A Székely Nemzeti Tanács 2012-ben nyilvánította a székely szabadság napjává március tizedikét, és tömegrendezvényt tartott, amelyen a szervezők becslése szerint harmincezren vettek részt. A következő években a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal és az állami hatóságok rendre megpróbálták megakadályozni a felvonulás megtartását, és többször megbírságolták a szervezőket és a résztvevőket, miközben a marosvásárhelyi rendezvénnyel párhuzamosan több európai nagyvárosban szintén megmozdulásokat tartottak a székelyföldi autonómiatörekvések támogatására.
Az emlékünnep egy XIX. századi forradalmi eseményt idéz, ugyanis 1854-ben ezen a napon (március 10.) végezték ki a két évvel azelőtti Habsburg-ellenes székely szervezkedés három vezetőjét, Török Jánost, Gálfi Mihályt és Horváth Károlyt. Ők egy összeesküvés tagjaiként az elbukott magyar forradalom és szabadságharc lángját igyekeztek ismét fellobbantani. Életüket adták a nemzeti önrendelkezésért, ezzel a bátorság és a hűség példaképeivé váltak.
Marosvásárhelyen a vértanúk emlékoszlopánál az emléknap alkalmából hagyományosan minden évben megemlékezést szerveznek, de tavaly a koronavírus-járvány miatt ez elmaradt, és idén hasonló okokból szintén nem rendezik meg. A Marosszéki Székely Tanács tájékoztatása szerint a tömegrendezvény helyett ezúttal szabadtéri fotókiállítással idézik fel a székely szabadság napja marosvásárhelyi emlékeit. Sepsiszentgyörgyön pedig délután a történelmi magyar egyházak és a Sepsiszéki Székely Tanács szervezésében ökumenikus istentiszteleten emlékeznek, majd este hét órától a Turul-szobornál a Székely Nemzeti Tanács sepsiszentgyörgyi székházában zárt körben átadják a Gábor Áron-díjat a Háromszék napilapnak.
A Hősök terén a Székelyföldért Társaság délelőtt egy nagy méretű kokárda elhelyezésével hívja fel a figyelmet az autonómia megvalósításának haladéktalan szükségességére, illetve vezető politikusok is kifejtették álláspontjukat a kérdésben. Közös közleményében Szili Katalin miniszterelnöki megbízott, az Országgyűlés volt elnöke és Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára felidézte: a Székely Nemzeti Tanács 2012 januárjában döntött arról, hogy minden évben március 10. legyen a székely szabadság napja, egyben a székelység összetartozásának szimbóluma.
Ezen a napon fejet hajtunk mi, magyarok egyrészt az 1854. március 10-én, a marosvásárhelyi Postaréten kivégzett székely vértanúk, másrészt a nemzeti önrendelkezésért folytatott szabadságharc előtt. Ez a nap ugyanakkor tisztelgés a székely bátorság előtt is, mely kifejezője, hogy közösségként egységesen áll ki az európai keretek között értelmezett és az európai alapelveket és példát követő autonómia mellett
– írta Szili Katalin és Potápi Árpád János.
Közös közleményüket azzal zárták, a magyarság számára március nemcsak a tavasz, hanem a szabadság hónapja is:
azon igazak és bátrak hónapja, akiknek a nemzeti szuverenitás korparancs, mindenkor.
(Borítókép: Németh Zsolt az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke (b) és Incze Árpád a Székelyföldért Társaság elnöke a Hősök terén tartott sajtótájékoztatón 2021. március 10-én. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)