Index Vakbarát Hírportál

Százötven éves a magyar ügyészség

2021. június 11., péntek 14:37

Magyarországon több nyugat-európai országhoz képest is magas fokú a társadalmi biztonság; a bűnözés csökkenése, a társadalom biztonságérzetének növekedése az igazságszolgáltatás két legfontosabb értékmérője – jelentette ki Áder János köztársasági elnök a magyar ügyészi szervezet 150 éves évfordulójára rendezett nemzetközi konferencián.

Éppen százötven éve, hogy a kiegyezés utáni polgári államszervezet kiépítése jegyében, 1871. június 10-én hirdette ki az Országgyűlés a királyi ügyészségről szóló 1871. évi XXXIII. törvénycikket, amelynek indoklása szerint „oly közegnek felállítása, mely a közvádat képviselje, múlhatatlanul szükséges”. A jeles évforduló alkalmából a Legfőbb Ügyészség nemzetközi konferenciát szervezett, amelyre meghívták Ausztria, Csehország, Lengyelország, Szlovákia legfőbb ügyészeit, valamint az Eurojust elnökét.

A tanácskozáson mondott beszédében Áder János köztársasági elnök hangsúlyozta, hogy

Magyarországon több nyugat-európai országhoz képest is magas fokú a társadalmi biztonság; a bűnözés csökkenése, a társadalom biztonságérzetének növekedése az igazságszolgáltatás két legfontosabb értékmérője.

Az államfő szerint az ügyészség az igazságszolgáltatás közreműködője, jelentős szerepe van a törvényesség biztosításában és a jogok érvényesítésében.

Polt Péter legfőbb ügyész az „Ügyészségek Közép-Európában – különös tekintettel a magyar ügyészségre” címmel tartott nyitó előadást. A konferencián a korrupcióról, a kiberbűnözésről, és a nemzetközi együttműködésről hangzanak el előadások.

A polgári államszervezet kiépítése

Az 1867-es kiegyezés után kezdődött meg a polgári államszervezet kiépítése. A modern kori állam jogrendszerét és igazságszolgáltatását az 1869. évi IV. törvénycikk alapozta meg, amely államosította a bíráskodást, és elválasztotta az igazságszolgáltatást a közigazgatástól.

Az igazságszolgáltatás a közigazgatástól elkülöníttetik. Sem a közigazgatási, sem a bírói hatóságok egymás hatáskörébe nem avatkozhatnak.

Az 1869-es törvénycikk részletesen szólt a bírák alkalmazási feltételeiről, deklarálta a bírói függetlenséget, amelynek legfőbb garanciájaként leszögezte, hogy a bíró kizárólag

a törvények, a törvény alapján keletkezett s kihirdetett rendeletek s a törvényerejű szokás szerint tartozik eljárni és ítélni.

A modern államszervezet részeként 1871. június 10-én hirdetette ki az Országgyűlés a királyi ügyészségről szóló 1871. évi XXXIII. törvénycikket, amelynek indoklása szerint „a bíró, közvádló és védő külön természetű teendői elválasztassanak és egymástól független közegekre bízassanak”, míg a közvádló „csak az állam közege lehet, mivel a büntető törvények áthágói magát a jogrendet és így az összes társadalmat is sértik”. A törvénycikk az ügyészség fő teendőjeként határozta meg, hogy „a jogrendnek a büntető törvényekben meghatározott megsértése eseteiben a törvény alkalmazása iránti eljárást megindítsa”. Az ügyészi szervezet működésének kialakításában elévülhetetlen érdemeket szerzett az első főügyész, Kozma Sándor, aki negyedszázados munkásságával megbecsülést és rangot szerzett az ügyészségnek. Ő vallotta azt, hogy az ügyész

nem peres fél, aki ellenesén minden áron diadalmaskodni akar, hanem közege azon erkölcsi hatalomnak, amely igazságot kutat és követel.

A rendszerváltozás utáni ügyészi vezetők

Györgyi Kálmán (1990–2000) a 20. század egyik kiemelkedő jogtudósa, a büntetőjog avatott tanára és korszakos legfőbb ügyésze volt. Nemcsak a szakmai ethoszra tanította nemzedékek egész sorát, hanem személyiségével közvetítette is a jogászi jellem és erkölcs hiteles képét. Egyáltalán nem vágyott a legfőbb ügyészi tisztségre. Szerinte egykori tanára, Kádár Miklós így kommentálta volna a felkérését: Kedves Kálmán! Nem kizárt, hogy nálad alkalmatlanabb embert is lehetett volna e tisztségre találni.” A rendszerváltozás után tíz évig állt az ügyészség élén. Hack Péter egyetemi tanár szerint Györgyi Kálmán munkájának és nyilvános szerepléseinek döntő szerepe volt abban, hogy az 1990-es évek közepére az ügyészségi pálya vonzóvá vált a fiatalok számára. Olyan időszak volt ez, amikor az ügyészi szerepfelfogás, az ügyészi elhivatottság a jogászi hagyományok legjobbjait idézte.”

Kovács Tamás (2006–2010) katona és ügyész is volt egy személyben, ami főleg a munkabírásában és fegyelmezettségében mutatkozott meg. Emellett világot látott, felkészült tudósnak és szellemes társasági embernek is tartották, aki pályája során sokat öregbítette a magyar jogászok jó hírét. A legfőbb ügyészi tisztségben kiemelt figyelmet szentelt a fiatalok bűnelkövetővé válása megelőzésének. Ars poeticájaként idézte Finkey Ferenc gondolatát: „A ügyész működésének első vezérlőelvei a törvényesség és a büntető igazságosság, amelynek két arca van. Egyik a kíméletlen szigor a valóban nagy, közveszélyes bűntettesekkel szemben. A másik a méltányosság és az elnézés a nem romlott lelkületű, kis bűnelkövetőkkel szemben.”

Polt Péter (2000–2006, 2010–) harmadik ciklusát tölti a legfőbb ügyészi székben: először 2000-től 2006-ig, másodszor 2010-től 2019-ig, majd 2019-ben újabb kilenc évre választotta meg az Országgyűlés. Az ügyészség előtt öt évig az ombudsman általános helyettese volt. Eddigi hivatali ideje alatt többször is kritizálták tevékenységét, visszatérően a Fidesz „pártkatonájának” titulálták. Az őt érő támadásokról szólva azt mondta: csak a törvényt és az ügyészségre vonatkozó szabályokat kell szem előtt tartania. „Az ügyészség szakmai szervezet, ezek a támadások pedig politikai jellegűek” – jelentette ki. Szerinte az ügyészség szakmai munkáját a bíróság értékelheti, amit a váderedményesség mutat. Nos, 2019-ben 98,3, 2020-ban pedig 98,9 százalékos volt az ügyészség váderedményessége.

A legfőbb ügyész nem politikai vezető

Napjainkban a Legfőbb Ügyészség irányítása alá öt fellebbviteli főügyészség, 21 (a fővárosi, 19 megyei és a központi nyomozó) főügyészség tartozik, míg a fővárosban és a megyékben 124 helyi ügyészség működik. 2019 óta az ügyészségi nyomozást a Központi Nyomozó Főügyészség és annak öt regionális nyomozó ügyészsége végzi. Az ügyészség tudományos és kutatószerve: az Országos Kriminológiai Intézet.

Az ügyészi szervezet szempontjából döntő jelentőségű volt a 3/2004. (II. 7.) AB határozata, amely tisztázta az ügyészi szervezet helyzetével, a legfőbb ügyész szerepével összefüggő alkotmányossági kérdéseket. 

Az Alkotmánybíróság az ügyészséget a szélesebb értelemben vett igazságszolgáltatás rendszerében helyezte el, külön is hangsúlyozva, hogy a legfőbb ügyész a neki alárendelt szervezetnek szakmai és nem politikai vezetője.

Hazánk Európai Unióhoz történt 2004-es csatlakozásával a magyar ügyészség – a nemzeti jellege megtartása mellett – uniós ügyészséggé vált, és teljes joggal beilleszkedett az EU bűnüldözési rendszerébe.

Az ügyészség jogállása és működése szempontjából alapvető jelentőségű a 2012. január 1-jén hatályba lépett Alaptörvény, amelynek 29. cikke (1) bekezdése kimondja:

A legfőbb ügyész és az ügyészség független, az igazságszolgáltatás közreműködőjeként mint közvádló az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője. Az ügyészség üldözi a bűncselekményeket, fellép más jogsértő cselekményekkel és mulasztásokkal szemben, valamint elősegíti a jogellenes cselekmények megelőzését.

(Borítókép: Áder János köztársasági elnök beszédet mond a magyar ügyészi szervezet fennállásának, az első ügyészi törvénynek a 150. évfordulója alkalmából rendezett nemzetközi konferencián a Legfőbb Ügyészségen 2021. június 11-én. Fotó: Bruzák Noémi / MTI)

Rovatok