Győr idén ünnepli városi rangra emelkedésének 750. évfordulóját. Ebből az alkalomból milyen ünnepségeket terveznek, hogyan ünnepelnek a világjárvány idején?

Amikor tavaly megkezdtük a felkészülést az idei ünnepekre, úgy kalkuláltunk, hogy a nyár már szabadabb lesz ebben az évben. Ezért az év elejére főként kiadványokat és tárgyi emlékek kiadását terveztük. Már megjelent a jubileumi ezüst emlékérem, és kiadás alatt van egy olyan Győr-könyv, ami a helyi festő és fotóművészek, grafikusok, szobrászok munkáin keresztül mutatja be a várost. Készülnek Győr iparáról, hadtörténetéről, vallási és nemzetiségi sajátságairól szóló kiadványok is. Szeptemberre lesz széles körben is használható a népszerű Honfoglaló számítógépes játék mintájára készülő, Győrt visszafoglaló játék. A Magyar Nemzeti Bank pedig forgalomba hoz egy 750 forint névértékű pénzérmét, amit én győri forintnak hívok, s amivel a boltokban is fizethet, aki akar. Mondhatjuk azt, hogy bevezetünk egy új névértéket a fizetőeszközök sorába. A Magyar Posta emlékbélyeget és díszborítékot dob piacra. Már áll a városháza előtt az a nagy „Szívügyünk Győr” installáció, aminél Győr egyik legszebb épületével a háttérben tudnak fotót készíteni a helyiek és a turisták. A városháza elé a másik oldalra pedig egy 7 méter magas szobor, egy speciális Győr-kereszt fog kerülni, amit reményeink szerint júniusban a miniszterelnök úr avat majd fel. Ezenkívül amint lehet, megnyitjuk a múzeumban a 750 kávézót, és elkészültek a tervei egy olyan belvárosi, rocksulijellegű intézménynek, aminek végül Club 751 lesz a neve, mert ennek átadása már láthatóan át fog csúszni a következő évre. Készül ezenkívül még több műalkotás és előadás, amiket meglepetésnek szánunk a győrieknek. Mindezt, amint beindulhat az élet, rengeteg szórakoztató programmal színesítjük.

Úgy tudom, az ünnepségeknek történelmi keretet ad egy fotókkal illusztrált tanulmánykötet, amely a Magyarországon, illetve Ausztriában és Németországban emelt úgynevezett Győr-kereszteket (Raaber-Kreuz) mutatja be. Hány ilyen kereszt van Európában, és mit érdemes tudnunk az eredetükről?

Készül egy többkötetes, Győr történelmét részletesen bemutató könyv, egy, a győri várat bemutató kiadvány és egy kicsit személyesebb hangvételű könyv, ami a Győr-kereszteket fogja bemutatni. Ezek a keresztek fantasztikus történelmi kordokumentumok, melyek 1598-óta állnak főként Ausztria és Magyarország területén, és hirdetik annak emlékét, hogy Győr volt abban az időben a keresztény Európa védőbástyája. Ugyanis amikor abban az évben visszafoglaltuk Győr várát a törököktől, megállítottuk azt a folyamatot, hogy a muzulmán seregek lerohanják Európát. Ez a mai aktuálpolitikai helyzetben különösen elgondolkodtató, hiszen akkoriban annyira hálásak voltak ezért a magyaroknak, hogy II. Rudolf császár rendeletben írta elő ezeknek a kereszteknek a kötelező felállítását, amire a rendeletben konkrétan megfogalmazott szöveget kellett felvésni, ami így szól: „Mondassék az Úristennek dicsőség és hála, hogy Győr újra keresztény kézre tért vissza, március 29-én az 1598. évben.”

Hogyan kutatták fel ezeket a kereszteket, kik vettek részt a munkában?

Több tudós emberrel is konzultáltam ebben a témában, hiszen ez eddig kicsit fehér folt volt a város történelmében. A győri könyvtár és a levéltár szakemberei nyújtották a legtöbb segítséget. Aztán ahogy a lista összeállt, és a járványhelyzet ezt akkor még nem akadályozta, felkerekedtünk, és győri városvezetői zarándoklat formájában négy nap alatt 31 Raaber Kreuzot kerestünk fel Ausztriában. Ezeket fotóval, videófelvétellel részletesen dokumentáltuk. Fantasztikus élmény volt, különösen azt látni, hogy több településen a helybéliek milyen szeretettel beszélnek róla, és gondozzák a Győr-keresztek környékét. Találtunk egyet például Bécs belvárosában is!

Tapasztalata szerint Magyarországon és Európában tudnak-e az emberek ezekről a történelmi emlékekről, a Győr-keresztek létezéséről, illetve arról, hogy miért állították azokat? Azt hallottam, van, aki azt hiszi, a pestisjárvány áldozatainak emlékét őrzik, mások Mária-kegyhelyeknek vélik.

Azt azért láttuk a zarándoklatunk idején, hogy az utak mentén és a települések főterein sok helyen állítottak az osztrákok kereszteket. Ezeknek jelentős része valóban pestiskereszt vagy Mária-kegyhely. Ezektől a Győr-kereszteket egy markáns dolog különbözteti meg, mégpedig a fentebb idézett hálálkodó felirat, amit a császár rendelete annak idején előírt. A keresztek kilencven százalékán ez rajta is volt. A maradék pedig az évszám alapján volt beazonosítható. Az is érdekesség, hogy időnként praktikusan úgy oldották meg spórolósabb formában a hálaadást, hogy egy-egy keresztre több szöveget vagy utalást tettek. Így lehetséges például az, hogy Bécs belvárosában a mai napig egyedüliként fellelhető Győr-kereszt eredetileg egy pék emlékkereszt volt, amire felvésték a Rudolf császár által előírt szöveget. Manapság is egy sütőipari cég belső udvarán van, de látogatható ez a gyönyörű emlékmű.

Érdekes, hogy itthon a köztudatban a törökök elleni harcok jelentősebb helyszínei a budai és az egri várak voltak. Mégis Győr dicsőségét hirdetik ma is ezek a keresztek évszázadok óta Európában.

Igaz, hogy ismeretterjesztő film is készül a Győr-keresztekről?

Igen, rengeteg már a nyersanyag hozzá, de a film még nem készült el, és néhány helyszínt még fel kell keresnünk ahhoz, hogy az operatőrök által megálmodott esti felvételek is elkészülhessenek.

Tudna ajánlani jó szívvel néhány olyan Győr-keresztet, amit a húsvéti ünnepek idején családi túracélpontként érdemes felkeresni?

A jelenlegi, járvány sújtotta helyzetben inkább még nem. De a készülő könyvben sok-sok olyan érdekességet olvashatnak majd, ami valóban kedvet adhat egy kényelmes kiránduláshoz. Aki pedig Bécsben jár, annak mindenképpen érdemes ellátogatnia a Florianigasse 13-hoz, a pékség említett keresztjéhez.

(Borítókép: A Nagyboldogasszony-székesegyház (j) és a Püspökvár tornya, előtérben a Rába folyó Győr belvárosában 2020. november 18-án. Fotó: Krizsán Csaba / MTI)