A helyben évtizedek óta ismert, egyben elismert székesfehérvári Csitáry Emil Művészeti Műhely Alapfokú Művészeti Iskola kálváriája még tavaly nyáron kezdődött. Egy bejelentés és több vizsgálat után a Fejér Megyei Kormányhivatal mára bezáratta a korábban több mint nyolcszáz gyermeket oktató iskolát. A művészeti iskola vezetése nem érti, mi vezetett a radikális lépéshez, anyagi és politikai érdek sem látszódik a háttérben. Jogértelmezési vita annál inkább.
A Székesfehérváron és környékén működő Csitáry művészeti iskola közel huszonöt éves múltra tekint vissza, a kilencvenes évek végén alapított intézmény azóta gyerekek generációit tanította elsősorban zenélni, hangszeren játszani. A megközelítőleg 830 tanulónak közel ötvenfős pedagógusi gárdával tanórákon kívüli művészeti képzést biztosító intézményben képzőművészeti csoportokba, színjátszókörbe és néptáncórákra is járhatnak a diákok kisiskoláskortól egészen az érettségiig. Ráadásul mindezt havonta igazán minimális összegért.
Azaz a Csitáry egy családi alapítású művészeti iskola, olyan magániskola, amely állami támogatásból és térítési díjból tartja fent magát.
Hiába a nagy múlt, a családok, a diákok szeretete és az évek során a Csitáry által kivívott számos szakmai elismerés, jelen állás szerint az előző két bekezdést múlt időben kellett volna megfogalmazni. Legalábbis a Fejér Megyei Kormányhivatal szerint, amely májusban arról hozott határozatot, hogy elveszik a működési engedélyét, és június 16-tól bezárják a művészeti iskolát. Az Index megkereste a kormányhivatalt, hogy rákérdezzen, mégis mi vezetett a radikális lépéshez. Arra is kíváncsiak voltunk, mi lesz a 830 diákkal, akik most szeptembertől iskola és művészeti képzés nélkül maradtak.
A kormányhivatal egy bejelentés után, 2020 júliusában kezdett vizsgálódni a Csitáry Emil Művészeti Műhely Alapfokú Művészeti Iskola háza táján. Első körben hatósági ellenőrzésre, majd hatósági eljárásra került sor, amelyek állításuk szerint számos hiányosságot állapítottak meg az iskola működésében. A kormányhivatal ezeket ugyan nem sorolta fel az Indexnek tételesen, egyedül az általuk legsúlyosabbnak tartott jogsértést emelték ki, miszerint az intézményben több pedagógus nem rendelkezett megfelelő végzettséggel. Kettejüknek például csak érettségije volt.
A kormányhivatal hozzátette, ezután határozatban hívták fel a Csitáry vezetőségének figyelmét, hogy a jogszabályi rendelkezéseket tartsa meg, állítsa helyre a jogszerű állapotot. Ehhez határidőt is rendeltek az elmarasztaló határozatban, ahogy arra is figyelmeztettek, hogy az iskola számíthat utóellenőrzésre. Akárcsak arra, hogy ha nem szünteti meg a jogsértéseket, a hivatal törli az intézményt a nyilvántartásból, illetve visszavonja a működési engedélyét. Továbbá a hivatali szigor jegyében egymillió forintos bírságot is kiszabtak a művészeti iskola vezetőségére.
Azt maga a kormányhivatal is elismerte, hogy a Csitáry 2020. december 4-én korrekt módon befizette a borsos árú felügyeleti bírságot. Mire jött az utóellenőrzés, a korábbi hibák egy részét is orvosolta az intézmény, ám a hivatalnak ez sem volt elég. Idézve őket: „kiemelkedően súlyos jogsértések maradtak fenn a működés során. A jogszabályi környezet ez esetben nem hagyott más lehetőséget, mint az intézmény működési engedélyének visszavonását. Döntésünk ellen bírósághoz fordult az iskola, azonnali jogvédelmet kért, amit a Veszprémi Törvényszék elutasított.”
A tanulók nem maradnak ellátatlanul: a megyében szerintük összesen 18 magán alapfokú művészeti iskola áll rendelkezésre az állami művészeti iskolák mellett – jegyezte meg végül a Fejér Megyei Kormányhivatal, amely hozzáfűzte, kollégáik több alkalommal felajánlották segítségüket a Csitárynak a jogszerű állapot helyreállításához, ám az intézmény szerintük nem élt a lehetőséggel.
Az iskola alapító vezetője, Pillár Miklósné Zsuzsa ezzel szemben azt állítja, hogy a Fejér Megyei Kormányhivatal nem ajánlott fel nekik semmiféle segítséget. Az ő interpretációjában kálváriájuk még 2020 nyarán kezdődött, amikor két, korábban elbocsátott kollégájuk bejelentést tett a kormányhivatalnál, mondván, hogy a Csitáry, meghamisítva a tanulói létszámot, nem létező gyerekek után vesz fel állami támogatást. Az elrendelt vizsgálatkor a hivatal emberei elvitték Zsuzsáék anyagait, köztük az iskola alapdokumentumait, jelentkezési lapokat, törzslapokat, órarendeket, öt évre visszamenőleg az egyik néptáncoktatójuk naplóit, ahogy sok mindent mást is.
A Csitáry vezetője szerint a felrótt hibákat kijavították, és dokumentumaik hiába bizonyították egyértelműen, hogy az ellenük felhozott vád rágalom. A hivatal erre ki sem tért, cserébe decemberi határozatában megállapította,
Zsuzsa elmondása alapján hiába kaptak kéthetes határidőt, pláne a téli tanítási szünet közepén, decembertől január elejéig, elismerték és legjobb tudásuk alapján időben korrigálták a hibákat a karácsonyfa alatt. Az intézményvezető szerint a nem megfelelő végzettségű pedagógusok lecserélése a második félévtől egyszerűen megoldhatatlan elvárás volt. Főleg ilyen rövid idő alatt. Az viszont már csak a május 15-én megszületett bezáró határozatból derült ki, hogy a kormányhivatal továbbra is törvénytelenségeket tapasztal, továbbra sem elégedett a javításokkal.
A Csitáry alapítója úgy véli, bezárásukhoz nem is ez, hanem az úgynevezett számított oktatói létszám körüli értelmezési vita vezetett. Ugyanis a törvény kimondja, a tantestületben a tanárok hetven százalékát határozatlan idejű szerződéssel kell alkalmazni, miközben legfeljebb harminc százalékuk lehet óraadó. Ám Zsuzsáék kalkulációi szerint – őt idézve – ezt nem darabra kell kiszámolni, helyette a leadott órákat kell arányosítani. Vagyis a hetente megtartott órák hetven százalékát kell olyan pedagógusnak tanítania, aki határozatlan idejű munkaviszonyban van.
Ha innen, az óraszám felől nézzük a hetven–harminc arányt, ez a Csitáryban maximálisan érvényesült, pont úgy, ahogy a törvény előírja – húzza alá Zsuzsa.
„Az állami székesfehérvári zeneiskolában, ahol 25 éven át tanítottam, nagyon sokszor láttam a felvételiről sírva kijövő kisgyereket, mert azzal utasították el, hogy nem elég tehetséges vagy például negyedikes korában már túl öreg a hangszeres tanuláshoz. Ez akár egy életre elvehette a gyerek kedvét a zenetanulástól. Éppen ezért anno elhatároztuk a férjemmel, aki szintén zenetanár volt, hogy alapítunk egy saját zeneiskolát, ahol más lesz az elvárás. Mert meggyőződésem, hogy minden gyerek fejleszthető, és miért ne kapjon lehetőséget, ha 12 éves korában szeretne elkezdeni zongorázni? A hallás és a tiszta éneklés szintén bármikor fejleszthető készségek. Nem feltétlenül az a cél, hogy zongoraművészeket képezzünk. Ebben mi mindig is különböztünk az állami zeneiskolától, ám ez sosem jelentette azt, hogy alacsonyabb színvonalat képviselünk. Az idők során mi is számos országos zenei versenyen vettünk részt szép eredményekkel, sok zenész, zenepedagógus került ki az egykori tanítványaink közül. Azt pedig mindannyian tudjuk, mennyi pozitív hozadéka van annak, ha egy gyermek művészetet tanul” – osztotta meg gondolatát, szakmai és intézményvezetői hitvallását Pillár Zsuzsa.
Appel László oktatási szakértő, aki több mint húsz éve foglalkozik országszerte magánintézmények, egyházi és nemzetiségi fenntartású iskolák szakmai segítésével, Zsuzsa megkeresésére júniusban ismerte meg a Csitáry vesszőfutásának történetét, amikorra már megszületett a kormányhivatal határozata az iskola bezárásáról és a névjegyzékből való törlésről. Azt Appel László is érthetetlennek, egyben rendkívül szakmaiatlannak tartja, ahogy a kormányhivatali határozat egyes elemei súlyos jogsértéseket állapítanak meg.
Példaként említi, hogy a köznevelési törvény úgynevezett számított pedagógusi létszámról beszél. Azaz a jogszabály kimondja, hogy az intézmény alapfeladatának ellátásához szükséges számított alkalmazotti létszám legalább hetven százalékát határozatlan idejű munkaviszonyban kell foglalkoztatni. Ezzel szemben a hivatal határozatában a tényleges pedagóguslétszámból kiindulva állapít meg jogsértést, függetlenül attól, hogy az adott pedagógus főállásban vagy részmunkaidőben dolgozik-e. Ez itt a probléma, az egész történet egyik kulcsmomentuma.
Az egy dolog, hogy a köznevelési törvényben számított pedagóguslétszámról rendelkezik az adott paragrafus, ahogy más, alacsonyabb szintű jogszabály nem szabályoz tovább, nem mondja meg, hogy a számított pedagóguslétszámot pontosan hogyan, milyen módszerrel kell kiszámolni
– fejtette ki Appel László az Indexnek, akinek meggyőződése, hogy az iskola rendelkezik saját alkalmazotti létszámmal, mert a tantárgyfelosztásban rögzített tanórák több mint hetven százalékát az iskolában határozatlan idejű munkaszerződéssel dolgozó pedagógusok tartották. A szakértő azért is igazságtalannak tartja a fehérvári kormányhivatal június 16-i bezáró határozatát, mert tapasztalata alapján más megyei kormányhivatalok ellenőrzési gyakorlatában is a pedagógusok által tartott órák számát veszik figyelembe.
Appel László a tanári végzettségekkel kapcsolatban szintén több esetben megalapozatlannak tartja a kormányhivatal érvelését, mert nem vették figyelembe a pedagógusok előmeneteli rendszeréről szóló 326/2013-as kormányrendelet átmeneti rendelkezését. Ez az, amelyik kimondja, hogy abban az esetben, ha nem tökéletes, előírásszerű a képzettség, elég, ha a tanár írásban nyilatkozik arról, hogy a megkövetelt képzést öt éven belül elvégzi. Az megint másik történet, hogy bizony vannak hiányosságok a mai hazai, egyetemi, főiskolai szintű zenei képzésben. Például a furulyaoktatást nem tanítják ilyen magas szinten, és továbbképzés sem indult három éve.
A kormányhivatali döntés ellen Zsuzsáék természetesen fellebbeztek, a Veszprémi Törvényszéknél azonnali jogvédelmet kértek. Ám a bírónő azzal utasította el a kérést, hogy megnyugtatónak tartja a helyzetet, biztosítva látja a Csitáry 830 diákjának új iskolába kerülését. Következő lépésként a Kúriához fordult az iskola vezetősége egy újabb fellebbezéssel, amelyet a Veszprémi Törvényszéknek kellett volna továbbítania a Kúriának, ami Zsuzsáék tudomása szerint nem történt meg. Ezért nagy bizonytalanságban telt a nyári szünet, hogy az iskola kinyithat-e a tanév elején.
Most azt várjuk, hogy a bíróság mondja, kinek van igaza, nekünk vagy a kormányhivatalnak. Amikor az ügyvédünk a napokban felhívta a Kúriát, kiderült, hogy a fellebbezésünk meg sem érkezett, mert a Veszprémi Törvényszéken első fokon döntő bírónő visszatartotta
– panaszolja Zsuzsa, aki hozzáteszi, hogy a meddő várakozás teljesen felőrölte a tantestület erejét, idegrendszerét. Közben a szülőknek és a gyerekeknek sem tudtak mit mondani, vajon kinyitnak-e szeptember 1-jén. A tankerület kezdeményezésére a székesfehérvári állami Hermann László Zeneiskola pedig már átvett jó néhány tanárt és telephelyet gyerekestül a Csitárytól.
Érdekes, hogy a kormányhivatal által kifogásolt végzettségű tanár most hermannosként taníthatja ugyanazt a hangszert, ugyanazokat a tanítványokat ugyanott, ahol az előző években ugyanez a tanár csitárysként tanított
– említi Zsuzsa, aki jelenleg úgy tudja,
A kérdésre válaszolva, hogy állhat-e bármiféle ártó, hátsó szándék a Csitáry bezárása mögött, az intézmény vezetője nem igazán tudott mit mondani. A politikai szálat nagy eséllyel ki lehet zárni, a nagy múltú iskola például 2017-ben Kodály-konferenciát és Kodály-Maratont szervezett az Emmi és Székesfehérvár Megyei Jogú Város támogatásával, Cser-Palkovics András polgármester fővédnöksége alatt. Továbbá a városi rendezvények rendszeres fellépői voltak a Csitáry növendékei.
Zsuzsa szerint ismert és elismert iskolának számítanak a városban, jó volt a vezetéssel a kapcsolat.
Azok után nagy eséllyel az anyagi érdeket is ki lehet zárni, hogy a Csitáry állami támogatásból és a szülők által befizetett térítési díjból fizette a pedagógusait és telephelyeit. Ha például a zenetanulást vesszük, ahol a legolcsóbb volt a bérleti díj, ott egy tanévre összesen 15 ezer forintot fizettek a szülők, a legdrágább telephelyen pedig hatvanezer forint az éves térítési díj, ami egy tanévben még mindig csak havi hatezer forint. Amennyit havonta egy kevésbé tehetős középosztálybeli család is ki tud gazdálkodni. Amiért a diák kap heti két egyéni hangszeres, illetve két csoportos szolfézsórát.
Ezek után mit mondhatnék? Ez a huszonöt év, a Csitáry az életművem, amit most a jelek szerint indokolatlanul és értelmetlenül elvesznek tőlünk. De nem is igazán tőlünk, mert a történet legnagyobb kárvallottai a gyerekek, akik most igen nagy számban művészeti képzés nélkül maradnak Székesfehérváron és a környező településeken
– vonta le elkeseredetten a konklúziót a Csitáry alapítója, aki úgy véli, ők végig jóhiszeműen és együttműködően jártak el, és amit csak lehet, megtettek iskolájuk megmentéséért.
Az 1999 óta az egykori székesfehérvári polgármester és főispán, Csitáry Gramanetz Emil nevét viselő művészeti iskola pályafutását kezdetben egy másik magániskola székesfehérvári telephelyeként kezdte. Majd az intézmény önállósította magát, először Fehérvári Muzsikus Műhelyként. Ám ahogy a szülők és a gyerekek igényeinek megfelelve a zenei profil mellett folyamatosan bővült a paletta, az iskola neve a maira változott. Az évek során folyamatosan bővült a tanulói létszám az egyre több művészeti ágban egyre több foglalkozást nyújtó iskolában, ahol végül mára a saját székhely mellett tizennégyre bővült a csitárys telephelyek száma. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az utazó tanároknak és a Csitáry által bérelt tantermeknek hála a gyerekek a saját, megszokott általános iskolai közegükben maradva jutnak a művészeti neveléshez. Azon túl, hogy a Csitáry Akkreditált Kiváló Tehetségpont, Európai Tehetségpont és kiválóra minősített művészeti iskola egyben, mely címekért Pillár Zsuzsa szerint nagyon keményen meg kellett dolgozniuk.
(Borítókép: A székesfehérvári Csitáry művészeti iskola épülete. Fotó: Google Street View)