Kétféle választójogú magyar állampolgár létezik: akinek van lakóhelye Magyarországon, és akinek nincs. A magyarországi lakóhelyre bejelentett választópolgárok egyéni jelöltre és pártlistára is szavazhatnak, míg a magyarországi lakóhely nélküliek kizárólag listára. Utóbbiak viszont ezt megtehetik levélben, a magyarországi lakcímű külföldiek nem. Miért alakult így a szabályozás, és milyen okai vannak? Erre kerestük a választ.
A közelgő országgyűlési választások miatt ismét fellángoltak a levélszavazással kapcsolatos viták. Két markáns és egymással kibékíthetetlen vélemény ütközik egymással:
Amikor a levélszavazás szabályai az Alkotmánybíróság elé kerültek, a testület abból indult ki, hogy kétféle választójogú magyar állampolgár létezik: akinek van lakóhelye Magyarországon, és akinek nincs, és alkotmányjogi szempontból nem számít, hogy a választópolgárnak melyik országban van a munkahelye. Az Alaptörvény szerint tudniillik a választójog teljessége a lakóhelyhez köthető:
csak a magyarországi lakóhelyű választópolgároknak tesz lehetővé egyéni választókerületi és listás szavazatot is, míg a magyarországi lakóhely nélküliek kizárólag listára szavazhatnak.
Vagyis a magyarországi lakóhellyel rendelkezők és nem rendelkezők közötti megkülönböztetésnek objektív, az Alaptörvényben rögzített szemponton nyugvó tárgyilagos mérlegelés szerinti észszerű indoka van.
Az alkotmánybírák – öt különvéleménnyel – úgy foglaltak állást a 3086/2016. (IV. 26.) AB-határozatban, hogy az állandó lakóhellyel rendelkező választópolgárok kapcsolata az állammal közvetlenebb és intenzívebb, mint a magyarországi állandó lakóhellyel nem rendelkezőké. Azzal is érveltek, hogy a Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkező választópolgároktól elvárható, hogy szavazataikat – akár a külképviseleteken – személyesen adják le, figyelembe véve azt is, hogy szavazati joguk teljes. A határozatot megszavazó alkotmánybírák is elismerték ugyanakkor, hogy a választójogi szabályozás többletterhet okozhat a Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkező, de a szavazás napján külföldön tartózkodóknak. És azt is megjegyezték:
noha az Alaptörvényből nem vezethető le, hogy a jogalkotónak biztosítania kell a magyarországi állandó lakóhellyel rendelkezőknek is a levélszavazás lehetőségét, ennek esetleges megteremtése a törvényalkotó saját döntési körébe tartozik.
Azaz az alkotmánybírák szerint egy egységes levélszavazási szabályozás sem lenne feltétlenül ellentétes az Alaptörvénnyel.
A külföldön élő magyarok egy csoportja nemrégiben levélben fordult – a választójogi törvény módosítását kérve – Semjén Zsolt miniszterelnök-helyetteshez és Varga Judit igazságügyi miniszterhez. Mint írták, véleményük szerint az a helyes út, hogy a külföldön tartózkodó állampolgárok szavazhassanak levélben, akár rendelkeznek magyarországi lakcímmel, akár nem. Ezért is üdvözölik a határon túli magyarok levélben történő szavazását, és szeretnék, ha ezzel a magyarországi lakcímmel rendelkező külföldön tartózkodók is élhetnének.
Szerintük jelenleg levélben szavazásra csak abban az esetben van lehetőség, ha a választópolgár „leadja” a magyarországi lakcímét, ami által viszont elveszti az egyik szavazatát a kettőből. Úgy látják, hogy ez a szabály szükségtelenül különbözteti meg az állampolgárok különböző csoportjait egymástól – kutatásuk alapján az Európai Unióban egyedülálló módon.
A külföldön élő magyarok pártfüggetlen diaszpóraszervezete, a Freie Ungarische Botschaft szerint a nehézségek a személyes szavazás miatt szükséges utazásokhoz kapcsolódnak. Például a földrésznyi méretű Ausztráliában vagy Kanadában a legutóbbi választáson csak három, illetve két helyen volt lehetőség szavazni, így adott esetben
több ezer kilométert is meg kellett tenniük a választópolgároknak, hogy személyesen szavazhassanak, és ezt követően hazatérjenek.
Egy aktivistájuk Marokkóban csaknem hétszáz kilométeres utat tett meg 14 órás utazással, hogy szavazhasson. De a Dániában élő önkéntesüknek is egész napos program volt eljutni az ország egyetlen szavazókörébe, Koppenhágába, majd onnan hazatérni.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a 2019-es európai parlamenti választások előtt egy Bostonban élő ügyfele nevében terjesztett elő alkotmányjogi panaszt. Azzal érveltek, hogy a hatályos szabályok jelentős hátrányt okoznak a magyarországi lakcímmel rendelkező, de a szavazás napján külföldön tartózkodó választópolgároknak. Amíg ugyanis egy Bostonban élő és magyarországi lakcímre bejelentett választópolgárnak nyolcórás New York-i utat kell megtenni, hogy szavazhasson az EP-választáson, addig egy Vajdaságban vagy Kárpátalján élő, magyarországi lakcím nélküli választópolgár levélben, díjmentesen adhatja le szavazatát. Az Alkotmánybíróság a már ismertetett érvek alapján az alkotmányjogi panaszt elutasította.
Magyar György ügyvéd, a Civil Választási Bizottság elnöke szerint az internetes szavazás lenne a legjobb megoldás – van erre példa több országban –, de szerinte a Fidesz számára ez a legkevésbé kívánatos módszer. A párt célcsoportjába ugyanis éppen azok a viszonylag fiatalabb és képzettebb emberek nem tartoznak bele, akik elboldogulnak a világhálóval. A Civil Választási Bizottság elnöke azért szeretné kiterjeszteni a levélszavazást, mert
aki külföldön keresi a megélhetés lehetőségét, az aligha támogatja a regnáló kormányt, amelynek intézkedései miatt kényszerült elhagyni Magyarországot.
Mások viszont úgy látják, az az állítás sem igaz, hogy a külföldi levélszavazatokkal biztosan leváltható lenne az Orbán-kormány, hiszen levélben csak pártlistára lehet szavazni, és abban a politológusok többsége is megegyezik, hogy a jövő évi választás az egyéni körzetekben dől el.
Hallók Tamás egyetemi docens szerint a választás tisztasága teljeskörűen nem biztosítható. Ugyanis semmi sem garantálja azt, hogy a választó szavazatát annak leadásakor ne lássa más, illetve a személyazonosításhoz szükséges adatokhoz is hozzáférhet más. Így kérdés, hogy mennyire biztosítható a szavazás titkossága. A szavazatnak az illetékes választási szervekhez való eljuttatásakor sem biztosított, hogy az mindig a választó akaratának megfelelően érjen célba.
Párkányi Eszter, az Alapjogokért Központ elemzője úgy látja, hogy a szavazóköri választás teszi lehetővé a széles körű ellenőrzést, amelytől csak akkor lehet eltérni, ha a választást külföldön kell megtartani, mert a külföldön élő állampolgárnak nincs belföldi lakóhelye, vagy ha egy belföldön élő állampolgár a szavazás napján épp külföldön van. A kormányközeli intézet elemzője szerint a szabályozással kapcsolatos félreértést az okozza, hogy
a külképviseleti szavazás nem a külföldre költözött választópolgároknak, hanem azoknak van fenntartva, akik a szavazás napján távol tartózkodnak lakóhelyüktől.
Akár Magyarországon egy másik településen, akár külföldön tartózkodnak, átjelentkezési vagy külképviseleti szavazás iránti kérelmet nyújthatnak be elutazás előtt.
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) közleménye szerint a következő hetekben több mint 770 ezer tájékoztató levelet küldenek ki a határon túli magyaroknak. Az NVI jogszabályi felhatalmazás alapján keresi meg a címzetteket, akik – sikeres regisztrációt követően – levélben szavazhatnak az országgyűlési választásokon, az esetleges népszavazásokon, valamint az európai parlamenti választásokon.
Nem árt tudni, hogy a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok abban az esetben vehetnek részt a soron következő országgyűlési választásokon, ha a szavazást megelőző 25. napig a Nemzeti Választási Irodától kérik felvételüket a központi névjegyzékbe. A sikeres regisztráció önmagában tíz évig érvényes, és abban az esetben, ha a választópolgár leadja levélszavazatát, adatmódosítással él, vagy kéri regisztrációja meghosszabbítását, úgy újabb tíz évig marad érvényes a regisztráció.
Minden nagykorú magyar állampolgár, aki a lakcímnyilvántartásba bejelentett magyarországi lakóhellyel rendelkezik, automatikusan felkerül a lakóhelye szerinti szavazókör névjegyzékére.
A bejelentett magyarországi lakóhellyel nem rendelkező nagykorú állampolgárok regisztráció után kerülnek a központi névjegyzékre. A kérdésben az alábbi táblázat nyújt eligazítást:
Cikkünk megjelenéséig 513 511 regisztrációs kérelmet rögzítettek. Ezek közül 211 766 Romániából, 74 396 Szerbiából, 7096 Magyarországról, 5559 Németországból, 2199 az Egyesült Államokból, 1753 Nagy-Britanniából és Észak-Írországból, 1579 Kanadából, 1298 Svájcból, 1101 Ausztráliából, 836 Svédországból érkezett. De jött egy-egy kérelem például Afganisztánból, Amerikai Szamoából, Azerbajdzsánból, Ecuadorból, a Fülöp-szigetekről, Indiából, Katarból, Mauritiusról, Sierra Leonéból, Szíriából és Tunéziából is.
(Borítókép: Levélszavazatát leadni készülő nő érkezik a szabadkai magyar főkonzulátusra 2016. szeptember 19-én. Fotó: Molnár Edvárd / MTI)