A felnőtt lakosság több mint kétharmada túlsúlyos, és a súlygyarapodás meglepetésre a fiatalok körében a legjelentősebb. A táplálkozási szakértő a fogyásra tett fogadkozás helyett inkább egy fitt szokás felvételét javasolja, ugyanis egyetlen apró szokást könnyebb betartani, mint egy diétát.
A járvány egy új fogalommal, a Covid-hájjal is megismertette az embereket. A pandémia idején bekövetkezett társadalmi léptékű elhízásról már tavaly írtunk az Indexen, most pedig egy új reprezentatív kutatás jelent meg ebben a témakörben.
A PeakShop.hu ezerfős, országos, nemre, korra, településtípusra és iskolai végzettségre reprezentatív kutatása idén januárban készült. Kiderül belőle, hogy elsősorban a fiatalok híztak meg alaposan tavaly év végére, de általánosan elmondható, hogy tovább folytatódott az elhízás: a felnőtt lakosság több mint kétharmada túlsúlyos.
A nők átlagos testsúlya 72,7 kilogrammról 71,5 kilóra csökkent, vagyis átlagosan 1,2 kilót sikerült leadniuk a júliusban mért adatokhoz képest, miközben a javuló adatokat beárnyékolja, hogy a karantén idején felszedett kilóktól nekik sem sikerült megszabadulniuk, hiszen a korábbi adatokból kiderült, hogy az elzártság alatt a nők átlagosan 3,6 kilót híztak.
A férfiak átlagos testsúlya idén januárban 89,7 kilogramm volt, 1,4 kilóval több, mint fél évvel korábban. Ez különösen annak ismeretében sokkoló, hogy a karantén időszaka alatt felszedett plusz 3 kilóra rakódott rá ez a súlyfelesleg.
Aggasztó, hogy a teljes felnőtt lakosság 64 százaléka túlsúlyos vagy elhízott, ami két százalékponttal több, mint 2021 júliusában, és négy százalékponttal több, mint 2019-ben.
Mindez különösen nyugtalanító annak tükrében, hogy a koronavírusos betegeknél a túlsúly jelentős kockázati tényező – mondta Mező Mónika étrendkiegészítő-szakértő, a kutatás vezetője.
A nők körében kevésbé, 1,3 százalékponttal nőtt az elhízottak és a túlsúlyosak aránya. Az adatokból kitűnik, hogy az elhízottak aránya némileg csökkent, a túlsúlyosaké nőtt, az átlagos és sovány testalkatúaké nem változott lényegesen. Ebből arra lehet következtetni, hogy a fogyás az elhízottak körében volt nagyobb arányú.
A férfiak körében 2,5 százalékponttal nőtt az elhízottak és a túlsúlyosak aránya, és túlzás nélkül megdöbbentő mértékűnek mondható ez, hiszen 28 százalékról 36 százalékra emelkedett az elhízott férfiak aránya, miközben a túlsúlyosaké 39-ről 34 százalékra csökkent. A normál testalkatúak aránya kismértékben csökkent, a soványak aránya pedig nem változott.
Mindebből az következik, hogy a férfiak bizony elhíztak.
A súlygyarapodás meglepetésre a fiatalok körében a legjelentősebb. A fiatal, 18–39 éves nők körében jóval kevésbé, 16,6 százalékról 18,3 százalékra nőtt az elhízottak aránya, a túlsúlyosaké azonban 21 százalékról 28 százalékra emelkedett.
A fiatal, 18–39 éves férfiak körében több mint kétszeresére, 13 százalékról 28 százalékra nőtt az elhízás az elmúlt fél évben, ami olyan mértékű súlynövekedés, hogy a fiatal férfiak átlagos testtömegindexe 25-től 27-re emelkedett, és egyértelműen kijelenthető, hogy a fiatal férfiak túlsúlyosak. De az iménti számoknál is beszédesebb, hogy amíg a fiatal nők átlagos testsúlya egy kilóval gyarapodott, addig a fiatal férfiak 3,3 kilóval nehezebbek.
A fiatalok ilyen mértékű hízása mögött számos ok lehet. Úgy véljük, hogy az egyik ilyen, hogy az anyák a karácsonyi ünnepek alatt mindenféle jóval kényeztették a hazalátogató fiatalokat, akik nem tudtak ellenállni a kísértésnek, és rendszeresen degeszre ették magukat
– mondja Mező Mónika.
A 60 év felettiek körében számottevően csökkent mind a túlsúly, mint pedig az elhízás aránya 2021. július és 2022. január között. Az elhízás 35 százalékról 32 százalékra, míg a túlsúly 44 százalékról 39 százalékra csökkent. Ugyanakkor jelentősen, 21 százalékról 29 százalékra nőtt a normál és sovány testalkatúak együttes aránya.
Sajnos nem lehet felhőtlenül örülni ennek a jelentős fogyásnak. Bár a kutatás nem vizsgálta, nem zárható ki, hogy a koronavírus-járvány szerepet játszhat az adatok alakulásában. Olyan mértékű volt a megbetegedések aránya november és január között, ami számottevő hatással lehet akár a testsúly változására is
– magyarázza Mező Mónika.
A felnőttek közel ötöde, 19 százaléka fogadta meg újévkor, hogy lefogy idén. Az újévi fogadalmat tevők több mint kétharmada, 65 százaléka nő, közülük is az ifjabb generáció jár az élen: a fiatal nők 31 százaléka tett fogyási fogadalmat újévkor.
A férfiakat azonban, úgy tűnik, nem zavarja egy „kis” túlsúly, mert több mint kétszer annyi elhízott férfi (24 százalék) tesz újévi fogadalmat, mint ahány túlsúlyos (10 százalék).
Sokatmondó ugyanakkor a mozgási és táplálkozási szokások, valamint az újévi fogadalom közötti összefüggés:
minél kevesebbet mozog valaki, annál inkább fogadkozik, hogy lefogy idén.
De az időszakos kúrák, diéták csak időszakos eredményt hoznak – figyelmeztet Mező Mónika, aki szerint tartós eredményt a szokások tartós változtatásával lehet elérni. Azt tanácsolja, hogy a fogyás helyett inkább egy fitt szokás felvételét fogadjuk meg, ugyanis egyetlen apró szokás tartós megváltoztatása – például a csoki lecserélése cukormentes fehérjeszeletre – jobb, mint bármilyen diéta, mert könnyebb elkezdeni és betartani.
Míg a fogyókúra tortúra, addig egy ilyen fitt szokás élvezetes.
A szokáshalmozásnak nevezett módszer lényege, hogy a kis változások nagy eredménnyé adódnak össze.
(Borítókép: Matthew Horwood / Getty Images)