Ahogy arról már korábban beszámoltunk, nyílt levélben fordult Orbán Viktorhoz egy pedagógus, amelyben részletesen leírta, pontosan milyen életkörülményeket tud magának biztosítani abból a bérből, amit az államtól kap. Mint kiderült, 160 ezer forintos fizetéséből csupán egy „penészes szuterénlyukat tud bérelni”, de a lakhatás mellett az étkezés terén is alaposan össze kell húznia a nadrágszíjat, általában csak üres rizsre vagy tésztára futja.

Most újabb pedagógus döntött úgy, hogy kitálal – szúrta ki a 444.

Varga Sára Facebook-oldalán azt írta, bár sokáig gondolkodott azon, hogy beszéljen-e a fizetéséről, mégis úgy érzi, hogy itt az ideje hangot adni a problémának.

Én azért tudok pedagógusként dolgozni, mert a szüleimnek köszönhetően nem kell albérletet fizetnem. El sem tudom képzelni, hogy mi lenne, ha albérletben kellene élnem. Hétvégén így is kétszer meggondolom, vegyek-e gyümölcsöt... 178 193 forintból nem lehet tisztességesen megélni, az pedig fel sem merül, hogy megtakarítást halmozzak fel. És itt jönnek szembe azok az egzisztenciális szorongást okozó nagy kérdések, hogy meddig élhetek abban a lakásban, amiben jelenleg, lesz-e valaha autóm, és ha eszembe jutna családot alapítani, miből tudnék felnevelni egy gyereket

– írta a pedagógus, hozzátéve, hogy a helyzete nem egyedi, ez minden iskolai dolgozóra vonatkozik, azokra is, akik már harminc éve a pályán vannak.

Kiemelte, hogy ha ez így folytatódik, nem lesz szakos tanár, sőt sok helyen már most sincs.

Egy földrajz–történelem szakos barátom matekot is tanít egy általános iskolában, mert nincs szaktanár. Legalább négy olyan egyetemi ismerősöm, barátom van, akivel együtt végeztünk, és már fontolgatják a pályaelhagyást, többen már nem dolgoznak tanárként

– mutatott rá, megjegyezve, hogy ezen a helyzeten befagyasztott árú élelmiszerek sem segítenek, elhivatottságból ugyanis még azokra sem futja.

A pályakezdő tanárnő beszélt arról, hogy rendszeresen megkapja kritikaként: „nem muszáj ebben a szakmában dolgozni”.

Olyat viszont még soha nem hallottam senkitől, hogy az ő gyerekének nincs szüksége tanárra (orvosra/szociális segítőre/rendőrre/pszichológusra stb). Ha pedig tényleg fontosak ezek a szakmák társadalmi szempontból, akkor fontosnak gondolom kihangosítani a szakmám problémáit is. Ugyanúgy, mint más problémákat. Hogy minél többen tudjanak róla, hogy egyszer talán legyen esély a változásra, hogy ne legyen csend

– zárta sorait a pedagógus.

(via 444)

(Borítókép: Narciso Contreras / Anadolu Agency / Getty Images)