Ezerfős reprezentatív felmérést készített az Amnesty International és a Háttér Társaság megbízásából a Medián arról, mennyire elfogadóak és elutasítóak a magyarok a homoszexualitással és a szexuális kisebbségekkel. Az eredmény szerint a válaszadók 

• 73 százaléka nem ért egyet azzal a kormányzati állásponttal, hogy a melegek veszélyt jelentenek a gyermekekre;
• 46 százaléka ismer is LMBTQI-közösséghez tartozó embert;
• 74,5 százaléka engedné, hogy a transznemű emberek hivatalosan is megváltoztathassák a nemüket és nevüket az irataikban;
• 69 százaléka szerint az azonos nemű párok is lehetnek jó szülők;
• 66 százaléka helyesli, hogy az iskolai tananyag részeként a diákok halljanak a szexuális kisebbségekről;
• 90 százaléka szerint az iskolákban biztosítani kell az életkornak megfelelő szexuális nevelés lehetőségét;
• 86 százalék úgy gondolja, nem a kormánynak, hanem a szülőknek és a tanároknak kell eldönteniük, hogy mit tanítanak ebben a témakörben;
• 85 százaléka szerint a tanároknak saját belátásuk szerint kellene dönteniük, hogy kinek a segítségét veszik igénybe;
• 82 százalék szerint a fiatal életkorának és érettségi szintjének megfelelően kell eldönteni, mikor és hogyan hall a témáról;
• 83 százaléka pedig nem hiszi, hogy egy fiatal meleggé válna csak attól, hogy szexuális kisebbségekről hall.

Az Orbán-kormány mögötti fideszes többség a Jobbik szavazataival június 15-én szavazta meg a pedofiltörvényhez kapcsolódó melegellenes szabályozást, amely a többi között tiltja olyan reklámok elérhetővé tételét 18 éven aluliaknak, amelyek a szexualitást öncélúan ábrázolják, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsítik.

Ez azt jelentené, hogy a magyarországi iskolákban korlátozzák a felvilágosító foglalkozások témakörét, foglalkozásokat ráadásul csak olyasvalaki vagy olyan szervezet tarthat, akit és amelyet jogszabályban kijelölt szerv nyilvántartásba vesz. A kormánytagok által gyermekvédelmiként aposztrofált törvény miatt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen.

A felmérést Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet végezte 2021. július 13 és 19. között, 1000 fős országos reprezentatív mintán telefonos megkérdezéssel. Az adatközlés során a válaszadást megtagadók, illetve a kérdésben állást foglalni nem tudók álláspontját figyelmen kívül hagyták.