Egy nagy értékű belvárosi ingatlan ürügyén Thürmer Gyula, a Magyar Munkáspárt elnöke 2017-ben pert indított, mert szerinte az MSZMP vagyona nem az MSZP-t, hanem pártját illeti, hiszen az egykori állampárt nem oszlott fel, hanem változatlan néven működött tovább 1993-ig, amikor átkeresztelték Magyar Munkáspártra. Az ügy a Fővárosi Törvényszék, a Fővárosi Ítélőtábla és a Kúria után most az Alkotmánybíróságon folytatódik. A pártelnök már jelezte: ha kell, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul.
Bár az MSZP 1989-es megalakulása óta az MSZMP jogutódjának tekinti magát, Thürmer Gyula, a Magyar Munkáspárt elnöke szerint az egykori állampárt valójában nem oszlott fel, sőt változatlan néven működött tovább 1993-ig, amikor a szervezet átkeresztelte magát; a mai neve Magyar Munkáspárt.
Ebből és az 1989-ben hatályos jogszabályokból azt a következtetést vonta le, hogy a rendszerváltozás idején az MSZMP nevén lévő vagyontárgyakkal nem rendelkezhettek volna a szocialisták.
Thürmer Gyula három évtized után sem adta fel. 2017-ben ingatlanpert indított, mert szerinte a Magyar Munkáspártot illeti egy Budapesten, a Parlament közelében lévő nagy értékű belvárosi ingatlan. Az Akadémia utca 15. szám alatti épület a rendszerváltozás után még egy ideig az MSZMP nevén volt, majd a földhivatalnál jogutódlás címén átírták az MSZP-re. A szocialista párt egy 1993-as perben lemondott a tulajdonjogáról a Kossuth Könyvkiadó javára, amely aztán nem sokkal később túladott az épületen.
A Fővárosi Törvényszék 2019. június 21-én hozott ítéletében rámutatott, hogy a perbeli ingatlan az MSZMP vagyonába tartozott, erre nézve nem térhetett el a korábbi perben hozott érdemi döntéstől. Ennélfogva a felperest nem illeti meg tulajdonjog. Az elsőfokú bíróság szerint a felperes nem hozott elő olyan új érveket, amelyekre a korábban folyamatban lévő perben nem hivatkozott.
A Fővárosi Ítélőtába az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Érvelése szerint ugyanis
csak az indíthat törlést eredményező keresetet, aki maga is rendelkezik vagy rendelkezett az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joggal.
Ebből következően pedig azt kellett vizsgálni, hogy a felperesnek van-e joga törlési kereset indítására. Ehhez annak igazolása kell, hogy a felperes megegyezik-e az ingatlan-nyilvántartásba tulajdonosként bejegyzett MSZMP-vel.
A másodfokú bíróság arra a következtetésre jutott, hogy ezt az azonosságot nem támasztják alá a rendszerváltozást követően megalkotott jogszabályok. A jogalkotó azzal, hogy az elmúlt rendszerhez kötődő egyes társadalmi szervezetek vagyonelszámoltatásáról szóló 1990. évi LXXIII. törvény (Vagyonelszámoltatási törvény) 1. §-ában az MSZMP jogutódjaként az MSZP-t kötelezte vagyonelszámoltatásra, egyértelműen kifejezésre juttatta, hogy az MSZP-t tekinti az MSZMP jogutódjának.
A jogerős ítélet ellen a Magyar Munkáspárt vezetője felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő a Kúriához, amely nem találta alaposnak. A 2021. május 26-án született ítélet szerint
az MSZMP a rendszerváltozáskor megszűnt, az újonnan alakuló pártok nyilvántartásba vételére pedig az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény szabályai szerint került sor.
A törvény hatálybalépésekor működő és nyilvántartásba nem vett szervezetek 1989. december 31-ig kérhették nyilvántartásba vételüket. Ennek elmulasztása esetén a szervezetet megszűntnek kellett tekinteni. A Kúria szerint helyesen mutattak rá az ügyben eljáró bíróságok arra, hogy a kereseti kérelem tartalma szerint törlési keresetnek minősül, ebből következően a keresetet a törlési igényre vonatkozó jogszabályok alkalmazásával kell elbírálni.
Thürmer Gyula jogi képviselője 2021. augusztus 21-én alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz. Az indítvány augusztus 31-én érkezett meg. Az előkészítő eljárás után, október 11-én szignálták az ügyet előadó alkotmánybíróra, akinek a tervezetét az 1. öttagú tanács november 9-én tárgyalta. Ezt követően úgy döntöttek, hogy az ügy tárgyalását a 15 tagú teljes ülés folytassa. Így került a panasz a november 15-i teljes ülés napirendjére.
A huszonkét oldalas indítvány, amelyben a 6. pont után a 15. következik, valamint amelyben a releváns kifejezés tizenkétszer szerepel, hivatkozik arra, hogy a Kúria ex kadedra (sic!) ítéletének konklúziójaként megszűntnek nyilvánította azt az alkotmányos tényezőként 1957. november 1-jétől jogi személyként működő pártot, amelynek státuszáról sem saját maga, sem semmilyen törvény vagy bírói döntés nem határozott. A kérelem többek között hangsúlyozza:
A magyar társadalom döntő többsége, a társadalmi tudatot befolyásoló, meghatározó entitások manipulációja és a történelmi tények célzott átírása folytán több mint harminc éve tévedésben van tartva, s a teljes köz- és bírói hatalom a hamis történelmi tudat fenntartásában munkálkodik, a bírósági ítéletek alapjaként hivatkozott törvények közjogilag ab ovo érvénytelenek. A történelem bebizonyította s a jelen ügyről is be fogja bizonyítani, hogy bármely olyan törvényi rendelkezés, amely ellentétes a társadalmi és természeti törvényekkel, tényekkel, e törvények alapján meghozott döntések, döntéshozók a nevetség tárgyát képezték, képezik s képezni fogják.
Az indítványozó a Tisztelt Alkotmánybíróság döntésének függvényében megfontolja, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához forduljon.
(Borítókép: Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke sajtótájékoztatót tart a párt központjában 2019. május 26-án. Fotó: Kovács Tamás / MTI)