Az Állami Számvevőszék honlapján megjelent a hivatalos lista arról, hogy a hazai nyomtatott és elektronikus sajtótermékek közül melyek fogadnak be a tavaszi választási kampányban politikai hirdetéseket, és melyek nem. Meglehetősen vegyes a kép, több nagy szereplő inkább a távolmaradás mellett döntött. Az idei választás során is kulcskérdés lesz az ellenőrizhetőség. Ezen a téren a nemzetközi hirdetési hálózatok térnyerése miatt igencsak fel van adva a lecke a hatóságoknak.
Áder János köztársasági elnök április 3-ára tűzte ki az 2022-es népszavazás és az országgyűlési választások időpontját. A törvény értelmében a kampányidőszakban csak azok a sajtótermékek közölhetnek politikai hirdetéseket, amelyek január 18-áig megküldték árjegyzéküket az Állami Számvevőszék felé.
Az ÁSZ honlapján közzétett egy listát azon médiumokról, amelyek befogadnak politikai hirdetéseket. A hazai médiaszereplők stratégiája ebben a kérdésben is meglehetősen eltérő. A jelentősebb hírportálok közül a 24.hu és a Blikk döntött úgy, hogy fogadja a pártok hirdetéseit a kampányidőszakban.
Ahogy arról már korábban a Media1 szakmai portál is beszámolt: az Index és a Femina azonban a távolmaradás mellett döntött. Az Origo szintén nem küldött árjegyzéket az ÁSZ-nak.
Nem kevésbé vegyes a kép a közepes vagy kisebb hírsite-ok esetében sem: a HVG, az ATV.hu, a 444.hu, az RTL.hu, a Magyar Hang, a Népszava, valamint a 168.hu árjegyzéke szerepel az Állami Számvevőszék felsorolásában. A Telex, valamint a Válasz Online csapata viszont szintén úgy döntött: nem regisztráltatják magukat az ÁSZ-nál, és ezt kommunikálják is az olvasók felé.
A jogszabályok azonban csak a hivatalosan is bejegyzett médiumokra vonatkoznak, a legnagyobb közösségimédia-felületekre nem. Az ÁSZ már korábban is jelezte a döntéshozóknak ezt a problémát, azonban a pártok azóta sem léptek az ügyben. Márpedig a politikai hirdetések jelentős részben már nem a sajtótermékek felületén jelennek meg, hanem a Facebookon és a YouTube-on.
A pártok, politikusok a hozzájuk köthető közösségi oldalakon már így is több milliárd forintot költöttek el, noha a hivatalos kampányidőszak még csak most kezdődik.
Honnan tudjuk mindezt? A Facebook 2019 óta már közzéteszi Ad Library nevű oldalán, hogy kik és mennyit költöttek a felületén politikai hirdetésekre. Magyarországon a Fidesz, a jobboldali, kormányközeli influenszereket tömörítő Megafon, valamint Magyarország Kormánya a legnagyobb költekező.
A három oldal összesen 1,5 milliárd forintot kampányolt el a legnagyobb közösségi oldalon 2019 áprilisa óta.
Az ellenzékhez köthető EzaLényeg.hu is majdnem 300 milliót tapsolt már el a Facebookon. Az összefogásban részt vevő pártok oldalai pedig több mint 550 millió forintot költöttek politikai hirdetésekre az elmúlt 3 évben.
Az Indexnek nyilatkozó szakértő szerint nemcsak a Facebook-hirdetések népszerűsége, hanem a Google és a hozzájuk hasonló, teljesen automatizált hirdetési rendszerek térnyerése is komoly fejfájást okozhat majd az ÁSZ és a kiadóvállalatok szakembereinek. Mivel ezek a rendszerek gyakorlatilag a világ összes hirdetőjét a világ összes médiafelületével összekötő nagy hirdetési tőzsdeként működnek, ahol szinte név és arc nélkül lehet a hirdetéseket feladni, és ebből a feneketlen zsákból algoritmusok választják ki az adott kiadó egyes felületein megjelenő tényleges hirdetéseket.
Amíg a hirdetés kereskedelmi célokat szolgál, és a legtöbb fél jóhiszeműen jár el, addig ez tökéletesen működik is, de a választási kampányok esetében ezek a hirdetések nem vagy tudatosan rosszul vannak jelölve, kategorizálva, illetve az is gyakori, hogy egy-egy politikai hirdetést nem az adott politikai párt nevében adnak fel, gyakran nem is a hirdetést megszervező országból.
(Borítókép: Kaszás Tamás / Index)