A Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének kutatói az egyetemi hallgatókkal közösen végeztek kérdőíves kutatást az előválasztás második fordulója során. Céljuk elsősorban az volt, hogy feltérképezzék a Budapesten előválasztók szociodemográfiai hátterét, médiafogyasztási szokásait és politikai attitűdjeit.
652 előválasztót kértek a részvételre, közülük 440 fő kezdte meg a kérdőív kitöltését, és közülük saját bevallás szerint 124-en voksoltak Dobrev Klárára, 233-an Márki-Zay Péterre. A hivatalos adatok azt mutatják, hogy a budapesti sátrakban leadott szavazatok 39 százalékát Dobrev Klára, 61 százalékát Márki-Zay Péter kapta, így a kutatás csak 4 százalékkal tért el a tényleges eredménytől.
A felmérés alapján Dobrev Klára népszerűbb volt a nők és az idősebbek között, de éles különbség van az iskolai végzettséget tekintve is.
A budapesti előválasztók körében a vallásosság tekintetében nincs lényegi különbség, tehát nem mutatható ki az az összefüggés, hogy inkább Márki-Zay Pétert támogatták volna a vallásos emberek.
A kutatás készítői szerint az iskolai végzettségre vonatkozó eredmények azt az általános vélekedést erősíthetik, hogy Márki-Zay Péterre a magasabb státuszúak szavaztak.
Kíváncsiak voltak a szavazók információs forrásaira is, Dobrev Klára támogatóinál a többség a televíziót jelölte meg elsődleges hírforrásként, Márki-Zay Péternél az online hírportálok vannak fölényben. A közösségi média elsősorban Márki-Zay Péter táboránál szolgál hírforrásként, rádióból inkább Dobrev Klára támogatói tájékozódnak.
A gyereknevelés tekintetében Márki-Zay Péter választói liberálisabbak, a jövedelmi különbségekkel összefüggésben Dobrev Klára támogatói baloldalibb állásponton vannak. A rendpártiság mindkét táborra jellemző, de Dobrev Klára bázisára fokozottabb mértékben.
A klímaváltozást illetően is egyetértés mutatkozik, de a Márki-Zay Pétert választók kismértékben szkeptikusabbak. Az mindkét táborra jellemző, hogy inkább nem értenek egyet azzal, hogy egyáltalán ne jöjjenek menekültek Magyarországra, bár itt is van némi eltérés a két jelölt szavazói között.
A bal-jobb önbesorolás tükrözi a politikai attitűdöknél megmutatkozó különbségeket a két tábor között, Dobrev Klára támogatói egyértelműen baloldalibbak Márki-Zay Péter szavazóihoz képest. A kutatás értékelésében azt is megjegyzik, hogy az MMM jelöltjét választók összességében jobboldalibbak a másik tábornál, de jelentős részük még így is inkább baloldalinak vallotta magát.
Dobrev Klára fővárosi, második fordulós szavazóinak több mint fele már az első fordulóban is a DK jelöltjét támogatta, negyedük korábban a Márki-Zay Péter javára visszalépő Karácsony Gergelyre voksolt. Dobrev Klára is képes volt az urnákhoz vinni olyan szavazókat, akik nem vettek részt az első fordulóban.
Márki-Zay Péter második fordulós szavazóinak harmada voksolt rá az első fordulóban is, a fővárosban nagy arányban érkeztek hozzá Karácsony Gergely táborából, valamint nagyobb arányban tudott megszólítani új szavazókat.
A kutatás az előválasztás második fordulójának idején végzett terepmunkán alapul, a felmérést a választás napján végzett megkérdezés módszer alapján végezték.
(Borítókép: Dobrev Klára és Márki-Zay Péter 2021. október 13-án. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)