Pert nyertek első fokon a tatabányai önkormányzat ellen azok a korábbi munkavállalók, akiket a városvezetés írásbeli indoklás nélkül bocsátott el egy évvel ezelőtt. A Győri Törvényszék ötvenmillió forintot meghaladó kártérítést ítélt meg nekik, az ügynek azonban még koránt sincs vége.
Éppen egy éve jelentett be Tatabánya független (de a baloldali összefogás pártjai által támogatott) polgármestere a takarékosságot célzó megszorító intézkedéseket. Döntését a kormányzati elvonások hatásaival indokolta.
Posztovics Ilona a város jegyzőjével közösen úgy döntött, hogy a polgármesteri hivatal 24 munkavállalójának megszünteti a munkaviszonyát. Az akkori határozatban az is szerepelt, hogy az elbocsátottak a városházán lévő üres álláshelyekre sem jelentkezhetnek.
A Győri Törvényszék első fokon most ötvenmillió forintot meghaladó összegű kártérítést ítélt meg a tatabányai városházáról elbocsátott köztisztviselőknek, akik munkaviszonyuk jogszerűségét vitatva beperelték a polgármesteri hivatalt
– tájékoztatott a bíróság sajtószóvivője. Máté Kinga az MTI-vel azt közölte: a bíróság hárommillió és tízmillió forint közötti összegeket ítélt meg az érintetteknek átalány-kártérítésként.
A munkaügyi perben a felpereseket képviselő egyik ügyvéd az Indexnek azt mondta, versenyszférától vagy közszférától függetlenül a munkáltató minden esetben köteles a munkaszerződés felmondását a munkavállalója felé írásban megindokolni. Ezt az érintett megtámadhatja a bíróságon. Szavai szerint
az ügy teljesen abszurd, mert elfelejtették megindokolni. Mivel nem volt indoklás, nem is volt mit vitatni. Ez egy olyan súlyos formai hiba, ami eleve kizár bármilyen további érdemi vizsgálatot.
Az önkormányzatot képviselő alperesi ügyvéd azzal védekezett, hogy a város vezetése a Facebookon közölte az érintettek által is olvasható módon a felmondások okát és hátterét. A bíróság végül alaki okokkal indokolta az elsőfokú, nem jogerős döntését. Az ügyvéd ismeretei szerint a karácsonyi időszakban egyébként a polgármesteri hivatalban nagy jutalomosztás volt, a juttatásból pedig a döntéshozó jegyző is részesült. Ezt követően mondtak fel két tucat embernek.
A neve elhallgatását kérő jogi képviselő lapunknak arról is beszélt, hogy a kirúgott munkavállalók között sokan kifejezetten kiszolgáltatott szociális helyzetű emberek voltak. Egyikük épp babát tervezett. A felettese rá is kérdezett, majd amikor megerősítette, utána feltették a listára. A másikuk egy egyedülálló asszony volt, aki három gyermeket nevel. A harmadik csak félállásban dolgozott a hivatalban, mert beteg hozzátartozóját ápolta otthon. Azt is hangsúlyozta, egyikük sem vezető beosztású köztisztviselő volt, pedig ott – a kitűzött cél – a megtakarítás magasabb szinten teljesülhetett volna.
Az ügyvéd példátlannak nevezte, hogy a kirúgott, de még a hivatalban felmondási idejét töltő tíz pereskedő munkavállaló közül többeket az utolsó hetekben arról tájékoztattak, hogy még évekkel korábbi ügyek miatt – feltehetőleg mondvacsinált okokból – fegyelmi eljárást kezdeményeztek ellenük. Az ügyvéd szerint azért indított az önkormányzat vezetése bosszúhadjáratot, hogy elvegye a kedvét a perindítástól azoknak, akik eddig még nem tették.
Tatabánya korábbi polgármestere, Schmidt Csaba ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy
a felmondási idő alatt álló ember még munkavállalónak számít, ha azonban ez idő alatt fegyelmit kap, akkor a jövőben nem lesz könnyű a közszférában elhelyezkedniük máshol. Ezt az eljárást ő is egyértelmű fenyegetésnek minősítette.
A települést korábban irányító fideszes városvezető emlékeztetett, a kirúgásokra épp akkor került sor, amikor Szücsné Posztovics Ilona polgármester az MSZP-s, főállású alpolgármesterétől, Fekete Miklóstól és közvetlen munkatársaitól is megvált. A döntés politikailag sem bizonyult jó iránynak, ugyanis a vészhelyzet végeztével elkezdtek az egykori MSZP-s alpolgármesterhez húzó képviselők a polgármesteri állásponttal szemben szavazni a közgyűlésben.
Kerestük Tatabánya önkormányzatát is, választ várva egyebek mellett arra, hogy milyen alapon választották ki azt a személyi kört, akiknek felmondtak, illetve azt is, hogy mekkora bérköltséget kívántak így megspórolni. Egyelőre nem kaptunk válaszokat; amint megérkeznek, frissítjük cikkünket.
Az azonban nagyon valószínűnek látszik, hogy „rengeteg pénzébe fog ez kerülni az önkormányzatnak”. Legalábbis így vélekedett az elbocsájtott munkavállalók jogi képviselője. Az MTI információi szerint az elküldött emberek közül annak a tíznek, akik pert indítottak az önkormányzat ellen, a törvényszék első fokon 8–15 havi illetményüknek megfelelő kártérítést ítélt meg nem jogerősen.
(Borítókép: A tatabányai polgármesteri hivatal épülete a város főterén 2012. január 30-án. Fotó: Krizsán Csaba)