Szeptember óta rekordszámú megkeresést kapnak a háziorvosok, egy rendelésen akár ötven-hatvan beteg is megfordul. A héten ráadásul a nagyüzemi rendelői tesztelés is beindult, de a háziorvosok egy része erre nem plusz teherként, hanem egy, a járvány elleni újabb fegyverként tekint.
A koronavírustesztek többségét az Országos Mentőszolgálat kivonuló egységei végzik, de ha a páciens nem mutat erős tüneteket, akkor statikus mintavételi ponton is lehetősége van a szűrésre. A héten ugyanakkor a háziorvosok is nagy számban kaptak antigéngyorsteszteket, így a tesztelési munkálatokba most ők is komolyabban becsatlakoztak. Mint azt megírtuk, kezdetben ennek nem mindenki örült, aláírásgyűjtés is indult, ám idővel világossá vált, hogy a rendelői tesztelés csupán opcionális, ami sokak számára megkönnyebbülést jelentett.
„Amennyiben a rendelőben nincsenek meg azok az infrastrukturális feltételek, amelyek mellett a teszt biztonsággal elvégezhető, akkor az orvos az eddig ismert módokon külső helyszínre szervezi le a páciens szűrését. Egyébként bizonyos járási hivatalok kis mennyiségben eddig is biztosítottak teszteket a praxisoknak, a különbség most annyi, hogy ezentúl nagyobb számban kapnak” – tisztázta lapunknak Békássy Szabolcs, a Háziorvosok Online Szervezetének (Haosz) alapítója.
Az országos kollegiális szakmai vezető háziorvos felhívta a figyelmet arra, hogy azok, akik légúti panasszal rendelkeznek, továbbra is telefonon jelentkezzenek. Ezt követően az orvos dönt a beteg sorsáról, ami a következő lehet:
A praxisoknak saját maguknak kell kialakítaniuk egy olyan gyakorlatot, amely a többi betegre nézve a lehető legbiztonságosabb. Ez lehet az, hogy az orvos nem a rendelőben, hanem egy másik helyiségben végzi el a tesztet, de szigorú előjegyzési rendet is bevezethet, amely garantálja, hogy két páciens között legyen idő a fertőtlenítésre, szellőztetésre, de akár hívhatja a szűrésre váró beteget utolsóként a rendelésre.
Ha az orvos által elvégzett gyorsteszt pozitív, nincs szükség további PCR-tesztre. Amennyiben a Covid-fertőzés gyanúja beigazolódik, a hatályban lévő járványügyi szabályoknak megfelelően kell eljárni. A tíz nap karantént a beteg állapotától függően otthon vagy intézményi keretek között kell eltölteni. Bár az antigéngyorsteszt valóban alacsonyabb hatékonyságú, mint a PCR-teszt, a tapasztalatok azt mutatják, hogy a delta-variáns esetében sokkal magasabb a légúti nyálkahártyán a vírus koncentrációja, így a gyorsteszt érzékenysége is növekedhet
– mutatott rá a Haosz alapítója, hozzátéve, hogy a szigorú higiéniai szabályok betartása mellett, és az oltás meglétével a teszt elvégzése nem jelent többletkockázatot az orvosok számára. A megfertőződés veszélye szempontjából tudni kell azt is, hogy a delta-variánssal fertőzöttek 47 százaléka semmilyen tünetet nem mutat, vagyis az is majdnem akkora eséllyel lehet hordozó, aki csak egy általános állapotfelmérésre vagy egy oltásra érkezik a rendelőbe.
Havasi Katalin, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének (HGYE) elnöke szintén azt hangsúlyozta, hogy a járvánnyal együtt kell élni, azzal szembe kell nézni, és ehhez a nagyszámú rendelői tesztelés újabb fegyver lehet.
El kell fogadni, hogy egy panaszmentes pácienstől vagy a rendelőn kívül is bárhol megfertőződhetünk, és nekünk, háziorvosoknak nem szabad a tesztelést félelemből elutasítanunk. Ettől függetlenül mindent meg kell tenni azért, hogy az átadás esélyét minimalizáljuk. Védőfelszerelést használunk, nem engedjük, hogy a rendelő zsúfolttá váljon, rendszeresen szellőztetünk és fertőtlenítünk
– mondta az Indexnek Havasi Katalin.
A házi gyermekorvos kiemelte, hogy már az új eljárásrend első napján is több tesztet végeztek.
„Hasznos és praktikus megközelítés a rendelői tesztelés, ugyanakkor azt is megértem, ha a kollégák egy része nem, vagy ritkábban él ezzel a lehetőséggel. Többek részéről az okozta az ellenállást, hogy most, az őszi időszakban így is nagyon sok a feladat,
egy rendelés alatt akár ötven-hatvan vizsgálatot is el kell végezni.
Nem mindig jut plusz idő mindenkinél, egy negyedórás teszt elvégzésére, de szerencsére ez nem is kötelező” – jelentette ki Havasi Katalin, aki szerint csak hetek, hónapok múlva látszik majd, hogy az új eljárásrend mennyire hatékony.
Az intézkedés bevezetésére vélhetően a növekvő esetszám, valamint a nem Covid okozta légúti megbetegedések őszi gyakorisága miatt volt szükség. A szakemberek ugyanakkor egyetértenek abban, hogy a negyedik hullám más, mint az összes korábbi.
Laposabb a járványgörbe, kevesebben kerülnek kórházba, és a halálozás is kevesebb.
A jelenség hátterében az oltás állhat, az egyéb légúti megbetegedések pedig azért fordulhatnak elő nagyobb számban, mert míg tavaly a szokásos vírusok ellen is védett a maszk és a távolságtartás, nem "edződött" az immunrendszerünk, most azonban hazánkban jelenleg korlátozások nélkül élhetünk. Sokat vagyunk közösségben, és a maszkviselés sem kötelező.
„A praxisokban a légúti megbetegedéseknek csupán öt százalékát teszi ki a Covid. Szeptember óta részben az alacsonyabb hőmérséklet, részben az iskola elindulása miatt az egyéb légúti betegek száma rohamosan nőni kezdett, évtizedes csúcsot döntött, de a háziorvosok a hatalmas teher ellenére is jól szervezték a feladataikat” – tette hozzá Békássy Szabolcs.
(Borítókép: Sóki Tamás / MTI)