Gyurcsány Ferenc tizennyolcadik alkalommal értékelte az évet. Kampánynyitóként is funkcionáló beszédében a kereszténység, a barbár kormány és a fizika is előkerült.
Gyurcsány Ferenc azzal kezdte tizennyolcadik évértékelő beszédét:
ha sommásan fogalmaznék, azt mondanám, hogy pocsék év volt a tavalyi.
Ezt árnyalva hozzátette: reméli, hogy mindenkinek a magánéletében voltak örömteli pillanatok is, egy érintés, egy siker, egy gyógyulás.
A DK elnöke szerint nem lehet megengedni, hogy egy szűk, tehetős réteg mellett egyre többen a hátramaradottak Magyarországát képviseljék, éljék és szenvedjék. Gyurcsány Ferenc majdnem biztos abban, hogy az elmúlt évszázad legkorruptabb kormánya a mostani, és hosszan beszélt a politika feslettségéről is.
A korábbi miniszterelnök kifejtette: a keresztény lehajol, nem ágaskodik, a keresztény megbocsájt, nem büntet, a keresztény szeret, és nem gyűlöl.
Itt pogány barbárokkal állunk szemben, akik a kereszténység szent ügyébe próbálják burkolni magukat.
Gyurcsány Ferenc kifejtette: az ellenzéki pártok sokszor fogalmaznak meg kritikát a kormánnyal szemben, de ez természetes, hiszen ez az ellenzék dolga. A legnagyobb különbség a kormány és ellenzéke között az, hogy hol a helye Magyarországnak. Moszkva, Berlin, Párizs, Ankara más-más jövőképet jelent. Gyurcsány Ferenc szerint több fontos kérdés is van, amelyet meg kell válaszolni.
Gyurcsány Ferenc szerint a kormány, az orbáni hatalom elfáradt, „egy feslett hatalom”. Az elfáradtság alatt azonban nem arra gondol, hogy a külügyminiszter hányszor tud felemelni ötven kilót a konditeremben vagy hány kört fut le a Margit-szigeten. A DK elnöke arra gondol, hogy a kormány híján van az új ideáknak, a frissítő eszméknek, nem érkeznek Magyarországra új történetek, megoldások és új álmok.
Évértékelő beszédében Gyurcsány Ferenc a feslettségről azt is mondta, hogy az nemcsak a hatalom és az állam világát jellemzi, hanem „a hatalmat gyakorlók kiscsoportos világát is”. Kifejtette: szerinte az orbáni világ valójában nem bátor, hanem nagyhangú. Ugyanakkor úgy véli, az a bátor hatalom, amely arra ösztökéli országát, hogy próbálja meg birtokba venni a jövőt. Az orbáni hatalom azonban nem így tesz, hanem „mokány fickónak” mutatja magát, valójában azonban durva. „A jobboldal sértéstömeget, embertelenséget közvetít” – jelentette ki Gyurcsány Ferenc.
A DK elnöke nem tartja kereszténynek a kormányt, arról beszélt, hogy nem lehet egyszerre két urat szolgálni, a keresztények istenét és Mammont, a pénz és vagyon hívőinek urát. Gyurcsány Ferenc szerint Orbánék „nem egyszerűen hazudnak, hanem gyalázzák közös kereszténységünket”.
Az ellenzékkel kapcsolatban azt mondta, egy hazafias koalícióról lehet beszélni, amely biztos abban, hogy élni kell hagyni az embereket, „élni és élni hagyni”.
A DK elnöke azt is felvetette: fontos kérdés, hogy mi lesz a választások után. Az ellenzéknek 2,5 millió szavazója van, és lényegében ugyanennyi a kormányoldal mögött is. Gyurcsány Ferenc hangsúlyozta: muszáj elgondolkodni azon, hogy mi a sorsa ennek a két oldalnak.
Hunniának és Pannóniának együtt kell tudnia élni
– fogalmazott. Emlékeztetett: amikor nem így volt a múltban, az történelmi tragédiákat szült, példaként említette István és Koppány konfliktusát. „Nem tárgyalóasztal mellett ért véget, Koppány négy darabban végezte” – emlékeztetett a DK elnöke, majd hozzátette: „meg kell tanulnunk együtt élni, ez a sorsunk”. Szerinte aki kormányoz, annak a hazát kell képviselnie, az ellenzék pedig nem revánsot akar, hanem tisztességes Magyarországot.
Gyurcsány Ferenc kijelentette: koalíciós kormány lesz, és lesznek viták, de ezt jónak tartja, a jó kormányzás ugyanis nem olyan, hogy semmit sem beszélnek meg egymással. „Időnként hol így, hol úgy” – tette hozzá, majd úgy fogalmazott:
A demokrácia egy vitatkozós rendszer.
Továbbá kiemelte: az ellenzék kész a kormányzásra, Márki-Zay Péter kész a miniszterelnökségre.
Gyurcsány Ferenc a beszédében kitért a Demokratikus Koalícióra is. Azt mondta: vitathatatlanul a DK-t támogatják messze a legtöbben az ellenzékben. „A DK egy egészséges és érett párt” – mondta.
Párton belül a vitákat egymással beszélik meg, vigyáznak egymásra, és ezt meg kell tartani a továbbiakban is. Egy nagyobb pártnak azonban nagyobb felelőssége van, mégpedig az, hogy a kormányzat működjön, és olyan program legyen, amely felemeli az országot.
Büszkén éljük meg, hogy ma nekünk van a legtöbb támogatónk
– hangsúlyozta Gyurcsány Ferenc. Ehhez azonban hozzátette: nem sugallhatnak felsőbbrendűséget.
Gyurcsány Ferenc szerint amikor a teremtő szétválasztotta a világosságot és a sötétséget, akkor nem az Elios Zrt.-re gondolt, amikor pedig megteremtette a szárazföldi állatokat, nem az volt a szándéka, hogy Semjén Zsoltnak kilövési engedélyt adjon rájuk.
A politikus hangsúlyozta: alkotmányos keretek között nincs felsőbbrendű és alsóbbrendű eszme, de őket el akarták tüntetni a föld színéről, az emberi hit viszont nem győzhető le nyers erővel.
A pártot kell legyőzni, nem a hazát.
Gyurcsány Ferenc szerint április 3-án nem az dönti el a sorsukat, hogy az emberek egyetértenek-e a szakpolitikai terveikkel, az a kérdés, hogy akarják-e a kormányfő maradását, ez a választás népszavazás lesz a rendszerről, „ők vagy nem ők, Kelet vagy Nyugat”.
„Gyalog jöttem, kabát nélkül, remélem, nem fáztam meg” – fordult rá az évértékelő utolsó szakaszára Gyurcsány Ferenc, majd a szubatomi részecskékkel folytatta. Felidézte Albert Einstein és Niels Bohr vitáját arról, meghatározható-e pontosan az adott pillanatban a szubatomi részecskék állapota. Einstein többek között azzal érvelt, hogy Isten nem vethet kockát, nem lehet ilyen bizonytalanság a rendszerben, ám végül mégis Bohrnak volt igaza. Gyurcsány Ferenc ezt úgy kötötte össze a politikával, hogy bizonytalanság van, tehát a választás sem dőlt el.
Valamikor az idő múlik, valamikor az idő lejár. Nekik lejárt az idejük, nekünk meg eljött az időnk.
Az évértékelőről percről percre tudósításban jelentkeztünk, ezt itt találja.
(Borítókép: Gyurcsány Ferenc a DK tizedik születésnapi rendezvényén 2021 októberében. Fotó: Papajcsik Péter / Index)