Az Alkotmánybíróság határozata szerint az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a Büntető törvénykönyvben nem az alkotmányos követelményeknek megfelelően szabályozta a kábítószer fogalmát. Az alkotmánybírák szerint megengedhetetlen az olyan bizonytalan fogalmak használata, amelyek a büntetőjogi felelősséget úgy alapozzák meg, hogy a fogalom értelmezése során túlságosan sok a számításba jöhető jogszabály. A parlamentnek jövő szeptember végéig kell rendeznie a kérdést.
Mint arról beszámoltunk, Ignácz György, a Fővárosi Törvényszék büntetőbírója az előtte folyamatban lévő büntetőeljárás felfüggesztése mellett az Alkotmánybírósághoz fordult, mert szerinte alaptörvény-ellenes az új pszichoaktív anyagokra, illetve a kábítószer büntetőjogi fogalmának meghatározására irányuló szabályozás.
A bíró indítványa szerint a Büntető törvénykönyvben (Btk.) rögzített utalást követve kizárólag egy általános definíció ismerhető meg, továbbá az a tény, hogy egy miniszteri rendelet tartalmazza az irányadó listát. Vagyis
egyik törvényből sem derül ki, hogy konkrétan melyik joganyag tartalmazza az új pszichoaktív anyagok listaját.
A bíró alaptörvény-ellenesnek tartja a kábítószer büntetőjogi fogalmának meghatározására irányuló szabályozást is.
A büntetőjogi kábítószer-fogalom tartalmának megállapítása a jogi rendszert kezelni tudó szűk kisebbség részére is a végletekig bonyolulttá, mindenki más számára pedig elérhetetlenné vált.
Szerinte a kábítószerlisták teljes tartalma nem ismerhető meg a Btk. értelmező rendelkezéseiben felhívott összesen hat jegyzékből, ahhoz ugyanis további hét törvény ismerete is szükséges.
Az Alkotmánybíróság friss határozatában a bírónak a támadott rendelkezés megsemmisítésére irányuló kezdeményezését ugyan elutasította, de hivatalból eljárva megállapította: az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy nem az alkotmányos követelményeknek megfelelően szabályozta a kábítószer fogalmát.
A testület felhívja a parlamentet, hogy jövő szeptember végéig tegyen eleget jogalkotói feladatának.
A határozat, amelynek előadó alkotmánybírója Czine Ágnes, indoklásában külön is hangsúlyozza, hogy a büntetőjog a jogi felelősségi rendszerben az ultima ratio.
Társadalmi rendeltetése, hogy a jogrendszer egészének szankciós zárköve legyen, vagyis akkor alkalmazandó, ha más jogági eszközök már nem elegendőek.
Az alkotmánybírák arra is rámutatnak, hogy hazai jogrendszerben kábítószernek minősülő anyagok teljes köre csak a Büntető törvénykönyv kifogásolt értelmező rendelkezése és több további törvény együttes alkalmazásával határozható meg. Ezen törvényekre azonban a Btk. értelmező rendelkezése nem tartalmaz utalást, azok az értelmező rendelkezés segítségével nem azonosíthatók be, nem ismerhetők meg.
Megengedhetetlen az olyan bizonytalan fogalmak használata, amelyek a büntetőjogi felelősséget úgy alapozzák meg, hogy a fogalom értelmezése során számításba jöhető jogszabályok köre túlságosan tág
– szögezi le a határozat, amelyhez három alkotmánybíró (Handó Tünde, Márki Zoltán és Szívós Mária) különvéleményt csatolt.