Zavaros volt és a jogalkotásról szóló törvénynek sem felelt meg Budapest VIII. kerületének korábbi lakásrendelete, ezért a józsefvárosi képviselők újat alkotnak. Pikó András polgármester ennél azonban egy fontosabb okkal is magyarázza a változtatást:
a kerület előző, fideszes vezetése ugyanis teljesen másfajta társadalompolitikai célok mentén formálta a helyi lakásrendeletet. Igazságtalan volt, mert sok olyan kivételre adott lehetőséget, mely kizárta az alsóbb társadalmi csoportokat a bérlakáshoz jutás lehetőségéből.
Volt olyan extrém feltétel is például, mely bizonyos esetekben érettségihez kötötte a pályázaton indulást, máshol előnyben részesítette a magasabb összegű kauciót letenni képes családokat.
Az új lakásrendelet Pikó András szerint elősegítheti a VIII. kerület társadalmi sokszínűségének megőrzését, miközben szűkíti a lakosság csoportjai – a Magdolnanegyed, Tisztviselőtelep, illetve a Palotanegyed és az Orczy-negyed lakói – közt meglévő társadalmi szakadékot.
Az önkormányzat 4400 bérlakásából 830 üres, ezek jellemzően felújításra váró lakások, egy részük rossz állapotú, az önkormányzati tulajdonában álló házakban találhatók. Felújításukra van szándék, de az erre szolgáló forrásból a kormányzat 620 millió forintot elvett, ez pedig komolyan akadályozza a rekonstrukciójukat annak ellenére, hogy ez az önkormányzat költségvetésében a legnagyobb kiadási tétel. A rossz állapotú lakások megújításának másik módja az a pályázati konstrukció, melyben a bérlő vállalja a felújítást, ennek költségeit pedig a későbbiekben levonják a bérleti díjból.
A lakhatási problémák enyhítésére a VIII. kerület szociális lakásügynökség létrehozását is tervezi, azaz a lakáspiacról üres lakásokat bérel, melyeket tovább béreltet, miközben a tulajdonos számára garantálja a lakás állagának megóvását, karbantartását.
Formálisan van szociális-, költségelvű és piaci árú bérlakás pályázat is, ugyanakkor az új rendelet lehetővé teszi, hogy a pályázó az egzisztenciális helyzetéhez leginkább illeszkedő lakást kaphassa meg, azaz nem a lakásokhoz keresnek pályázót, hanem a pályázóknak lakást.
Azt a jellemző józsefvárosi problémát, hogy a bérlők egyszerűen nem fizetik ki a bérleti díjat, a polgármester úgy kommentálja, hogy ezeknek a helyzeteknek az elkerülése közügy, ezért kialakulásuk megakadályozására új eljárásrendeket és eszközöket biztosít a rendelet. Növelték például a díjtartozás részletfizetésének idejét a hajléktalanná válás elkerülése érdekében. A bérlőknek a szociális családsegítő központ javaslata alapján lakbér támogatást is tudnak biztosítani, de az is a bérlők biztonságát szolgálja, hogy a bérleti időt ötről tíz évre emelik, mely meg is hosszabbítható. (Ma még van érvényben lévő, határozatlan idejű bérleti szerződés, de ezt a lehetőséget az új jogszabály már nem tartalmazza). A tartozáskezelés korábbi gyakorlata is kifejezetten büntető jellegű volt, ha valaki három hónapig nem fizetett valamiért, akkor nagyon gyorsan lett hat vagy akár kilenc hónapi elmaradás regisztrálva büntetésből azért, mert a három hónapot nem fizette ki.
Az önkényes lakásfoglalás korábban nagyobb problémát jelentett, de még most is jól láthatóan jelen van a VIII. kerületben.
Jelenleg ugyan még a lakásfoglalókra is érvényes a kormányzat kilakoltatási moratóriuma, de közben előkerültek olyan bírósági szakaszban lévő, végrehajtás előtt álló esetek, melyekben a polgármesternek kellett döntést hoznia. Pikó András is engedélyezett kilakoltatásokat, miután a már az ötödik lakást törte fel az egyik önkényes lakásfoglaló. A másik áramot vezetett a kilincsbe, drogot árult, prostitúciós tevékenységet folytatott. Ilyen veszélyeztető magatartások esetén nincsen és nem is lesz pardon - szögezte le Józsefváros polgármestere.
(Borítókép: Pikó András 2019. december 9-én. Fotó: Mohai Balázs / MTI)