Napi fél és három csésze közötti kávé elfogyasztása kedvező hatással van a szív- és érrendszerre, sőt a vizsgálati csoportban csökkentette az összhalálozás és a stroke kialakulásának kockázatát is – derült ki a Semmelweis Egyetem és a londoni Queen Mary Egyetem közös kutatásából.
A kutatócsoport összesen 468 629 olyan felnőtt adatait elemezte, akik a vizsgálat kezdetén nem szenvedtek szív- és érrendszeri (kardiovaszkuláris) betegségben. A vizsgálatot 11 évig folytatták, és a résztvevőket három csoportba osztották: kávét nem fogyasztók (0 csésze/nap; 22,1 százalék), kávét mérsékelten (0,5–3 csésze/nap; 58,4százalék) és kávét jelentős mennyiségben (>30 csésze/nap; 19,5 százalék) fogyasztók.
Az összhalálozás terén 12 százalékos, a kardiovaszkuláris halálozás terén 17 százalékos, az újonnan kialakuló stroke terén pedig 21 százalékos relatívkockázat-csökkenést figyeltünk meg a kávét mérsékelt mennyiségben fogyasztók körében, összehasonlítva adataikat azokéval, akik egyáltalán nem fogyasztanak kávét
– magyarázta a kutatás eredményeit Simon Judit, a tanulmány első szerzője, a Semmelweis Egyetem PhD-hallgatója.
A vizsgálatokkal arra keresték a választ, hogy a rendszeres kávéfogyasztás milyen hatással van a szív struktúrájára és működésére.
Azt találtuk, hogy a rendszeres, mérsékelt mennyiségű kávéfogyasztás előnyös hatással van a szívre, visszafordítja a korral járó szívelváltozásokat
– mondta Maurovich Horvat Pál, a Semmelweis Egyetem Orvosi Képalkotó Klinikájának igazgatója.
Az eredmények szerint a mértékletes kávéfogyasztás kardiovaszkuláris szempontból nem káros, sőt előnyös lehet. Ismereteink szerint ez az eddigi legnagyobb volumenű kutatás, ami a kávéfogyasztás szív- és érrendszerre gyakorolt hatásaira fókuszált
– fogalmazott Steffen Petersen, a Queen Mary Egyetem William Harvey Kutatóintézetének professzora, a kutatás koordinátora.
A kutatásban részt vevők körében a fogyasztott kávé típusát is vizsgálták. Az eredmények arra utalnak, hogy míg az őrölt kávé rendszeres fogyasztása és a halálozási esélyek csökkenése között kimutatható összefüggést találtak, addig ugyanezt az instant kávét fogyasztók körében már nem tudták megállapítani.
A kávé korábbi jótékony hatásait korábbi kutatások esetében is kimutatták már. Az élénkítő hatású ital több betegség esetében is pozitívan hatott a vizsgált csoportok egészségére, de az egészséges személyek között sem alakult ki a több esetben korábban állított egészségkárosodás.
A diabétesz kettes típusú változata esetében egy korábbi kutatás rámutatott arra, hogy a napi rendszerességgel kávét fogyasztók körében hat százalékkal csökkent a betegség kialakulása csészénkét. A hatás, melyet egyébként a koffeinmentes kávé is előidéz, a kávécserje gyulladáscsökkentő és inzulinérzékenység-növelő növényi anyagainak köszönhető. A Journal of Internal Medicine kutatása szerint a filteres kávé esetében napi három csésze elfogyasztása hatvan százalékkal csökkentette a kettes típusú diabétesz kialakulását, szemben a presszókávé enyhébb hatásával.
A korábban sűrűn hangoztatott, mára már megcáfolt tévhittel szemben a kávé nemhogy nem árt a szívnek, még segítheti is annak egészséges működését. Az Európai Kardiológiai Bizottság éves konferenciáján elhangzottak szerint napi egy vagy több csésze kávé elfogyasztása jó hatással van a keringésre, a szívre és az érrendszerre. A konferencián bemutatott, 30 ezres mintát vizsgáló kutatás itt a koffeinmentes verziókat ugyan nem találta előnyösnek, ahogyan a presszókávét sem, amely a koleszterinszint emelkedéséhez járulhat hozzá. A leghatékonyabbnak e kutatás szerint is a szűrt, filteres kávé bizonyult.
A tengerentúli Harvard Egyetem kutatása szerint a kávézás harmadával csökkenti a depresszió és a mentális betegségek kialakulásának esélyét. Az eredményt egyrészt a kávé gyulladáscsökkentő hatására alapozzák, de az ital a bélflóra azon szereplőit is támogatja, amelyek nagyban hozzájárulnak a kedélyállapot javulásához.
A sportolók és az aktív testmozgást végzők számára is előnyös lehet a kávéfogyasztás. A Sports Medicine 2019-es cikke szerint fájdalomcsökkentő, izomerő- és állóképesség-javító hatása van, emellett pedig a keringést is jótékonyan segíti egy-egy csésze kávé.
Értelmet nyerhet, hogy a reggeli kávénk elfogyasztásáig az agyunk nem pörög megfelelő fordulatszámon. Egy Alzheimer-kórosokon végzett kutatás szerint a szellemi képességek tovább fenntarthatóak, amennyiben napi egy-két csésze kávét elfogyasztunk.
Ugyan nem az alvás az, ami a kávézásról feltétlenül eszünkbe juthat, azonban a koffeintartalma miatt serkető hatású ital fogyasztása nagyban hozzájárulhat az éjszakai pihenésünkhöz – derült ki a Bázeli Egyetem erre vonatkozó kutatásából. Az eredmények rávilágítanak arra, hogy a rendszeres kávéfogyasztás nem zavarja meg az alvást, azonban csökkenti az idegsejtek térfogatát az agyban, azaz a szürkeállományt.
Egy korábbi vizsgálat szerint a kávé túlzott fogyasztása csökkenti az agy térfogatát, elbutulást vagy akár sztrókot is okozhat. A South Australia Egyetem által végzett kutatás szerint az ital fogyasztása emellett a demencia kialakulásában is szerepet játszhat.
Ez eddig a legnagyobb kutatás a kávéfogyasztás, az agytérfogat, a demencia veszélyének és az agyvérzés veszélyének összefüggésével kapcsolatban, az egyik legnagyobb, agytérfogat-vizsgálattal és egyéb tényezők figyelembevételével készült kutatás. Az összes permutáció mellett az eredményeink következetesen azt mutatták, hogy a magasabb kávéfogyasztás az agytérfogat zsugorodásával járt – lényegében több mint hat kávé elfogyasztása különböző betegségekkel, például demenciával és sztrókkal fenyegeti az agyat
– mondta korábban Kitty Pham, a kutatás vezetője a MedicalXpressnek, amit most a Semmelweis és a Queen Mary Egyetem közös kutatása megcáfolt.
(Borítókép: Lehoczky Péter / MTI)