Nagyjából 400 afgánt menekítettek Magyarországra a nyár végén a tálib hatalomátvétel elől, és minden esetben lezárult a tartózkodási engedéllyel kapcsolatos eljárás, amelyben „engedélyező döntés született”, vagyis
tartózkodási engedélyt kaptak az Országos Idegenrendészeti Főigazgatósága szerint.
Azt azonban az igazgatóság és a Belügyminisztérium sem árulta el, pontosan milyen tartózkodási engedélyt kaptak az afgán menekültek. A Népszava úgy tudja, hogy a kimenekítettek vagy egy részük egyéb célú ideiglenes tartózkodási engedélyt kaptak, amelyet 90 napra kaptak meg, holott ez az engedélyforma öt évre adható, de a menekültstátusznál kevesebb lehetőséget nyújt.
Arra továbbra sincs hivatalos verzió, hogy miért nem menekültügyi eljárást indítottak a hatóságok, azt viszont tudni lehet, hogy az Európai Bíróság jogszerűtlennek minősítette a magyar hatóságok menekültügyi eljárását, valamint a menedékkérők elhelyezését a déli határon felállított tranzitzónákban.
A magyar kormány eljárása szerint ugyanis a menedékkérőknek a kijevi vagy a belgrádi magyar nagykövetségen kell beadniuk egy szándéknyilatkozatot, hogy menekültügyi eljárást kérnek, majd saját pénzen kell kivárniuk a szomszédos országokban, hogy elbírálják a kérelmet, és beléphessenek Magyarországra, ahol elkezdődhetne a tényleges menekültügyi eljárás.
Az egyéb célú ideiglenes tartózkodási engedély viszont sokkal korlátozottabb, ugyanis nem jár automatikusan munkavállalási engedéllyel, ráadásul a kérelmezőnek magyarországi lakhatási lehetőséggel is rendelkezniük kell, valamint bizonyítaniuk, hogy el tudják tartani magukat és fedezni tudják a visszautazás költségeit.