„Az ügyet még júliusban a Direkt36 nevű oknyomozó portál hozta nyilvánosságra. A cikk megjelenésének napján döntöttek Ungár Péterrel és Molnár Zsolttal, hogy mielőbb összehívják a Nemzetbiztonsági bizottság rendkívüli ülését. Azóta négy hónap telt el, de a közvélemény a mai napig nem tudhatott meg többet a kormány ügybeli érintettségének részleteiről egészen a múlt csütörtöki, Kósa Lajos által tett bejelentésig” – mondta Stummer János, aki 2019 decembere óta tölti be az elnöki posztot. Az ügy azonban új fordulatot vett, és ez tette lehetővé, hogy a Pegasus-történet továbbra is terítéken maradjon.

Bár én konkrétan ennek az eszköznek a beszerzésével, ezzel a névvel jegyzőkönyvben még nem találkoztam július előtt, azért hatalmas meglepetést nem okozott, hogy van egy ilyen komoly és fejlett szoftver a magyar szolgálatok kezében. Erről már teljes nyíltsággal tudunk beszélni Kósa Lajos után.

A bizottság látja el parlamenti felügyeletét és ellenőrzését a magyar titkosszolgálatok mind az öt szakterületének. A vonatkozó törvény kimondja, hogy a Nemzetbiztonsági bizottság elnökét a mindenkori ellenzék adja, de azt is, hogy a bizottság hét tagjából négy kormánypárti.

Ezért szoktam mondani, hogy ez a bizottsági összetétel nem ad valós ellenőrzési jogkört (…) Ha valakinek bizonyítékra van szüksége, annak ajánlom figyelmébe az utóbbi négy hónapot, hogy mi történt ebben az ügyben. 

A kormánypártok már az ügy megvitatását is szabotálni tudták azzal, hogy egyszerűen nem mentek el nyáron a bizottság ülésére. Szeptemberben pedig, amikor már Pintér Sándor belügyminiszter is megjelent, az ott kezdeményezett ténymegállapító vizsgálatot szemrebbenés nélkül elkaszálták, ellehetetlenítve az érdemi információszerzést.

Bár ezeken az üléseken ott vannak a nemzetbiztonsági szolgálatok vezetői, csak akkor válaszolhatnak a kérdésekre, ha a testület határozatképes. Stummer ezért megfontolásra érdemesnek nevezte, hogy – a választások eredményétől függetlenül – fordítsanak a bizottság összetételének arányán a mindenkori ellenzéki többség biztosítása érdekében.

Törvényesen megfigyelésre, lehallgatásra csak bíró vagy az igazságügy-miniszter adhat engedélyt. Azért nem lehetett a megszerzett információkról beszélni eddig, mert minősített adatok, és ezen a sajtó érdeklődésének pressziója sem változtathat. Az ügy két legfontosabb kérdése az volt, hogy

1. megtörtént-e ennek a kémszoftvernek a beszerzése a magyar kormány részéről;
2. ha igen, akkor azt kik, mikor, milyen felhatalmazás alapján, milyen időintervallumban és kikkel szemben használták. Míg az első kérdés már tisztázódott, azaz a magyar állam beszerezte a szóban forgó kémszoftvert, a második kérdésre, tehát használatának körülményeire az október közepi kihelyezett bizottsági ülésen sem derült fény.

A műsorban Stummer János többek között arra is válaszol, hogy 

• miért szakíthatott Kósa Lajos a korábbi kormányzati narratívával, és miért ismerte el a Pegazus-szoftver beszerzésének tényét;
• milyen jogi következményei lehetnek ennek a minősített adatot is tartalmazó elszólásnak;
• van-e bármiféle probléma magának a kémszoftvernek a beszerzésével;
• milyen mozgástere van az ügyben az adatvédelmi biztosnak;
• hogyan kerülhetett egy kistelepülés polgármestere, Gémesi György is a kémfegyver célkeresztjébe;
• mit jelent a szoftver visszaélésszerű felhasználása a gyártó szerint;
• mely miniszterek és hányszor kötelesek megjelenni a Nemzetbiztonsági bizottság előtt;
• van e információja arról, hogy ez a megfigyelési eszköz jelenleg is használatban van-e Magyarországon.

A teljes videót a fenti lejátszóra kattintva nézhetik meg, a beszélgetés podcastverzióját pedig alább érhetik el. 

(Borítókép: Index / Kaszás Tamás)