Amikor még nem léteztek védőoltások, az emberre veszélyes vírusok okozta pandémiák akkor csillapodtak le, amikor a kórokozó elvégezte a pusztítást, és már nem volt kit megfertőznie. Mivel a SARS-CoV-2-es koronavírus ellen hosszú ideje nem növekszik a populációs átoltottság, és lezárásokat sem rendelt el a kormány, most is arra lehet számítani, hogy a természetes immunizáció veszi át a szerepet.
Egy vírus reprodukciós számát (R-szám) folyamatosan nyomon kell követni pandémia idején, hisz ennek értéke mutatja meg, hogy a járvány előretör, stagnál vagy visszaszorul éppen. Ha az R értéke 1, az azt jelenti, hogy egy fertőzött átlagosan egyetlen másikat fertőz meg, s ahogy emelkedik az érték, ezzel arányosan gyorsul a vírus terjedése. A kórokozó terjedését akkor sikerül megállítani, ha az R-szám 1 alá csökken.
A Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központjának megbízott igazgatója, Oroszi Beatrix még egy október 20-i egészségügyi konferencián jelezte, hogy az R-szám épp előző nap 1,3-ra nőtt, miközben október harmadik hetéig 1,1-1,2 volt. Azt ő sem tudta megmondani, ez hoz-e járványügyi fordulatot, azt viszont biztosra vette, hogy ha a reprodukciós érték 1,3-1,4-re emelkedik, és stabilan ott ragad, akkor ugyanolyan erősségű hullámra lehet számítani, mint a 2. és a 3. hullámban. Oroszi hozzátette, hogy ez az 1,3-as szám a negyedik hullámban addig regisztrált legmagasabb érték.
Röst Gergely, aki a miniszterelnök Covid-háttérstábjának egyik fontos tagja, a Járványmatematikai modellező és epidemiológiai elemző munkacsoportot vezeti, már november harmadikán azt írta egyik portfoliós cikkében, hogy az R-szám 1,4-1,5-nél tart. Ez alapján valóssá vált a korábbi félelem,
a vírus másfél évvel a megjelenése után nagyobb erővel támad, mint valaha, s ez sok más mellett annak is köszönhető, hogy globálisan nem sikerült féken tartani, egyre újabb és jobb terjedési képességgel rendelkező variánsok bukkannak fel.
Az Ourworldindata adatösszegző portál térképe azt mutatja, jelenleg Európában a legmagasabb a reprodukciós szám, azon belül is Magyarországon. Így fest a lista eleje miniállamok nélkül a – számítás késleltetése miatt – jelenlegi legfrissebb adatok alapján.
Október 10-én vettük át a vezetést a lengyelektől, s november eleje óta nemhogy javult volna a helyzetünk, inkább romlott, nálunk a legmagasabb az R-szám az egész világon.
Az első vírushullám idején 1,79-en tetőzött az R-érték, tavaly nyáron pedig nagyon rövid időre 2,35-re ugrott, ami a mindenkori csúcs. A második és a harmadik hullám idején sem lépte át az 1,46-ot. Ami jelenleg igazán aggasztó, hogy ilyen magas R-szám még sosem párosult ilyen magas napi fertőzésszámmal. Magyarul most úgy fest, a vírus töretlenül terjed.
Ferenci Tamást többször is faggattuk már a reprodukciós rátáról. Most arra hívta fel a figyelmünket, hogy az R-érték számításánál van módszertani különbség: az Ourworldindata a Francisco Arroyo-Marioli és munkatársai által idén januárban közölt modell szerint számol. A biostatisztikus, aki szintén tagja a Járványmatematikai modellező és epidemiológiai elemző munkacsoportnak, két másik, klasszikusabb eljárást alkalmaz a honlapján, ezek megerősítik az Oroszi és Röst által elmondottakat, illetve az látszik belőlük, hogy november végéhez közeledve némi csökkenéssel ismét 1,2–1,3 közé tehető a reprodukciós szám.
Mivel (kétadagos) átoltottságban hosszú ideje képtelenek vagyunk elmozdulni a 60 százalékról, a kormány pedig nem rendelt el más, átfogó védelmi intézkedést a kötelező maszkviseleten kívül, minden jel arra mutat, és Ferenci Tamás is ezt mondja, hogy ezeken felül
a következő jelentős tényező az lesz, ha a kellően sok, fertőzésen átesett és annak révén védettséget kapó ember miatt csökken az R értéke.
Ha ugyanis a vírus fertőzőképessége nem változik, és a kontaktusok száma sem, akkor az R azon múlik, hogy hány ember fogékony a fertőzésre. Ezt ma sajnos sokkal gyorsabban csökkenti a betegségen átesés, mint a védőoltás. Magyarul átütő mesterséges immunizálás híján a természetes immunizáció révén szerez védettséget a populáció egy igen jelentős része.
Ebben a helyzetben viszont az lesz a legnagyobb kérdés, a természetes immunizáció milyen emberi károkat fog okozni (maradandó egészségkárosodás, halálozás) az igen rossz általános egészségügyi állapotnak örvendő magyar lakosság soraiban.
Valamint hogy ezeknek a betegeknek az ellátása mennyire terheli még jobban a már most is túlterhelt egészségügyi rendszert, ami ráadásul szintén tovább rontja az ellátott betegek kilátásait.
Az egyes országok hivatalos kormányzati statisztikáira (is) támaszkodó Ourworldindata országprofiljában azt látjuk, hogy a második hullám felfutó szakasza december 3-ig tartott, onnantól estek az esetszámok. A 7 napos mozgóátlag a csúcspont környékén 4105 és 5628 között volt. A harmadik hullám január végén indult, majd egy meredek márciusi emelkedés és egy pár napos csökkenés után március 26-a környékén érte el a platót. A tetőzés körül a 7 napos mozgóátlag 7129 és 9253 között változott.
Ehhez képest most még nem látjuk a platózást, több szakember november végére, december elejére jósolja, bár például Csilek András, a Magyar Orvosi Kamara B.-A.-Z. megyei elnöke szerint egyelőre nem lehet pontosan látni, mikor érünk oda, a plató pedig meglátása szerint elnyújtott lesz. Ha mégis a november végi–december eleji feltételezésre alapozunk, mintegy másfél-2 héttel vagyunk a negyedik hullám csúcsa előtt, soha nem látott R-értékkel, és az elmúlt héten (november 18-ig) 6802–7969 között alakult a 7 napos fertőzöttségi mozgóátlag, vagyis a harmadik hullám hasonló időszakának esetszámait látjuk, viszont továbbra sem tudjuk biztosan, mikor jön a plató.
Ha egy pillantást vetünk a napi halálozásra, a 7 napos mozgóátlag alapján azt látjuk, hogy 2021. november 18-án 127 halottat rögzítettek, míg a második hullámban november 29–30-án jártunk ugyanitt, a csúcsot bő három héttel később, december 23-án értük el (176 halott). A harmadik hullámban a felfutó szakasz elején, március 7-én jegyeztek 127 Covid-áldozatot, és a csúcs csak 5 hétre rá, április 13-án következett, ekkor 269-en haltak meg – 7 napos átlagon nézve.
Reméljük, nekünk már nem kell 5 hetet várnunk az újabb csúcsig, ugyanis november 1-je óta, vagyis 18 nap alatt triplázódott a halottak száma. Ha még öt hetet kellene várnunk, és ilyen ütemben nőne a Covid-halottak száma, megdöntenénk a mindenkori csúcsot, mégpedig azt, amikor egymillió főre vetítve Peru után nálunk haltak meg a legtöbben a világon.
(Borítókép: Védőfelszerelést viselő orvos a fővárosi Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított intenzív osztályán 2021. április 9-én. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)