A magyar kriminológia történetében is példátlan, hogy az Igazságügyi Minisztérium egyik magas rangú tisztségviselőjét hivatali vesztegetés elfogadásával gyanúsítsák. A Völner-ügy kapcsán utánajártunk, milyen következményekkel számolhat a volt államtitkár, és annak is, hogyan alakult az utóbbi években a korrupciós bűnözés és szabályozása.
Mint ismeretes, Polt Péter legfőbb ügyész hivatali vesztegetés bűntette és más bűncselekmény miatt folyamatban lévő nyomozás eredményeként indítványt tett az Országgyűlés elnökénél Völner Pál képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére. A Központi Nyomozó Főügyészség előtt folyamatban lévő nyomozásban ugyanis megalapozott gyanú merült fel, hogy Völner Pál igazságügyi államtitkár a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől hosszabb időn keresztül rendszeresen, alkalmanként két–ötmillió forintot kapott. Az államtitkár a gyanú szerint a jogtalan előny ellentételezéseként – felügyeleti, hatósági, igazgatási jogkörével visszaélve – vállalta, hogy konkrét ügyeket intéz a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke kérésének megfelelően. Kedden Völner lemondott államtitkári posztjáról.
2020-ban több mint kétezer korrupciós bűncselekmény vált ismertté Magyarországon. Azzal együtt, hogy e bűncselekményekre jellemző a magas látencia (rejtettség), döntő többségük hivatali vesztegetés volt.
Polt Péter legfőbb ügyész országgyűlési beszámolója szerint – amelyet még tárgyal a parlament – a korrupciós bűncselekmények miatti büntetőeljárások számának növekedése megállt, sőt kis mértékben csökkent 2020-ban. Az ügyészség vezetője kiemelte: az előző évre vonatkoztatva is igaz az az állítás, hogy nagyon különböző jelentései léteznek a korrupciónak, az ügyészség feladata kizárólag a büntetőjogi tényállásokba ütköző ilyen jellegű cselekmények vizsgálata. Ehhez képest a közbeszédben használt korrupciós jelző sokszor szubjektív, a büntetőjogi fogalomhoz képest tágabb. Érdemes hangsúlyozni – tartalmazza a beszámoló –, hogy a közbeszédben használt, a korrupció fogalmával jelzett ügyeknek sokszor az állampolgárok nem elszenvedői, hanem aktív szereplői. A hivatali ügyekben ugyanis továbbra is jellemző, hogy
a kérelmezők vagy ügyfelek kijáróembereket keresnek, és befolyásuk megvásárlásával kívánják az ügyeiket elintézni.
Az ügyészség szerint fontos tudni, hogy ha valakitől nem létező ügy vagy nem létező hivatalos személy befolyásolására hivatkozva kérnek előnyt, az előny adója nem megtévesztés áldozata és nem csalás sértettje, hanem maga is a közélet tisztaságába vetett bizalmat sértő magatartást fejt ki, ezért nem élvezhet büntetőjogi védelmet, cselekménye korrupciós bűncselekménynek minősül.
Jelentősen befolyásolta a múlt évi bűnügyi statisztikát az az ügy, amelyben az ügyészség
egy útlevélkezelő rendőr főtörzsőrmester ellen 1735 rendbeli (!), előnyért hivatali kötelességét megszegve, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt emelt vádat.
A főtörzsőrmester darabonként száz euróért vállalta szerb megbízójának, hogy külföldi úti okmányokat „a valóságnak nem megfelelően” rögzít a Határellenőrző és Regisztrációs Rendszerben, és az útleveleket belépést igazoló bélyegzővel látja el. A megbízó célja egyébként az volt, hogy a főtörzsőrmester lefizetésével harmadik országbeli állampolgárok schengeni övezeten belüli tartózkodását jogellenesen legalizálja. A vádlottat végül ötévi börtönbüntetésre ítélték, és vele szemben több mint ötvenmillió forint erejéig vagyonelkobzást is elrendeltek.
2013. július 1-jén lépett hatályba az új Büntető törvénykönyv, amelyben önálló fejezetet hoztak létre Korrupciós bűncselekmények címmel. A törvény felhagyott a közélet tisztasága elleni bűncselekmények kategória használatával, amellyel egyúttal a büntetőjogban és a kriminológiában használt eltérő terminológia problémáját is feloldotta. Jelentős újítása még a szabályozásnak, hogy a korábbi törvénykönyv szövegezésében nehezen kezelhető vesztegetés tényállását az új Btk. már tagolja. Így az aktív vesztegetést vesztegetés, a passzív vesztegetést vesztegetés elfogadása elnevezés alatt szabályozza. A Korrupciós bűncselekmények alatt a következő bűncselekmények vannak:
A közélet tisztasága az állami, társadalmi szervek, a hivatalos és más fontos, közfeladatot ellátó személyek törvényes, elfogulatlan és befolyástól mentes működését jelenti. Vagyis valamennyi korrupciós bűncselekmény közös jogi tárgya a közélet tisztasága.
Polt Péter országgyűlési beszámolója arra is rámutat, hogy
a hivatali korrupciós ügyek döntő többsége a rendőrség belső védelmi szolgálatának felderítési tevékenysége nyomán indul
és a korrupciós ügyek ügyészségi nyomozásának szervezeti megerősítése eredményeként zárul sikeresen. A legfőbb ügyész szerint a felderítő és bűnüldöző hatóságok felderítésben játszott szerepe széles körű ismertté válásának tudható be, hogy a hasonló jellegű, az egy szolgálati helyen szolgálatot teljesítő hivatalos személyek által tömegesen elkövetett korrupciós cselekmények visszaszorultak.
A legfrissebb adatok szerint idén október végéig 374 hivatali vesztegetés elfogadása elnevezésű bűncselekményt regisztráltak. A legutóbbi esetek között több ismert személy neve is felbukkan vádlottként. A Központi Nyomozó Főügyészség hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt 2020. december 21-én nyújtott be vádiratot például Boldog István fideszes országgyűlési képviselő és nyolc társa ellen a Fővárosi Törvényszéken. Az ügyben június 30-án tartották a bírósági előkészítő tárgyalást, amelyen Boldog ártatlannak vallotta magát.
294. § (1) Az a hivatalos személy, aki a működésével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személynek adott vagy ígért jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt vezető beosztású hivatalos személy követi el.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben két évtől nyolc évig, a (2) bekezdésben meghatározott esetben öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki
a) a jogtalan előnyért
aa) hivatali kötelességét megszegi,
ab) hatáskörét túllépi vagy
ac) hivatali helyzetével egyébként visszaél, illetve
b) a bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el.
(4) Az (1)–(3) bekezdés szerint büntetendő az a külföldi hivatalos személy, aki az ott meghatározott bűncselekményt követi el.
(5) A büntetés korlátlanul enyhíthető – különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető – az (1) és (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, a kapott jogtalan vagyoni előnyt vagy annak ellenértékét a hatóságnak átadja és az elkövetés körülményeit feltárja.
A bírói gyakorlat szerint az előny lehet vagyoni, személyes vagy erkölcsi jellegű, amely az adott személyre nézve közvetlenül vagy közvetve kedvezőbb helyzetet eredményez.
Vagyoni előny lehet pénz, bankszámla-követelés, pénzértékű dologi juttatás, kölcsön, hitel vagy tartozás elengedése. Személyes előny lehet visszterhes jogügylet, kereseti lehetőség biztosítása vagy elfogadása, de akár szexuális kapcsolat létesítése is. Erkölcsi előny lehet karrierelőny, például kitüntetésre felterjesztés.
Súlyosabban büntetendő a cselekmény, ha vezető beosztású hivatalos személy követi el. Vezető beosztású pedig az a hivatalos személy, aki népképviseleti, közigazgatási, igazságügyi szervnél egy vagy több szervezeti egység irányítását végzi. A Völner-ügyben további minősítő körülmény is felmerülhet, tudniillik folytatólagosan elkövetett bűncselekménynek minősül, ha a hivatalos személy ugyanabban az ügyben, ugyanazon személytől többször kér vagy fogad el előnyt.
Hack Péter, az ELTE jogi karának büntetőeljárás-jogi és büntetés-végrehajtási jogi tanszékének vezetője az InfoRádiónak elmondta, hogy
a magyar jogtörténetben nem volt még arra példa, hogy az Igazságügyi Minisztérium ilyen magas rangú tisztségviselőjét vesztegetés elfogadásával gyanúsítsanak.
A jogászprofesszor kiemelte, hogy a büntetőeljárást csak a mentelmi jog felfüggesztése után lehet elkezdeni. Utána előfordulhat, hogy a letartóztatását is indítványozza az ügyészség, hiszen az ügyben már több gyanúsított van, és többen közülük letartóztatásban vannak, de elképzelhető, hogy csak bűnügyi felügyeletet rendelnek el.
A kiszabható büntetés hét és fél év körüli, amitől felfelé és lefelé is eltérhet a bíró. Az okot meg kell indokolnia az ítéletében. Mivel jogászról van szó, a büntetés többszörösen súlyos, hiszen ha elítélik, utána a jogi pályát gyakorlatilag nem tudja gyakorolni, még akkor sem, ha a bíróság nem mondja ki a foglalkozástól eltiltást, mivel a jogászi pályának a nagy részén erkölcsi bizonyítvány szükséges az állások betöltéséhez. Előreláthatóan nagyon nagy árat fizet Völner Pál, ha valóban megtörtént a bűncselekmény.
A Transparency International felmérése szerint Magyarország 2020-ban 44 pontot szerzett a 0 ponttól (a leginkább korrupt ország) 100 pontig (a korrupcióval legkevésbé fertőzött ország) terjedő skálán, ezzel a 180 országot vizsgáló felmérés 69. helyén végzett, holtversenyben Bulgáriával és Romániával. Miközben Magyarország világviszonylatban közepesen korruptnak tekinthető, pontszáma jelentősen elmarad a közvetlen régiós versenytársainknak tekinthető V4-csoport többi országától: Szlovákia 5, Csehország 10, míg Lengyelország 12 ponttal kapott jobb értékelést a 0–100-ig terjedő skálán. A Transparency International szerint a vizsgált országok többségében az elmúlt évtizedben nem javult a korrupciós helyzet, az országok kétharmada továbbra is ötven pont alatt teljesít a 0–100-ig tartó skálán. A szervezet kiemeli, hogy a koronavírus-járvány kezelése még a jól teljesítő országoknak is kihívást jelentett, ami sok esetben a járványügyi beszerzések átláthatatlanságához vezetett. Delia Ferreira Rubio, a Transparency International globális elnöke úgy fogalmazott: „A Covid–19 okozta krízis nemcsak egészségügyi és gazdasági válságot jelent, hanem egyben korrupciós válságot is. Utóbbit eddig nem sikerült kezelnünk.”
(Borítókép: Index)