Index Vakbarát Hírportál

Párkapcsolati erőszak: több mint 200 ezer nő élhet rettegésben

2021. augusztus 7., szombat 17:09

A bántalmazásnak számos formája létezik, mégis a rendőrség sokszor csak akkor tehet valamit ha már vér folyik. Hogyan vegyük észre a figyelmeztető jeleket, és mit tegyünk, ha már késő, és menekülni kell? Többek között erről kérdeztük Winkler Zsuzsát, a NANE munkatársát.

Az Index nemrég sorozatot indított a szexuális bűncselekmények témakörében, ugyanis nap mint nap történnek olyan esetek, amelyek mellett nem lehet elmenni szó nélkül. Az elmúlt hetekben rengeteg nő kereste meg lapunkat, egytől egyig meglepő őszinteséggel és részletességgel mesélték el az elsősorban buszon, villamoson, vagy más tömegközlekedési járművön elszenvedett traumájukat. Szembetűnő probléma, hogy csak nagyon kevés áldozat fordul a rendőrséghez, aminek számos oka van, a jelenség hátteréről szintén írtunk már korábban.

Kíváncsiak voltunk, hogy vajon ez a tendencia más bűncselekmények esetében is megfigyelhető-e.

Rengeteg szó esik ebben a témában nőkről. Férfi áldozatok is fordulnak ez ügyben a rendőrséghez? Nagyságrendileg hányan, a nőkhöz képest, mi a tapasztalat?

– kérdeztük a Országos Rendőr-főkapitányságtól (ORFK), akik az Egységes Nyomozó Hatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztikára (ENyÜBS) hivatkozva elárulták, hogy például a hozzátartozók közötti erőszakkal összefüggő sértettek aránya 2020-ban így nézett ki:

A Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület (NANE) szerint folyamatos vita tárgya, hogy a kapcsolati erőszak elkövetői között milyen arányban találunk férfi és női elkövetőket.

„Az idézett ENyÜBS statisztika az áldozatok nemi arányát adja meg, az elkövetők nemi arányát viszont nem. Emellett fontos látni, hogy ez az adat a párkapcsolati erőszakon túl más családi kapcsolatokat is magába foglal, – például nem kiskorú gyermek, szülő, testvér bántalmazása –, ahol a férfiak által férfiak ellen elkövetett erőszak is megjelenhet – tisztázta lapunknak a NANE önkéntese. Winkler Zsuzsanna kiemelte, hogy azokban a bántalmazó kapcsolatokban, ahol fizikai erőszakot vagy szexuális erőszakot is alkalmaznak, és egyértelműen megfigyelhető az egyik fél folyamatos uralkodása, az elkövetők túlnyomó többsége, több, mint 90 százaléka férfi.

A TEK ment a férfiért, aki agyba-főbe verte a feleségét

Csővel verte agyon feleségét egy szegedi panzióban

Gyilkosság vetett véget a háromhetes házasságnak, a férj előbb baltával, majd késsel ment az asszonynak

– csak néhány hír az elmúlt időszakból, de órákig lehetne sorolni az ehhez hasonló durva eseteket. Így joggal merül fel a kérdés, hogy vajon hányan élnek rettegésben Magyarországon.

Az Európai Alapjogi Ügynökség (FRA) 2014-es reprezentatív kutatásában úgy találták, hogy Magyarországon nagyságrendileg minden ötödik nő tapasztalt élete során fizikai erőszakot a párkapcsolatában. A NANE becslései szerint körülbelül 223 ezer nő van, aki jelenleg is olyan párkapcsolatban él, ahol fizikai erőszak áldozatává teszi a partnere. Számításaikból viszont arra is következtetni lehet, hogy a rendőrségi statisztikában az elkövetett párkapcsolati erőszak esetek mindössze 5 ezreléke kerül regisztrálásra.

A legtöbb esetben hetek, hónapok, vagy akár évek telnek el, mire az áldozatok lépni mernek, pedig az erőszaknak nemcsak fizikai formája lehet.

Winkler Zsuzsanna emellett rámutatott, hogy a bántalmazó kapcsolatoknak van egy elég tipikus forgatókönyve.

A kapcsolat elején a bántalmazó nagyon érdeklődő, elhalmozza a partnerét figyelemmel, sok időt akar vele tölteni, ezt az időszakot úgynevezett szeretet-bombázásnak is szoktuk nevezni. Szintén jellemző rájuk, hogy hamar elköteleződnének, néhány hét után összeköltözést, néhány hónap után házasságot, gyereket szeretnének.

Ezzel párhuzamosan megjelenik már a féltékenykedés, a manipuláció, a másik idejének, figyelmének kisajátítása, ami arról szól, hogy ne találkozzon a barátaival, családtagjaival, mondjon fel a munkahelyén, adja fel az albérletét, költözzön a férfihoz.

Ezek már olyan figyelmeztető jelek, hogy a partner próbálja elszigetelni az áldozatát más kapcsolataitól, korábbi szeretett tevékenységeitől, és igyekszik a szálakat minél szorosabbra fűzni, a leendő áldozatot függő helyzetbe hozni” – mondta a NANE szakértője, kiegészítve azzal, hogy szintén gyanús lehet, ha a partner másokkal erőszakosan viselkedik, vagy ha szigorú elképzelései vannak arra vonatkozóan, hogy mi a dolga a férfinak és a nőnek.

Miért nem mondjuk, hogy elég?

A tapasztalatok szerint épp a fent már említett függő helyzet az, ami gátolja a nőket abban, hogykilépjenek egy bántalmazó párkapcsolatból. A közös gyerek, az anyagi kiszolgáltatottság mind szerepet játszhat ebben. Winkler Zsuzsanna felhívta a figyelmet, hogy ezek mellett a bántalmazó kapcsolatok dinamikája sem könnyíti meg az áldozatok helyzetét, az erőszakos eseményeket követően gyakran elérkezik a mézeshetek időszak, ami folyamatosan fenntartja a reményt a változásra.

Ha az áldozat mégis megpróbál kilépni ebből a helyzetből, gyakran bizony falakba ütközik. Előfordul, hogy egyáltalán nem tud a problémáiról kivel beszélni, de ha ezt meg is teszi, gyakran nem kap elégtámogatást, az ismerősei azt mondják neki, hogy “minden házasságban vannak problémák”, sőt akár a bántalmazott felet is hibáztathatják.

Pedig nemcsak érzelmi, hanem sokszor gyakorlati segítségre is szüksége van ilyenkor a nőknek, ami lehet anyagi támogatás, segítség a költözésben, segíteni állást találni, vagy vigyázni a gyerekre, amíg a dolgok elrendeződnek. Ha az áldozat környezetében nincs olyan személy, akiben megbízik, vagy csak szeretne beszélni mással is, akkor hívhatja a segélyvonalunkat ügyeleti időben, vagy írhat a chat-segélyre, de több másik lehetőség is létezik.

– hívta fel a figyelmet a NANE munkatársa, aki szerint szintén fontos lehet gyűjteni a bizonyítékokat, akár csak egy sérülésről készült fénykép is döntő lehet, főleg abban az esetben, ha nincs tanú.

“Amíg vér nem folyik, nem tehetnek semmit”

Családon belüli erőszak esetében a rendőrségnek kötelessége eljárni, a 2018-as ORFK utasítás alapján ilyen esetben:

A hatóságok, ha egy-egy erőszakos esetnél kivonulnak, akkor többször halljuk a hívóktól, hogy azt mondják, hogy amíg vér nem folyik nem tehetnek semmit. Esetleg azt mondják, hogy tegyen feljelentést, de nem rendelnek el távoltartást, és így az áldozatnak továbbra is egy fedél alatt kell maradnia a bántalmazóval” – mutatott rá Winkler Zsuzsa.

A gyereknek apa kell – ez az a mondat, amit szintén gyakran hallanak a segítők az érintettektől és a szakemberektől egyaránt. Noha egy gyereket valóban megviselhet a válás, a bántalmazó szülővel való együttélés még ennél is nehezebb. 

A szakemberek szerint a bántalmazás akkor is veszélyezteti, traumatizálja a gyerekeket, ha az nem közvetlenül ellenük irányul, hanem például tanúi az anya bántalmazásának.

A gyerekek biztonsága ilyenkor mindig elsődleges fontosságú, így ilyen esetekben az anya nem azzal tesz jót, ha elkerüli a válást, próbálja “egyben tartani a családot”, hanem azzal, ha biztonságos környezetet teremt a fejlődésre. Ugyanígy a hatóságok –rendőrség, gyámhatóság, bíróság – is akkor támogatják leginkább a gyerekek fejlődését, ha tájékozódnak a bántalmazás természetrajzáról, azonosítják a nem-bántalmazó szülőt, és minden támogatást megadnak neki, hogy biztonságba helyezhesse a gyermekét.

Ha ez nem történik meg, akkor előfordulhat, hogy a gyerek maga menekül el, és ha nem is költözik el, ideje nagy részét az utcán töltheti, ahol könnyen rossz társaságba kerülhet. Így járt Bacsi Norbert is, akinek a történetéről nemrég számolt be az Index.

Gyerekként semmi meglepő nem volt abban, ha megjelentek nálunk a rendőrök

– mondta korábban lapunknak a férfi, aki ekkor mindvégig abban reménykedett, hogy édesanyja egy szép napon kilép a bántalmazó kapcsolatból, és akkor minden megváltozik. Nem így lett.

„Amikor elváltak a szüleim, azt hittem, hogy minden jobbra fordul, de éppen az ellenkezője történt. Édesanyám megismerte az új párját, aki szintén egy alkoholista, börtönviselt, erőszakos férfi volt. Ketten együtt még inkább lezüllöttek, így én az időm nagy részét az utcán töltöttem.

A lakótelepi srácok ajánlására próbáltam ki először a füvet, majd az összes akkor népszerű drogot, többek közt a speedet, az extasyt, a kokaint, a heroint és az LSD-t.

A szereknek köszönhetően végre nem szorongtam, úgy éreztem, hogy ez az a boldogság és szabadság, amit egész életemben kerestem” – mondta korábban Norbi, aki nem kevesebb, mint húsz évig volt a kábítószer rabja. Végül a hit, és a rehabon tapasztalt támogató környezet segített neki túllendülni a nehézségeken. Példája bizonyítja, hogy még a legreménytelenebb helyzetekből is van kiút.

Kérjük, ha olvasóink közül bárki tapasztalt akár áldozatként, akár szemtanúként párkapcsolati erőszakot, ossza meg velünk történetét, hátha, az másoknak is segít!

Ha bajban van, vagy másért aggódik

NANE Segélyvonal bántalmazott nőknek: 06 80 505 101
–hétfő, kedd, csütörtök, péntek: 18-22-ig, szerda: 12-14-ig

PATENT Egyesület jogsegély-szolgálata: 06 70 220 2505
–szerdánként 16-18 óráig és csütörtökönként 10-12 óráig

Általános segélyhívás
Mentők: 104 vagy a 112
Rendőrség: a 107 vagy a 112
Általános segélyhívó telefonszám: 112

Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (OKIT): 06-80-20-55-20
–Hívja az OKIT vonalát a nap 24 órájában, ha menekülnie kell otthonról, krízisszállást keres

NANE Támogató csoportok bántalmazott nőknek
–Az aktuálisan induló csoportokról érdeklődjön az info@nane.hu címen vagy az egyesület Facebook-oldalán!

(Borítókép: Jákob Bálint / Index)

Rovatok