Orbán Viktor arról tárgyalt az Európai Tanács elnökével, hogy el kell kerülni a háborút Európában. Azonban úgy tűnik, sem Oroszország, sem pedig a Nyugat nem akarja megtenni az első lépést, ami enyhítené a feszültséget a térségben. Eközben folyamatos a NATO-csapatok betelepítése Kelet-Európába.
Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn telefonon egyeztetett Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével az orosz–ukrán határon kialakult válsághelyzetről – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője.
A két vezető megállapította, hogy a helyzet romlik, ugyanakkor egyetértettek abban, hogy folytatni kell a diplomáciai erőfeszítéseket a konfliktus békés megoldása érdekében.
Leszögezték: szükség van a további párbeszédre, a háború elkerülése ugyanis egész Európa, így Magyarország érdeke is.
Nemzetbiztonsági érdekünk, hogy elkerüljük a háborút a térségünkben – írta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Facebook-oldalán, miután telefonon egyeztetett Kanada külügyminiszterével, Melanie Jolyval a kelet-európai helyzetről. A romániai látogatáson tartózkodó tárcavezető Madéfalva és Gyergyóremete között megerősítette partnerének Magyarország elkötelezettségét a diplomáciai megoldás mellett.
Kanadai kollégám kiegészítésével – amely szerint ez az egész világ érdeke is – egyetértettem – írta Szijjártó Péter. Hozzátette: megállapodtak abban, hogy „ha – ne adj’ Isten – úgy alakulnának a folyamatok, akkor szomszédos országként készen állunk segítséget nyújtani az Ukrajna területén tartózkodó kanadai állampolgárok fogadására”.
A Honvédelmi Minisztérium rendelkezik kimenekítési tervvel, amellyel segíteni tudjuk a magyar állampolgárok és szükség esetén más nemzetek állampolgárainak kijutását Ukrajnából – közölte a Honvédelmi Minisztérium a HVG megkeresésére.
A minisztérium azonban nem osztott meg további információkat a tervről. Jelenleg Ukrajnában több mint 130 ezer kárpátaljai magyar él.
Az Ukraine International Airlines (UIA) ukrán légitársaság külföldre menekítette egyes repülőgépeit egy esetleges orosz támadás veszélye miatt. A kijevi székhelyű vállalat külföldi hírügynökségeknek eljuttatott nyilatkozatában egyebek között azzal indokolta a lépést, hogy a biztosítótársaságok megszüntették egyes járatainak biztosítását az ukrán légtérben.
Az UIA tájékoztatása szerint a lízingcégek kérésére öt Boeing 737–800 típusú repülőgépet Spanyolországba, két másik utasszállítót pedig „tervszerű műszaki karbantartásra” Szerbiába vittek. A vállalat ugyanakkor több mint 25 gépből álló flottával rendelkezik, bár a világ legtöbb légitársaságához hasonlóan a repülőgépek a lízingcégek tulajdonában vannak. A többi gép áthelyezéséről egyelőre nincsenek információk.
A kijevi vezetés vasárnap esti rendkívüli ülését követően 16,6 milliárd hrivnya (183 milliárd forint) pénzügyi garanciát jelentett be a légi közlekedés biztosítására.
Kijev nem gondolja, hogy február 16-án vagy 17-én Ukrajnát nagyszabású orosz támadás érhetné. Olekszij Danyilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára hétfői sajtótájékoztatóján leszögezte, hogy az ország vezetése „kézben tartja a helyzetet”. Megjegyezte, hogy Oroszország felől a fenyegetés most is folyamatosan megvan, és tart mindaddig, „amíg behatolnak a területünkre”.
Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az ukrán hadsereg és a biztonsági és védelmi szektor készen áll a kihívásokra. Danyilov „ostobaságnak” nevezte az Ukrajna légtere, illetve tengeri kikötői lezárásának lehetőségét. Leszögezte: nem felel meg a valóságnak mindaz a szóbeszéd, miszerint „ma kellett volna döntést hozni a légtér és egyes tengeri kikötők lezárásról”. Felszólította azokat az ukrán parlamenti képviselőket, akik külföldön tartózkodva „felfújják ezt”, hogy hagyják abba a riogatást.
Ami a repülőgépeket illeti, tegyünk pontot az i-re: nem zárjuk le az égboltunkat, nincs erre semmi okunk
– fogalmazott az RNBO titkára.
Volodimir Zelenszkij a napokban arra kérte az amerikai elnököt, hogy látogasson el Ukrajnába, azonban a helyi sajtó értesülései szerint ezt a meghívást Joe Biden visszautasította. Az amerikai vezető hétfő este telefonon egyeztetett Boris Johnson brit kormányfővel. A két vezető fontosnak nevezte, hogy az európai országok csökkentsék függésüket az orosz földgázszállításoktól. Ugyanakkor egyetértettek abban, hogy az orosz–ukrán helyzet miatt kialakult feszültség diplomáciai úton csökkenthető.
A brit miniszterelnök és az amerikai elnök egyetértett abban, hogy továbbra is van döntő fontosságú mozgástér a diplomáciai erőfeszítések folytatásához, és ahhoz, hogy Oroszország „visszalépjen az Ukrajnával szembeni fenyegetéseitől”.
A Downing Street illetékese szerint Johnson és Biden hangsúlyozta hétfői megbeszélésén, hogy bármiféle további orosz behatolás Ukrajna területére elhúzódó válságot jelentene Moszkva számára, és ez a válság pedig nem csak Oroszország, hanem az egész világ számára károkat okozna.
A két vezető egyetértett abban is, hogy a nyugati szövetségeseknek egységesnek kell maradniuk az orosz fenyegetésekkel szemben, beleértve jelentős szankciócsomag bevezetését arra az esetre, ha az orosz agresszió eszkalálódna.
Johnson elnökletével kedden összeül a brit kormány különleges fejlemények idején összehívott, az adott helyzetnek megfelelően változó összetételű tanácskozó testülete (COBRA), hogy megvitassa a legutóbbi ukrajnai történéseket.
Az amerikaiak különböző politikai eszközökkel támogatnák Ukrajnát, de határozottan ellenzik, hogy az Egyesült Államok csapatokat küldjön az országba, hogy orosz alakulatok ellen harcoljanak – derül ki a YouGov nemzetközi közvélemény-kutató cég vasárnap nyilvánosságra hozott felméréséből. A válaszadók mindössze 13 százaléka nyilatkozott úgy, hogy jó ötletnek tartaná az amerikai katonai beavatkozást Ukrajnában. Az amerikaiak 33 százaléka támogatná, 34 százaléka viszont ellenezné azt a megoldást, hogy az Egyesült Államok olyan katonai csapatokat küldjön Ukrajnába, amelyek „csak segítenek, de nem harcolnak”.
A közvélemény-kutatásból az is kiderült, hogy az amerikaiak kevés információval rendelkeznek Ukrajnáról. A válaszadók negyede azt sem tudta megmondani, hogy a kelet-európai ország szövetségese-e vagy ellensége az Egyesült Államoknak. A megkérdezettek több mint felének pedig semmilyen véleménye nincs Volodimir Zelenszkij ukrán elnökről.
A megkérdezett amerikaiak úgy gondolják, hogy Oroszország nemcsak Ukrajnára, hanem az Egyesült Államokra is veszélyt jelent. Kétharmaduk Moszkvára fenyegetésként tekint, egyharmaduk pedig úgy vélekedik, hogy Oroszország közvetlen és azonnali fenyegetést jelent Amerikára.
Ukrajna kérésére konzultációkat tartanak az EBESZ részt vevő államainak képviselőivel a bécsi dokumentum értelmében a bizalom- és biztonságépítő intézkedésekről az orosz csapatok orosz–ukrán határ menti mozgásával kapcsolatos helyzet tisztázása érdekében február 15-én.
A TASZSZ orosz hírügynökség szerint a találkozón részt vesz a konzultációt kérő állam, a kérés címzettje, valamint minden érdekelt ország.
Korábban az ukrán külügyminiszter, Dmitro Kuleba arra kérte Oroszországot, hogy 48 órán belül adjon részletes magyarázatot az ukrán területtel szomszédos területeken, köztük a Krímen zajló katonai tevékenységekről. Mivel Ukrajna nem kapott választ Oroszországtól, az ukrán vezetés megtette a következő lépést. Dmitro Kulebe bejelentette, hogy a következő 48 órában találkozót hív össze Oroszországgal és az összes tagállammal.
Ahhoz, hogy elkerüljék Európában a háborút, a moszkvai vezetésnek sürgősen enyhítenie kell az orosz–ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget. Erről Olaf Scholz német kancellár beszélt keddi moszkvai útja előtt.
A német kancellár közösségi oldalán kiemelte, hogy egyetért Németország szövetségeseivel abban, hogy „az újabb katonai agresszió nagyon súlyos következményekkel járna Oroszország számára”.
Az európai békét fenyegető nagyon-nagyon komoly veszélyt tapasztalunk, ezért sürgősen várjuk Moszkvától a feszültség csökkentésének jeleit
– fogalmazott Olaf Scholz, aki hétfőn Kijevben, kedden pedig Moszkvában folytat megbeszéléseket az orosz–ukrán konfliktus miatt.
Kijevben fontos számomra, hogy kifejezzem Ukrajna iránt tanúsított szolidaritásunkat és folyamatos támogatásunkat
– írta közösségi oldalán a szociáldemokrata politikus.
A szövetségi kormány adatai szerint Németország 1,8 milliárd euróval támogatta Ukrajnát, amióta Oroszország 2014-ben bekebelezte az Ukrajnához tartozó Krím félszigetet. A helyi sajtó szerint Olaf Scholz Kijevben várhatóan a gazdasági-pénzügyi támogatás folytatására tesz ígéretet, és ismét elhárítja azt az kérést, hogy Németország szállítson fegyvereket az ukrán hadseregnek. Ugyanakkor biztosítja partnereit, hogy továbbra is vizsgálják, miként segíthetik Ukrajna védelmi képességének erősítését más katonai felszerelésekkel, például éjjellátó készülékekkel.
A berlini ukrán nagykövet, Andrij Melnyik a kijevi vezetés elvárásairól azt mondta, hogy Olaf Scholz kijevi és moszkvai látogatása lehet az utolsó esély a béke megőrzésére, az Ukrajna elleni orosz támadás elkerülésére. Kiemelte, hogy a legmagasabb szintre kell emelni a Németország, Franciaország, Ukrajna és Oroszország alkotta, úgynevezett normandiai országcsoport szakértői szinten sikertelen tárgyalásait, és a csúcstalálkozót Berlinben kell megrendezni.
Nem tudjuk, mit tegyünk, de felkészültek és elszántak vagyunk – mondta Olaf Scholz német kancellár Kijevben. Mint mondta, következményei lesznek egy Ukrajna elleni esetleges orosz agressziónak, és erre moszkvai látogatása alkalmával is figyelmeztetni fogja a Kremlt. A német politikus ezt azon a sajtótájékoztatón mondta, amelyet Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel közösen tartottak a tárgyalásukat követően.
A német kormány számára egyértelmű, hogy a további katonai agresszió politikai és gazdasági következményekkel jár Oroszország számára – hangoztatta Olaf Scholz. Közölte egyúttal, hogy Nyugat kész folytatni a tárgyalásokat Oroszországgal az úgynevezett biztonsági garanciákról a jelenlegi feszültség enyhítése érdekében. Az Orosz Föderáció katonai tevékenységét észszerűtlennek minősítette, nem látnak logikus okot a katonai potenciál ottani növelésére.
A Donyec-medencei szakadár területekkel kapcsolatosan a kancellár azt mondta: Zelenszkij biztosította őt afelől, hogy
Ukrajnában készek vitára bocsátani a Luhanszki és Donyecki Népköztársaság különleges státuszáról és az ottani helyi választásokról szóló törvénytervezeteket.
Zelenszkij kijelentette, hogy Ukrajna „eltérő információkat” kap a jelenlegi helyzet kockázatairól, ezért szükségesnek tartja, hogy a legrosszabb forgatókönyvre is felkészüljön.
Az Oroszország elleni szankciókkal kapcsolatosan Volodimir Zelenszkij kijelentette, hogy nem kapott konkrét választ a nyugati vezetőktől, milyen büntetőintézkedéseket készülnek bevezetni Moszkva ellen, ha fokozza az agressziót Ukrajnával szemben, holott ezt a kérdést többször is feltette az elmúlt hónapokban. Scholz erre azt válaszolta:
kétségtelen, hogy nem tudjuk, mit tegyünk, de felkészültek és elszántak vagyunk.
A kancellár kiemelte még, hogy Németország az elmúlt nyolc évben minden más országnál nagyobb mértékben támogatta Ukrajnát anyagilag. Bejelentette egyúttal, hogy országa 150 millió euró gyorshitelt nyújt Ukrajnának.
A moszkvai vezetés úgy tűnik, nem akar visszalépni addig, amíg az Egyesült Államok és a Nyugat nem veszi komolyan a biztonsági garanciákra vonatkozó kéréseit. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfőn azt nyilatkozta, hogy Washington válasza az orosz biztonsági garanciákra vonatkozó javaslatokra nem elégítheti ki Moszkvát.
Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott megbeszélésén a külügyminiszter kiemelte, hogy az Egyesült Államok felelete három kulcsproblémára ad választ:
„A válasz ezekre a kérdésekre nemleges. Természetesen nem elégíthet ki minket” – fogalmazott a megbeszélés után a külügyminiszter. Lavrov elmondta, hogy egyik ország biztonságát sem lehet szavatolni egy másik ország biztonsági helyzetének rovására.
Január 25-én küldték el nekünk a válaszokat, az Egyesült Államok válaszát és a NATO válaszát. Ezeket kollégáinkkal együtt alaposan áttanulmányoztuk. Az Egyesült Államok válasza érdekelt minket elsősorban, mert mindenki érti, hogy Nyugaton ki játssza a főszerepet ezeknek a kérdéseknek a megoldásában
– idézte a külügyminisztert a TASZSZ orosz hírügynökség. Kiemelte: Moszkva a továbbiakban nem is fog törekedni rá, hogy a vonatkozó EBESZ-dokumentumok összes aláírójától nemzeti minőségében kérjen állásfoglalást. A külügyminiszter azt is mondta Putyinnak, hogy Oroszország nem áll készen a vég nélküli tárgyalásokra az Egyesült Államokkal és a NATO-val a Moszkvát érintő kulcsfontosságú biztonsági kérdésekről, de van esély a megállapodásra. A kijelentés nyomán a rubel árfolyama erősödésnek indult.
Lavrov fontosnak nevezte, hogy nemzetközi dokumentumokba foglalták: egyetlen ország, egyetlen országcsoport, egyetlen szervezet sem uralhatja az EBESZ térségét. Sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a NATO és „a helyét kereső Európai Unió” megpróbálja elérni, hogy ők határozzák meg a kontinens további fejlődését. Szergej Lavrov elmondta, hogy elkészítette az orosz diplomáciai tárca a viszontválaszt Washingtonnak és a NATO-nak az orosz biztonsági garanciaigényekre adott reagálásokra.
Sztanyiszlav Gadzsimagomedov vezérőrnagy, az orosz fegyveres erők vezérkara fő operatív igazgatóságának helyettes vezetője úgy véli, hogy Washington véget nem érő szócsépléssel próbálja meghiúsítani Moszkva biztonsági kezdeményezéseit.
A tábornok a Szövetségi Tanácsban egy kerekasztal-beszélgetésen úgy vélekedett, hogy az amerikaiak a számukra nem elsőrendű fontosságú kérdésekben hosszadalmas tárgyalásokba igyekeznek rángatni Oroszországot az orosz–amerikai stratégiai stabilitási párbeszéd keretében vagy többoldalú fórumokon, például az Oroszország–NATO Tanácsban vagy az EBESZ-ben.
Véleménye szerint az orosz biztonsági igényekre adott amerikai válasz elemzése azt mutatja, hogy Washington nem kíván az orosz szerződéstervezet alapján tárgyalni. Hozzátette, hogy az Egyesült Államok saját értékrendszere alapján továbbra is támogatni fogja a NATO nyitott ajtók politikáját, megvédi továbbá azt a megközelítést, hogy minden államnak alapvető joga szabadon megválasztani vagy megváltoztatni biztonságának módozatait, beleértve a szövetséges szerződéseket – fejtette ki Gadzsimagomedov.
Eközben a világ legfejlettebb iparosodott országait tömörítő G7-csoport bejelentette, hogy kész újabb súlyos gazdasági szankciókat bevezetni Oroszország ellen, ha megtámadná Ukrajnát. A G7-országok pénzügyminiszterei hétfőn megjelent közleményükben kiemelték, hogy szerintük súlyos aggodalomra ad okot, hogy Oroszország haderőt vont össze az ukrán határ közelében, és ha ezt Ukrajna katonai megszállása követné, amitől a Nyugat tart, akkor annak „gyors, összehangolt és erőteljes” következménye lenne Oroszországra nézve.
Amerikai tisztségviselők az elmúlt napokban azt mondták: hírszerzési értesüléseik szerint Oroszország bármelyik pillanatban dönthet Ukrajna megszállásáról. Washington szerint az ukrán határ mentén felsorakozó orosz katonák száma eléri a 130 ezret.
A G7-csoport ígéretet tett rá, hogy továbbra is jelentős pénzügyi támogatásban részesíti Ukrajnát. Tagországai a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) karöltve a Krím 2014-es elcsatolása óta már 48 milliárd dollárral támogatták Kijevet.
A G7 soros elnöke Németország, a csoportnak még Franciaország, Olaszország, Japán, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Kanada a tagja.
James Heappey, a fegyveres erőkért felelős brit védelmi államtitkár hétfőn megjelent cikkében arról írt, hogy NATO-n kívüli országokra nem terjed ki a szövetség által a tagországoknak nyújtott kollektív biztonsági garancia.
James Heappey védelmi minisztériumi államtitkár a Times című konzervatív brit napilap hétfői kiadásában megjelent írásában hangsúlyozza: nem könnyű feladat az Ukrajna elleni orosz agresszióra adandó nyugati válaszlépések kalibrálása. Ukrajna nem tagja a NATO-nak, így nem részese annak a kollektív védelmi megállapodásnak, amely kötelezi a szövetséget Ukrajna szomszédai, köztük Magyarország, Lengyelország, Románia vagy Szlovákia megvédésére – fogalmazott a brit védelmi államtitkár.
James Heappey szerint nem lehet a jelenlegi helyzetre olyan diplomáciai megoldást alkalmazni, amely aláássa Ukrajna jogát annak eldöntésére, hogy szuverén országként milyen szövetséghez kíván csatlakozni. Az államtitkár szerint azok a pénzügyi szankciók, amelyekkel Oroszország szembesülne az Ukrajna elleni invázió esetén, nem néhány hétig, hanem évekig tartanának, Moszkva hatalmas árat fizetne a katonai akcióért, és a nemzetközi közösség páriájává válna.
Mindeközben már Litvániába is megérkezett a német NATO-csapaterősítés első csoportja. A litvániai Kaunas repülőtérre szállt le a hetven katonát szállító katonai repülőgép.
A NATO-katonák száma az országban eddig 1100 fő volt, ennek a felét tették ki a németek, a többiek belgák, csehek, luxemburgiak, hollandok, norvégok. A németek összesen 350 katonával erősítik meg több lépcsőben a harccsoportot.
A hétfőn érkezett A400M típusú repülőgépen tüzérek, felderítők és katonaorvosok utaztak. Az erősítés többi része a héten várható – közölte a harccsoport szóvivője. Hozzátette: az erősítéshez tartozó hadfelszerelés mintegy száz járművön, szárazföldön jut el Németországból Litvániába. Az első konvoj hétfő reggel indult el, a harccsoport megerősítésében a legfontosabb szerepet a tüzérség játssza, de az említetteken kívül vegyvédelmi katonák és katonai rendészek is mennek Litvániába – számolt be az MTI.
Az egyre éleződő helyzet miatt Lettország befogadóközpontokat tervez nyitni a határa közelében az esetlegesen Ukrajnából érkező menekültek részére. Linda Curikára, a lett belügyminisztérium kommunikációs stratégiával foglalkozó tanácsadója a helyi médiának elmondta, hogy a befogadóközpontokat azoknak szánják, akik iratok és élelmiszer nélkül, előre nem látható helyeken lépik át az államhatárt. A lett belügyminisztérium szerint egyelőre nem lehet felbecsülni, hány menekült érkezhet majd.
A befogadóközpontok létesítésének költségei egyelőre nem ismertek. A tervet az illetékes minisztériumok, az azoknak alárendelt szervek, önkormányzatok, kereskedők hajtják majd végre, és bevonnak nem kormányzati szervezeteket is. A tervet a kormánynak, majd a parlamentnek is el kell fogadnia.
Edgars Rinkevics lett külügyminiszter február 11-én közölte: a balti állam hatóságai arra számítanak, hogy menekültek érkeznek Ukrajnából, ha ott megkezdődne a fegyveres konfliktus.
A lengyel politikusok szerint Ukrajna orosz megtámadása esetén akár egymillió menekült is érkezhet Lengyelországba. A politikusok megerősítették azt is, hogy a lengyel belügyi tárca és az önkormányzatok a menekültek befogadására készülnek.
Marcin Przydacz lengyel külügyminiszter-helyettes a helyi médiának elmondta: az ukrajnai helyzet remélhetőleg nem fog eszkalálódni, Lengyelországnak viszont fel kell készülnie minden eshetőségre, ezen belül „sok-sok ezer” lehetséges menekült érkezésére. A legrosszabb forgatókönyv szerint a menekültek száma „még ennél is sokkal nagyobb” lehet.
(Borítókép: Alexandra Stanescu / Anadolu Agency via Getty Images)