Ha nemzetközi rangsorokat akarunk felállítani, akkor nagyon nem mindegy, hogy a regisztrált koronavírusos haláleseteket nézzük, vagy azt, hogyan alakult ebben az időszakban a többlethalálozás – mondta Windisch László, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese.
A Menedzsment Fórumnak adott interjúban Windisch László leszögezte: nyilvánvalóan az a legfontosabb, hogy mennyi emberéletet sikerül megmenteni, és hány polgártársunkat veszítettük el.
Azonban meglátása szerint sokkal tisztább képet kapnánk, ha minden ország – nemcsak elméletben, hanem gyakorlatban is – pontosan követné a nemzetközi módszertant, és ennek megfelelően rögzítené a haláleseteket.
Ez, jól látszik, hogy nem tud megvalósulni. Az interneten elérhető rangsorok – amelyekkel a magyar sajtó előszeretettel példálózik – nem egységes, hanem nagyon széttartó módszertanok és gyakorlat alapján bejelentett haláleseteket listáznak. Ezt egyébként jelzik is az oldalaikon a rangsorolók, de erre már nem terjed ki azok figyelme, akik előszeretettel magyar világelsőséggel riogatnak – hamisan
– mondta a KSH elnökhelyettese, hozzátéve, hogy a tavalyi év adataiban azt látták, hogy bár az európai unión belül közel azonos módszertant kellene követni, mégis vannak olyan országok, amelyekben a többlethalálozásnak mindössze a harmadát hozzák összefüggésbe a koronavírussal, máshol – például Magyarországon – pedig közel 90 százalékát.
Arról viszont nincs tudomásunk, hogy a Covidon kívül más járvány is kitört volna, vagy tömegszerencsétlenség történt volna ekkoriban, ami megmagyarázná ezt az eltérést – teszi hozzá Windisch László.
Ezt látjuk a 2020-as év adataiban például Litvánia, Szlovákia, Észtország, Ciprus vagy Lengyelország esetében. Az év jó részében még nem a többlethalálozás volt az első számú mutató. Tavaly év vége felé vált nemzetközileg is egyértelművé, hogy a regisztrált halálozás értéke nem a megfelelő mutató arra, hogy egy társadalmat mennyire viselt meg a járvány. Szlovákia 2019-hez hasonlított 2020-as többlethalálozása – 11 százalék – kicsit jobb, mint az EU-átlag, de a magyar 8,8 százalékos értéknél rosszabb. Az érdemi eltérést az EU-ban nem az elméleti, hanem a gyakorlati statisztika különbözősége okozza
– fogalmaz az elnökhelyettes, aki azt is elmondta: valószínűnek látszik, hogy sok ország esetében az elméletileg Covid-áldozatokhoz sorolandó esetek sem kerülhettek valamiért be a hivatalos járványstatisztikába. Hogy mitől van az, hogy például a tavalyi évben több uniós országban is a megfigyelt többlethalálozásnak csak harmada, fele volt regisztrált Covid-haláleset, arra nem igazán lehet válaszolni.
Akkor kapnánk egységes képet a járvány hatásáról, ha ezek az országok korrigálnák a számaikat. Nem azt mondom, hogy a többlethalálozás mint mutató mentes minden hibától, mert nem mindegy, milyen bázist veszünk figyelembe, vagy hogy adott évben volt-e például influenzajárvány, ami szintén torzíthatja a statisztikát, de ez az adat még így is alkalmasabb az összevetésre. Az elhunytak számát mutató statisztika mindig objektívebb, mint a haláloki statisztika
– mondja. Hozzáteszi: az Eurostat többlethalálozási statisztikája szerint Magyarország tavaly pozitív értelemben fölülteljesítette az uniós átlagot, vagyis jobb mutatót produkáltunk, mint sok európai ország.
Azonban a friss adatok alapján úgy tűnik, hogy a középmezőnyhöz jó helyezésünk 2020-ban úgy jöhetett ki, hogy a járvány első időszakában még tényleg alacsony volt a mortalitás, de ha a vírus igazi berobbanásától nézzük a halálozás alakulását, tehát tavaly szeptembertől, akkor már sokkal rosszabbak ezek az adatok
– idézi az mfor.hu a KSH szakemberét.
Windisch László elmondta, Magyarországon a járvány harmadik hulláma – márciusban és áprilisban – volt a legerősebb, és bár ekkor sem minket érintett a legsúlyosabban a pandémia, de a friss adatok alapján valamennyit romlott a helyezésünk.
Idén május végéig van halálozási adatunk, az alapján nálunk – 2020 elejétől – 11,6 százalékkal nőtt a halálesetek száma a 2019-es adatokhoz képest. Kilenc EU-tagállamban ennél magasabb többlethalálozás figyelhető meg. Például Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban 20 százalék feletti, Bulgária és Spanyolország esetében 15 százalék feletti többlethalálozás mérhető. Ha csak a 2021-es évet vizsgálnánk, akkor is csak a hatodik legmagasabb érték lenne a magyar adat 18,1 százalékos növekedéssel, míg például Csehországban és Szlovákiában 40 százalék feletti többlethalálozást lehetett mérni. Látható tehát, hogy nemhogy világszerte, de még az EU-ban sem igaz, hogy mi állnánk a halálozási lista élén. A többlethalálozást tekintve Magyarország a középmezőnyben van
– mondta az elnökhelyettes.
Arra kérdésre, hogy van-e összefüggés a magyarországi Covid-halálozási szám és a magyarok átlagos egészségi állapota között, elmondta: statisztikával foglalkozik, nem egészségüggyel. Ugyanakkor biztos abban, hogy az elmúlt évtizedeknek vagy akár évszázadnak nyilvánvalóan megvolt a káros hatása az általános egészségi állapotra.
Az elhízás, az alkoholfogyasztás, a dohányzás súlyosabban érinti a magyar társadalmat, mint sok más populációt. Ezt sem lehet figyelmen kívül hagyni, amikor a halálozási adatokat vizsgáljuk. Ez olyan, mintha a pedagógusokat csak az alapján minősítenénk, hogy a tanulói hogyan szerepeltek az országos tanulmányi versenyen, és nem vennénk figyelembe, hogy milyen környezetben – elmaradott régióban, vagy fejlettebben – dolgoznak. Nem lehet egy-egy mutató kiemelésével minősíteni a védekezés eredményességét, nem lenne szabad átpolitizálni ezt a kérdést
– mondta.
(Borítókép: Védőfelszerelést viselő orvosok a koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított központi intenzív osztályon a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórházban, Székesfehérváron 2021. április 28-án. Fotó: Vasvári Tamás / MTI)