Önálló miniszterelnök-jelölt nélkül, kevés ismert politikussal, néhány nyerhető körzetben vág neki az őszi előválasztásnak az LMP. A zöld pártot mindössze egy-két százalékra mérik a közvélemény-kutatások, megmaradásuk egykori ellenfeleikkel kötött alkujukon múlhat. Az ellenzéki pártverseny alakulásáról szóló cikksorozatunk első részében Magyarország zöld pártját vizsgáljuk.
A 2019-es európai parlamenti választásokon hatalmas vereséget szenvedett az LMP, a parlamenti frakcióval is rendelkező párt mindössze 2,18 százalékot szerzett, még a Mi Hazánk és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt is jobban szerepelt. Hiába lett Európa-szerte, így hazánkban is egyre népszerűbb a Greta Thunberg nevével fémjelzett klímamozgalom, az ökológiai válság elleni fellépésre épített LMP-s kampánynak nem sikerült meglovagolnia ezt a zöld hullámot. A gyenge szereplés miatt még a választás éjszakáján lemondott a párt elnöksége.
A pártban sokan a 2018-as választások előtt-alatt-után történt eseményekben látták a kudarc okait. Úgy gondolták, a választók megbüntették az LMP-t, mert az ellenzéki oldalon leginkább bennük látták a Fidesz kétharmados győzelmének fő felelőseit.
A Jobbik mellett ugyanis az LMP volt az a párt, amely végül nem vett részt az ellenzéki együttműködésben. Bár az utolsó pillanatban néhány körzetben visszaléptek LMP-s politikusok más, esélyesebb ellenzéki jelöltek javára, erre nem adott számukra felhatalmazást a párt kongresszusa, ezért retorziók érték a visszalépőket. A belső balhék emiatt odáig fajultak, hogy végül Hadházy Ákos és Szél Bernadett, az LMP két legismertebb és legnépszerűbb politikusa is távozott a pártból.
Ezt a mélyütést nem sikerült aztán kihevernie az LMP-nek az EP-választásokra, ráadásul a kampányban Hadházy és Szél is részt vett, akik már nem a zöldek, hanem a párt szavazótáborára egyébként is legnagyobb veszélyt jelentő Momentum mellett ágáltak.
Néhány hónapja volt csak a pártnak, hogy felálljon a padlóról a tavaszi bukta után, hiszen ősszel már jöttek is az önkormányzati választások. Az LMP két új társelnöke, Keresztes László Lóránt és Demeter Márta a Jobbikkal való szorosabb együttműködésben, egy harmadik, a balliberális pártoktól és a Fidesztől is egyenlő távolságot tartó politikai tömb megteremtésében látta a kiutat. Erre a Jobbikban is volt fogadókészség, ezért a két szervezet egységesen sorolt be a szintén ezt a politikát hirdető Puzsér Róbert főpolgármester-jelölti kampánya mögé.
Puzsér azonban idővel bejelentette, hogy nem vesz részt az ellenzéki előválasztáson, ezért először az LMP, majd a Jobbik is bejelentette, hogy kihátrálnak mögüle. Az LMP-ben ekkorra már megerősödtek azok a hangok, amelyek szerint a párt és az ország érdeke is az, ha részt vesznek az ellenzéki összefogásban, így végül kevés kivételtől (Kispest, Kőbánya, Mosonmagyaróvár, Pécs) eltekintve együtt állítottak jelölteket a többi ellenzéki párttal, valamint bejelentették: beállnak a főpolgármester-jelölti előválasztás győztese mögé.
Mint ismert, az ellenzék összefogásának köszönhetően számos nagyvárosban, valamint a fővárosban is jelentős sikereket ért el az Orbán-ellenes koalíció, ezért nem ért különösebb meglepetés senkit, hogy 2020-ra az LMP is része lett a hatpárti együttműködésnek.
Elnézve persze a zöld párt támogatottságát, más esély nem is igazán maradt az LMP számára, hiszen önállóan nagy valószínűséggel nem is lenne képes megugrani a parlamenti bejutási küszöböt, külön indulása esetén ráadásul olyan ellenzéki össztűz zúdulna ráj, amelyet már nem is tudnának kezelni a párt nyilvánosságban is értelmezhető politikusai.
Az LMP tehát a 2010 óta képviselt külön utas politikájával végleg szakítva beállt az ellenzéki összefogásba. Az ellenzéki előválasztásra nem is érkezett nagy ambícióval a párt: a többiekkel ellentétben az LMP nem állított önálló miniszterelnök-jelöltet, helyette az MSZP–Párbeszéd által is támogatott Karácsony Gergely mögé állt be.
Az egyéni körzetek elenyésző részében, húsznál is kevesebb helyen indít saját jelöltet a párt. Az LMP egyetlen egyéni választókerületi győzelmét 2018-ban bezsebelő Csárdi Antal ismét Budapest 1-es számú választókerületében indul, rajta kívül mandátumszerzésre komolyabb esélye a magát Baranya 2-es számú választókerületében (Pécs, Komló) megmérettető extárselnöknek, Keresztes László Lórántnak és a Szombathelyen Hende Csaba kihívójaként ringbe szálló Ungár Péternek, valamint a Gémesi György gödöllői polgármester támogatását is élvező Hohn Krisztának van.
A pártban többen bíznak még Érd LMP-s alpolgármesterében, Tetlák Örsben is, valamint Schmuck Erzsébetben, aki Nagykátán igyekszik megtörni a ciklusok óta tartó fideszes győzelmi szériát. Reálisan nézve az (elő)választási esélyeket, több egyéni győzelmet kevesen várhatnak.
A dolgukat tovább nehezíti, hogy a napokban robbant a hír, miszerint a párt egy másik korábbi vezetője, a Szél Bernadett után a női társelnökséget elnyerő Demeter Márta is otthagyja az LMP-t. A korábban az MSZP-ből az LMP-be átlépő Demeter ugyanis Facebook-oldalán bejelentette: 2022-től a Jobbikban kíván tovább politizálni. A tagságot hideg zuhanyként érte a hír, hogy újabb ismert politikusnak kell búcsút mondania.
Demeter ráadásul Budapest 6. számú választókerületében, a VIII–IX. kerületben indul az ellenzéki előválasztáson, ahol közvélemény-kutatási adatok szerint még esélye is lenne a győzelemre. Demeter bejelentésére reagálva a párt elnöksége meg is vonta tőle a támogatást, helyette pedig nagy valószínűséggel a Párbeszéd frakciójába készülő Jámbor András mögé sorolnak majd be napokon belül. Az LMP így nem csupán egy újabb, a nyilvánosságban is értelmezhető politikusát veszítette el, hanem egy mandátumesélyes jelöltjét is.
Az LMP tehát rendkívül kiszolgáltatott helyzetben van. Ahhoz, hogy 2022-ben is legyen parlamenti képviselőcsoportja (vele együtt pedig értelmezhető állami támogatása) a zöldeknek, nem csupán az ellenzéki előválasztáson kell jól szerepelniük a fentebb említett szereplőknek, valamint utána győznie a 2022-es országgyűlési választásokon is, de gyenge tárgyalási pozíciója ellenére ügyesen kell manővereznie a többi párttal folytatott könyöklésben is, hogy a közös ellenzéki listán is kapjon befutó helyeket, különben végleg parlamenti képviselőcsoport nélkül maradhat, amely egyet jelenthet a megszűnéssel.
Persze hagyatkozhat egykori politikai ellenfeleinek ígéretére is, miszerint biztosítani fogják számukra a kellő számú képviselőt a frakcióalakításhoz, ez azonban olyan homályos ígéret, amelyre szintén nem tanácsos alapozni a párt jövőjét. Az elmúlt napok történéseit elnézve nem is szabad.
(Borítókép: Ungár Péter LMP-s képviselő az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. június 11-én. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)