A nyugdíjprémium arról szól, hogy ha növekszik a gazdaság, az idősek ne maradjanak ki a hatásaiból. A nyugdíjasoknak köszönhetjük, hogy az ország eljutott oda, ahol most van – kezdte Orbán Viktor a Kossuth rádiónak adott hagyományos péntek reggeli interjújában az öt és fél százalékos gazdasági növekedést vizionáló előrejelzésről és a koronavírus-járvány utáni talpra állásról. Ha magas a növekedés, értelemszerűen ez is magasabb – fűzte hozzá.
Arra, hogy kinek és hogyan kellene pénzt adni, mindenkinek van ötlete, és többnyire saját magukat sem felejtik ki, de a legegyszerűbb, ha visszaadjuk azoknak, akik megdolgoztak érte, akik a legnagyobb terhet viselték. Ez a családokat jelenti, akiknek pedig van gyermekük, számukra az szja
az átlagjövedelmet terhelő adó mértékéig jár vissza
– mondta.
Ami a nemzeti konzultáció kérdéseit illeti, Orbán Viktor jelezte, migrációs és gazdasági kérdések is lesznek benne. Úgy vélte, nagy változások lesznek a járvány után,
lesznek még járványok,
és amúgy is a járványok és a népvándorlások korát éljük. A kormányfő szerint „migránshadak dörömbölnek” – először egy nyelvbotlással azt mondta, hogy dorombolnak – a szárazföldön és a tengeren is. Az illegális határátlépési kísérletek száma tavaly ilyenkor 10 ezer körül járt, 2021-ben már 38 ezernél tart, ami szerint azt jelzi, hogy nő a nyomás, a migráció kérdése újra az Európai Unióban zajló viták középpontjába kerül. Ő keményítene a magyar állásponton,
és mivel a világ egyes részein a járványt még nem fékezték meg, két évig nemcsak az illegális, hanem mindenféle migrációt tiltana.
Ez szerepel majd a nemzeti konzultáció kérdései között.
Szerinte eleve nem létezik olyan, hogy jó migráció, a migráció úgy, ahogyan van, filozófiailag rossz dolog – mondta Orbán Viktor. Mindenkinek ott kell segíteni emberhez méltó életet élni, ahol született – ismételte meg, amit Magyarország évek óta képvisel a kérdésben.
A 137 ezer embert, aki nem vette fel a koronavírus elleni második oltást Magyarországon, a miniszterelnök kérte, hogy menjen el a vakcináért.
Munka csak akkor van, ha a vállalkozások munkát tudnak adni – folytatta Orbán Viktor, aki szerint a vállalkozások összeálltak, és kidolgoztak javaslatokat, hogyan tudna segíteni rajtuk a kormány, hogy ők egymást segíthessék. Fix kamatozású, olcsó, hosszú lejáratú hitelekkel élhetik túl a válságot, ő várja az újabb és újabb javaslatokat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarától.
Ami a 200 ezer forintos minimálbérről szóló ígéretet illeti, azt mondta, ha biztonságot kell adni a családoknak, a legkevesebbet keresőket kell megerősíteni. Nagyon nehéz összhangot találni a magas minimálbér és aközött, hogy a kis- és középvállalkozások ne menjenek tönkre. Ezért úgy kell emelni a minimálbért, hogy az érintett cégek ki tudják gazdálkodni a szükséges összeget. A 200 ezer forintos minimálbér a határ, ha bevezetik, a garantált bérminimum még magasabb lesz, ami általában felfelé nyomja a fizetéseket.
Egy korábbi bejelentés szerint a kormány tíz nap szabadságot ad azoknak, akik részt vettek a járvány elleni védekezésben. Ez hozzávetőlegesen 170 embert érint, egészségügyi dolgozóktól a rendőrökig. Az erről szóló kérdésre Orbán Viktor úgy felelt, azokat is megrángatta a válság, akik nem veszítették el az állásukat, és azokat is, akik többet keresnek, mint a járvány előtt.
A meló, a munka, amelyet el kellett végezni, sokkal több volt, sokkal nehezebb, és veszélyes körülmények között történt. Én is tizenhat óráztam. Az én fizetésem nem változott, sőt inkább emelkedett, de engem is megrángatott a válság, mert tizenhat órázni, az eszi az embert
– mondta, hozzáfűzve, mindenki vegye ki a tíz nap szabadságot. Megerősíteni szerinte azokat kell, akiket a legjobban sújt a helyzet, ezért a minimálbért emelni kell. A kis- és középvállalkozásoknál elbocsátási hullámhoz vezethet a minimálbér-emelés, ezért tárgyalni kell velük, hogy ki tudják gazdálkodni az ehhez szükséges összeget.
Amikor a futball-Európa-bajnokságról és a csapatok között terjedő gesztusról, a térdelésről kérdezték, a miniszterelnök azt mondta, ideológiai zűrzavar fenyegeti a játékot, ami az egykori gyarmat- és rabszolgatartó államok lelki öröksége. Mi, magyarok nem voltunk gyarmat- és rabszolgatartók, nincs ezzel kapcsolatos lelkiismereti problémánk. Szurkolunk nekik, hogy megbirkózzanak vele, de ezzel ők birkózzanak meg, ne vigyék fel a futballpályára – nevezte
elhibázott gesztusnak a térdelést
a miniszterelnök. Szerinte a magyaroknak és a közép-európaiaknak a térdelés amúgy is mást jelent, azért, mert itt büszke népek élnek.
Letérdelni azért is probléma a magyaroknak, mert a nemzeti mezt viselő játékostól nem azt várjuk, hogy adja meg magát, hanem azt, hogy állva haljon meg. Állva kell meghalni. Nem kérhetjük tőle, hogy viselkedjen gyengébben, mint mi viselkednék
– fűzte hozzá.
Orbán Viktornak három nap alatt ez volt a harmadik nagy fellépése a nyilvánosság előtt. Szerdán a gazdasági évnyitó konferencián szólalt fel, csütörtökön ő tartotta a Kormányinfó sajtótájékoztatót.
(Borítókép: Orbán Viktor érkezik a Kossuth rádió stúdiójába, ahol interjút adott a Jó reggelt, Magyarország! című műsorban 2021. június 4-én. Fotó: MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Fischer Zoltán)