hogy 1998 óta – rövid megszakítással – baloldali önkormányzati képviselő Szombathelyen, a 2006-os ciklusban alpolgármester is volt. Politikusi tevékenysége mellett a 2010. december 31-e óta működő Czeglédy és Társai Ügyvédi Iroda keretében többek közt baloldali politikusokat képviselt sajtó- és helyreigazítási perekben, így Gyurcsány Ferencet és Botka Lászlót is. Ügyvédi tevékenységével egy időben iskolaszövetkezeti elnöki tevékenységet is ellátott. Czeglédy nem először áll bíróság előtt, 2002-ben adócsalás, magánokirat-hamisítás és számviteli fegyelem megsértésének vétsége miatt egy év négy hónap börtönbüntetésre ítélték, amelynek végrehajtását két évre felfüggesztették. A mostani ügyben 2017 júniusában tartóztatták le, és másfél évet ült előzetesben. A Szegedi Törvényszék 2019-ben megszüntette vele szemben a büntetőeljárást, mert az európai parlamenti választáson a Demokratikus Koalíció listájának 36. helyén szereplő képviselőjelöltként mentelmi jog illette meg. 2019. október 13-tól önkormányzati képviselő Szombathelyen, a szociális és lakásbizottság elnöke.

A Csongrád Megyei Főügyészség a Human Operator Zrt.-hez kapcsolódó bűnszervezet költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt két évvel ezelőtt, 2019 februárjában emelt vádat a Szegedi Törvényszéken. A vád szerint a bűnszervezet összesen 6,215 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek. Czeglédy Csabát pedig, aki a bűncselekményekből legalább 387 millió forinttal gazdagodott, bűnszervezetben, felbujtóként elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettével, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolták meg.

Czeglédyék – mi másról? – koncepciós perről beszélnek. Ehhez képest a Szegedi Törvényszék korábban előkészítő ülés keretében három év, illetve két év hat hónap börtönre ítélt jogerősen három olyan vádlottat, aki 

beismerte bűnösségét, és a büntetésről az ügyészséggel egyezséget kötött.

Mindhárman iskolaszövetkezeti elnökök voltak.

„Teljesítési segéd”

A szövevényes történetben a Human Operator Zrt. két generál alvállalkozó közbeiktatásával – amelyek teljesítési segédként nyolc iskolaszövetkezetet vontak be – jelentős létszámú munkaerőt közvetített magyarországi cégeknek. A foglalkoztatottak után fizetendő adókat és közterheket a dolgozókat névleg alkalmazó szövetkezetek nem vagy csak részben vallották be, illetve elmulasztották befizetni.

A vádirat szerint a megrendelők és Czeglédy cége között egy számlázási láncolatot építettek ki. Ténylegesen a Human Operator Zrt. munkatársai irányították Czeglédy Csaba utasításai szerint az alvállalkozóként közbeiktatott társaságokat, valamint a teljesítési segédnek nevezett iskolaszövetkezeteket. 

Ebben a struktúrában az áfát az iskolaszövetkezeteknek kellett volna befizetniük, de ezen kötelezettségüknek nem tettek eleget. A láncolat tetején álló Human Operator Zrt. viszont visszaigényelte az áfát az államtól.

Fordított adózás, az vajon mi?

Alapesetben az eladó által kiállított számla tartalmazza az áfát, amelyet a vevő köteles kifizetni. Ha a vevő vállalkozás, vagy más adóalany, akkor elszámol az áfával a NAV felé. Fordított áfa esetén ennek épp az ellenkezője történik:

a fizetendő áfát a vevőnek kell megállapítania, az eladó a számlában nem számíthat fel áfát.

A fordított adózás nem választható; ha a törvényi feltételek fennállnak, akkor a fordított adózást kell alkalmazni.

A fordított adózás 2006. július 1-jétől létezik Magyarországon. A jogalkotók célja az volt, hogy megakadályozzák a jogtalan áfa-visszaigényléseket.

2015. január 1-jétől vezetették be a fordított adózást a munkaerő-kölcsönzési és az iskolaszövetkezeti szolgáltatás esetében. Ez azt jelentette, hogy 2015-től már a szolgáltatás igénybe vevője fizette az adót

a termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz – ideértve azt is, ha az nem kötött építési hatósági engedélyhez vagy építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz – munkaerő kölcsönzése, kirendelése, személyzet rendelkezésre bocsátása, illetve iskolaszövetkezet szolgáltatásának igénybevétele esetében.

A Czeglédy-ügyben éppen az a csavar, hogy a bűnszövetkezet úgy fogadott be áfát tartalmazó számlákat alvállalkozójától és igényelte vissza az áfát, hogy azok adótartalmát senki, a bűnszervezet legalsó szintjén álló iskolaszövetkezetek sem fizették meg.

„Szabályosan jártunk el”

A büntetőper március 9-én a negyed- és tizenötödrendű vádlott, március 10-én pedig a nyolcadrendű vádlott meghallgatásával folytatódik.

Cikkünk meg jelenése után Czeglédy Csaba levélben reagált a fordított áfára vonatkozó részre. Mint írta, ők szabályosan jártak el, a magyar szabályozás az uniós jogba ütközött. Ez szerinte a büntetőeljárásban csaknem egymilliárd forintot érint.

(Borítókép: Czeglédy Csaba a Nemzeti Választási Bizottság ülésén a Nemzeti Választási Iroda Alkotmány utcai székházában 2019. május 7-én. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)

Rovatok