Index Vakbarát Hírportál

Forró ősz várható a bíróságokon

2021. augusztus 22., vasárnap 05:49 | aznap frissítve

Eseménydúsnak ígérkezik a szeptember, a jövő évi választásra készülő pártok bőven meríthetnek témát a közvéleményt leginkább érdeklő büntetőperek tárgyalásainak eseményeiből is. Az egyre keményebben egymásnak feszülő politikai ellenfelek közül az ellenzék leginkább a Simonka-pert, a csengeri örökösnő Kósa Lajost érintő ügyét fogja felhasználni, míg a kormánypártiak várhatóan a Czeglédy Csaba, illetve a Demeter Márta elleni büntetőpert fogják figyelemmel kísérni.

A politikailag kényesnek számító büntetőperek közül az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet érdemelne a Quaestor-ügy miatt indult, Tarsoly Csaba és társai ellenfolyó per, a Gyárfás-ügy, illetve Portik Tamás újabb büntetőügyeit nyilván kiemelten kíséri figyelemmel továbbra is a sajtó. Ezenkívül a Galambos Lajosék ügyében szeptemberben várható ítélet vagy a Donáth László elleni per is tartogathat meglepetéseket.

Simonka György ellen bűnszervezetben elkövetett csalás miatt folyik a per

Még javában folyt Simonka György és 32 vádlott-társa ellen a büntetőper, amely éppen három évvel ezelőtt, 2019. augusztus 21-én a Központi Nyomozó Főügyészség által bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vád alapján indult a Fővárosi Törvényszéken, amikor idén augusztusban ezt megfejelte az ügyészség egy újabb vádemeléssel.

Mint a vádindítványból kiderült, miután Simonka értesült a költségvetési csalási ügyben őt is érintő eljárás megindulásáról, 5 millió forinttal befolyásolta egy tanú vallomását, egy másik, már őrizetben lévő tanút pedig rá akart beszélni arra, hogy számára kedvező vallomást tegyen. Az ügyészség ezért Simonka Györgyöt kétrendbeli vesztegetés hatósági eljárásban bűntettével, míg a vallomástételben befolyásolt társát vesztegetés elfogadása hatósági eljárásban bűntettével vádolja. Simonka mindkét ügyben ártatlanságát hangoztatja. Tekintettel arra, hogy szabadlábon védekezhet, eljár a parlamenti ülésekre, sőt egy júniusi tárgyalásra maga az Országgyűlés elnöke, Kövér László írt levelet a bíróságnak annak érdekében, hogy a képviselő részt tudjon venni az ülésnapon, ahol egy kétharmados törvény elfogadásához szükség volt a szavazatára.

Az alapügy vádirata szerint Simonka társaival 2009 és 2015 között mintegy 1,4 milliárd forintot csalt el a zöldség-gyümölcs termelői csoportok által igénybe vehető állami és uniós támogatásokból oly módon, hogy a beruházásokat és az eszközbeszerzéseket felülárazták. Így a pályázatban szereplő áraknál jóval alacsonyabban jutottak ingatlanokhoz és eszközökhöz, az ingatlanokon pedig nem végezték el a megígért fejlesztéseket sem. Simonka a fiktív adatokkal elnyert pályázati összeg 45 százalékát kérte vissza az érintett cégektől.

Kósa Lajos neve túl sokszor jön elő a csengeri örökösnő büntetőperében 

Az elmúlt évtized egyik legfurcsább bűnügye minden bizonnyal a csengeri örökösnő ügyeként elhíresült, P. Mária elleni büntetőper. Az őszi tárgyalásokra is minden bizonnyal tartogat még meglepetéseket a csengeri háziasszony. Az állítólag mesés vagyont öröklő nő ellen 2020 novemberében emelt vádat a Mátészalkai Járási Ügyészség húszrendbeli csalás miatt. P. Mária a vádirat szerint húsz sértettnek mintegy 780 millió forintos kárt okozott azzal, hogy külföldi örökségének megszerzéséhez kölcsönöket kért, noha az örökség nem is létezett. A vádirat szerint a nő a csalásokat 2009-ben kezdte azzal a történettel, hogy nagy vagyont örökölt külföldön elhunyt édesapja után, de annak megszerzése költségekkel jár. Ehhez kölcsönöket kért és kapott, cserébe anyagi viszonzást ígért. A csaláshoz – az ügyészség szerint – P. Mária magyar ügyvédi és közjegyzői okiratokat készíttetett, amelyekben titoktartást vállaltak a sértettek. A nő többeknek is hozzáférést biztosított a saját e-mail-fiókjához, amiben a hagyatékkal kapcsolatos fiktív levelek voltak, ezeket a vádlott készítette.

P. Mária a bírósági per során korábbi védekezési stratégiáját megváltoztatta, és Kósa Lajosra kínos terhelő vallomást tett. Lényegében azt állítja, hogy egy cég rajta keresztül 68 millió forint vesztegetési pénzt juttatott el a képviselőnek. Kósa Lajos egyébiránt egy közjegyzői okiratba foglalt megállapodás szerint segített volna a nőnek befektetni a több mint ezermilliárd forintos „örökségét”, sőt ajándékozási szerződés is született a közjegyzői hivatalban 800 millió forintról. A csengeri örökösnő a képviselő édesanyját ajándékozta volna meg. Kósa Lajos határozottan tagadja érintettségét a bűnügyben.

Tarsoly-ügy: 77 milliárdos vádérték, 5458 rendbeli csalás

Az elmúlt évtizedek legnagyobb gazdasági bűncselekménye iránt viszont mintha gyengült volna a közérdeklődés. Sziszifuszi, aprólékos munkával zajlik a bizonyítási eljárás a bíróságon, megjósolhatatlan, mikor fejeződik be első fokon a büntetőper, amelyet lényegesen lelassított a koronavírus-járvány harmadik hulláma is.

A Tarsoly Csaba és tíz társa ellen emelt vád értéke forintban 77 milliárd forint, éppen annyi, mint a Norvég Alapból hazánkat megillető 77 milliárd, amely most elveszni látszik.

Tarsolyékat 5458 rendbeli csalással és sikkasztással vádolta meg az ügyészség, a sértettek száma 30 ezer fő. Csalás miatt az ügyészség csak az ötvenmillió forintnál nagyobb kárt szenvedett 232 befektető sérelmére elkövetett cselekmények miatt emelt vádat.

Az Quaestor-botrányszálai 2015 májusára nyúlnak vissza, amikor a Magyar Nemzeti Bank részlegesen felfüggesztette a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt. engedélyét, mert a cég a gyanú szerint 50 milliárd forintnyi fiktív kötvényt bocsáthatott ki. Egy nappal korábban a cég az ügyfelei felé öncsődöt jelentett, ám ennek a cégközlönyben és a cégbírósági nyilvántartásban még április elején sem volt semmi nyoma, továbbra is zavartalanul működtek.

A Nemzeti Nyomozó Iroda ugyanakkor csalás gyanúja miatt szinte azonnal megindította a nyomozást ismeretlen tettesek ellen, voltak házkutatások, letartóztatások is, ám Tarsoly Csabát, a cég tulajdonosát csak március 26-án vették őrizetbe. Ezért volt ideje arra is, hogy egy Orgován Béla nevű, büntetett előéletű strómant nevezzen ki egy hétre a cég vezérigazgatójának.

Egy nappal a botrány kirobbanása előtt sikerült kimentenie a Magyar Nemzeti Kereskedőház 3,8 milliárd forintos tőkéjét a Quaestorból, de egy 72 milliárd forint értékű, az Eximbank tőkeemeléséhez kapcsolódó értékpapírszámlát is időben megszüntetett a külügyi tárca. Felmerült a bennfentes információval visszaélés gyanúja is, két ellenzéki párt feljelentést is tett, ám az ügynek komoly következménye nem lett. Több brókercég bedőlése után Orbán Viktor miniszterelnök elmondta, ő rendelte el, hogy a minisztériumok ürítsék ki a brókercégeknél vezetett számláikat, ugyanis a Buda-Cash bedőlése után úgy látta, a „dominóhatással fenyegetett időszakban egyetlen forintnyi közpénzt sem szabad tartani” az ilyen cégeknél.

A tárgyalás öt évvel ezelőtt, 2016 júliusában kezdődött. A vádirat szerint Tarsolyék 46 milliárd forint kötvényt elloptak, több tíz milliárd forint értékben fiktív értékpapírokat adtak el ügyfeleiknek, nem létező értékpapírokra kötöttek opciós ügyleteket, és eltulajdonították a cég legális üzleti tevékenységéből származó bevételeket is.

Czeglédy-ügy: hatmilliárdos költségvetési csalás a vád

A Czeglédy Csabához kapcsolódó bűnszervezet pere Kecskeméten folyik. Szeptemberben lesz a következő tárgyalás. A vád szerint Czeglédy a társaival együtt költségvetési csalást és más bűncselekményeket követett el, és ezzel több mint hatmilliárd forintos kárt kárt okozott a költségvetésnek. Czeglédy Csaba közismert ügyvéd, a DK képviselőjelöltje Szombathelyen az őszi ellenzéki előválasztáson.

Czeglédyék ellen 2019. február elején a Szegedi Törvényszék előtt emelt vádat a Csongrád Megyei Főügyészség.

A büntetőper a Szegedi Törvényszéken indult, ahol húsz vádlott ügyében előkészítő ülést is tartottak, és hét vádlott esetében ítéletet is hoztak, ezek az ítéletek a kihirdetésük napján jogerőre emelkedtek. A bíróság a vádlottakra másfél és három év három hónap közötti börtönbüntetést szabott ki.

2020 januárjában azonban több, az ügyben eljáró bírót követően a Szegedi Törvényszék valamennyi büntető ügyszakos bírája elfogultságot jelentett be, ezért a Szegedi Ítélőtábla a büntetőügy elbírálásából a Szegedi Törvényszéket kizárta, és az eljárás lefolytatására a Kecskeméti Törvényszéket jelölte ki.

A vádirat szerint Czeglédy Csaba mint a 2011-től diákmunkaerő közvetítésével foglalkozó, szombathelyi székhelyű Human Operator Zrt. igazgatóságának elnöke és tényleges vezetője olyan bűnszervezetet hozott létre, amelynek célja általánosságban a társaság adófizetési kötelezettségének csökkentése, a munkabért terhelő személyi jövedelemadó, egyéb adó és járulék megfizetése alóli mentesülés volt.

A bűnszervezet működtetésében 21 személy vett részt 8 iskolaszövetkezet, két korlátolt felelősségű társaság és 1 részvénytársaság keretében. Az állami költségvetésnek okozott vagyoni hátrány 6,2 milliárd forint.

A Csongrád Megyei Főügyészség Czeglédy Csabát és két társát a Human Operator Zrt. működésével összefüggésben elkövetett gazdasági csalás bűntettével is vádolja.

Demeter-ügy: a zárt ajtók mögött hivatali visszaélés a vád

Demeter Márta ellen is folytatódik ősszel a Pesti Központi Kerületi Bíróságon a büntetőperes eljárás. Erről a perről szinte semmit nem lehet tudni, márt zárt ajtók mögött folyik. Az ítélethirdetésnek – majd egyszer – nyilvánosan kell megtörténni, abból majd talán megtudunk valamit arról, hogy ki és mivel sértett államtitkot. Mint ahogy azt is, hogy a politikust mivel követte el vagy nem követte el a hivatali visszaélést, amivel megvádolták.

A képviselőnő ellen 2019 novemberében emeltek vádat. Tavaly februárban lehetősége lett volna arra, hogy az előkészítő tárgyaláson beismerje a terhére rótt bűncselekmény elkövetését, ha így tett volna, akkor 2 millió forintos pénzbüntetéssel zárult volna az ügye. A képviselő azonban ezt nem fogadta el, ragaszkodott ügyében a bírósági tárgyaláshoz. Ha a bíróság ítélete szerint elkövette, amivel vádolják, akár három év szabadságvesztésre is ítélhetik.

Demeter Márta 2018 őszén az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának alelnökeként írásbeli kérdésekkel fordult miniszterekhez, azt tudakolva, hogy miért szállították haza törvénytelenül Ciprusról Orbán Viktor kormányfő lányát a honvédség Airbusával, majd erről a közösségi oldalán is beszámolt.

A kormány válaszából az derült ki, hogy csak névazonosságról van szó, egy Orbán nevű, külszolgálaton lévő tiszt utaztatta szabályszerűen haza a gyerekét.

A Fidesz az eset után feljelentette a képviselőt, továbbá a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordult, amely megállapította, hogy a Demeter Márta által megtekintett honvédségi iratokban a névazonosságon kívül semmilyen más olyan tény nem szerepel, amiből arra lehetne következtetni, amire a politikus jutott.

Az ügy miatt a házelnök javaslatára a parlament felmentette Demeter Mártát bizottsági alelnöki tisztségéből és bizottsági tagságából, miután az Alkotmányvédelmi Hivatal nemzetbiztonsági felülvizsgálati eljárása során nemzetbiztonsági kockázatot állapított meg vele kapcsolatban.

Később a legfőbb ügyész indítványára az országgyűlés felfüggesztette a képviselőnő mentelmi jogát, az ügyészség pedig gyanúsítottként hallgatta ki, ennek során nem tett vallomást.

Demeter Márta a tavaly februári előkészítő ülésen megalapozatlannak nevezte a vádat, és azt hangsúlyozta, hogy nem hozott nyilvánosságra semmilyen titkos adatot.

Gyárfás Tamás a perében gyilkosságra való felbujtás vádja ellen védekezik

Szeptember végén a Fővárosi Törvényszéken folytatódik a Fenyő-gyilkosság ügyében felbujtással vádolt Gyárfás Tamás és Portik Tamás büntetőpere. A per még 2019-ben indult, a Nap TV egykori producere ellen az a vád, hogy előbb Tasnádi Pétert bízta meg üzleti riválisa, Fenyő János megöletésével, majd mivel ő ezt nem hajtotta végre, Portik Tamáshoz fordult, aki a szlovák bérgyilkost, Jozef Rohácot bízta meg az üzletember megöletésével.

A vádlottak tagadják a terhükre rótt bűncselekmény elkövetését. A bíróság a Farkasréti temetőben megtalált, Gyárfás és Portik között lezajlott, Portik által titokban rögzített beszélgetések 512 percnyi hangfelvételeit vizsgálja nyelvészszakértők segítségével. A bizonyítási eljárást szeptember 21-től négy tárgyalási napon keresztül folytatják, ennek során meghallgatják a Póta Péter bíró által kirendelt igazságügyi pszichológust, illetve technikai szakembereket.

A Fenyő-gyilkosság kapcsán folyó büntetőügyet várhatóan egyik politikai oldal sem használja fel a kampány során, mivel a gyilkosság óta eltelt több mint két évtized alatt, illetve a rendszerváltás óta mindkét vádlott életében voltak olyan momentumok, illetve olyan üzleti szálak, amelyek a politikai jobboldalhoz, illetve a baloldalhoz egyaránt köthetők.

Gombamód elszaporodott Portik-ügyek, legutóbb életfogytiglant kért rá az ügyész

A Fenyő-ügyben is vádlott Portik Tamást korábban a Prisztás-gyilkosságért és az Aranykéz utcai robbantás felbujtójaként már súlyos évekre elítélték, jelenleg börtönbüntetését tölti. Folyik még ellene egy per, a Lakatos Csaba fogathajtó sérelmére elkövetett emberölési kísérletben felbujtással vádolják.

Ráadásul egy újabb ügyben, a Gyüre József ellen még 1999-ben elkövetett gyilkosság miatt is felbujtóként emeltek ellene vádat, amit várhatóan a bíróság az ügyészség indítványára egyesíthet a Lakatos-üggyel. Portikra ebben az ügyben már életfogytig tartó fegyházbüntetés kiszabását kérte az ügyészség.

Az ügyészség tájékoztatása szerint Portik Tamás az 1990-es évek közepétől bűnbandát szervezett maga köré. Gyüre József is ennek a csoportnak a tagja volt, de korábban baráti viszonyt ápolt Portikkal, aki megbízott két bandatagot, hogy öljék meg a férfit. 1999 áprilisában meg is jelentek Gyüre XI. kerületi lakásánál, ahol egyikük egy hangtompítós géppisztollyal kivégezte az áldozatot. Ezután a Dunába dobták a fegyvert, amit később hajléktalanok találtak meg a folyóparton. A sértett holttestét 1999. május 6-án fedezték fel.

Galambos Lajosék ügyében szeptember elején ítéletet hirdet a bíróság

Szeptemberben várható az ítélethirdetés a Galambos Lajos zenész és társai ellen indult büntetőperben. Galambosék ellen áram-, víz- és gázlopás miatt folyt büntetőper, valamint gazdálkodó szervezet részére tevékenységet végző, önálló intézkedésre jogosult személlyel kapcsolatban elkövetett vesztegetés bűntette miatt is elítélhetik őket. Galambosra akár hét év szabadságvesztést is kiszabhat a bíróság, ha minden vádpontban kimondja a bűnösségét.

Donáth László ügye: könnyű testi sértés, szeméremsértés a vád 

Szeptember elején bizonyítási eljárással folytatódik Donáth László büntetőpere a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróságon. Az evangélikus lelkészt aljas indokból elkövetett könnyű testi sértés bűntette és folytatólagosan elkövetett szeméremsértés vétségével vádolja az ügyészség. Donáth László nem fogadta el azt a 2021. február 19-én tárgyalás mellőzésével hozott büntetővégzést, amely megállapította a vádlott felelősségét a testi sértés bűntettében, valamint a folytatólagosan elkövetett szeméremsértés vétségében. A büntetlen előéletű lelkész és volt országgyűlési képviselő ragaszkodott a tárgyaláshoz való jogához. A tárgyalás nélkül hozott végzés 1 év 6 hónap szabadságvesztést szabott volna ki rá úgy, hogy a büntetés végrehajtását 2 év hat hónapra felfüggesztette volna. Donáth László a tárgyalás megtartása iránt kérelmet nyújtott be, amit a bíróság elfogadott.

(Borítókép:  A Fővárosi Törvényszék épületének, több ügyészség székhelyének a részlete a főváros V. kerületében, a Markó utcában. Fotó: Róka László / MTI)

 

Rovatok