Annak érdekében, hogy hazánk sikeresebb ország legyen, tisztában kell lenni azzal, milyen felkészülten várjuk a XXI. század globális kihívásait. Az Egyensúly Intézet ezért 2022-ben második alkalommal is elkészítette a Megatrend Indexet.
A kiadványban öt világtrend – az oktatás, az egészségügy, a társadalmi kohézió, a digitalizáció és a környezetvédelem – mérőszámait vizsgálták meg az Európai Unió országaiban. Az aktuális mutatók hosszabb időtávot fednek le. Tavaly három alindexben is sikerült javítanunk, egyben rontottunk és egyben tartottuk a pozíciónkat. Idén ehhez képest három alindexben (tiszta ország, egészségügy, társadalmi kohézió) ugyanazon a helyen végeztünk, mint 2021-ben, kettőben (okosország, digitalizáció) pedig rontottunk. Az öt index közül a legjobb helyezésünk a 17. (tiszta ország kategória), az egészségügyi alindexben viszont csak a 24. helyen állunk a 27 tagú európai mezőnyben.
Az Egyensúly Intézet üzleti kapcsolatokért felelős igazgatója, Kozák Ákos a szerdai online konferencia elején elárulta, hogy a 2013–2018-as időszak adatait dolgozták most fel. „A szakpolitikai indikátorokból az látható, hogy jó irányba halad-e egy adott ország. A 2020–21-es elemzésben öt területet vettünk górcső alá, ezek közül a legkomplexebb és legizgalmasabb a társadalmi kohézió” – jegyezte meg a közgazdász-szociológus.
Mitől sikeres az oktatási rendszer? Az oktatás a legfontosabb területek egyike. A hazai oktatási helyzetről jóindulattal annyi mondható el, hogy a középmezőny legvégén helyezkedik el. Alapvető fontosságú a közoktatásra történő GDP-arányos ráfordítás, ami a vizsgált időszakban valamelyest csökkent Magyarországon.
Mitől eredményes egy oktatási rendszer? A 25–64 év közötti lakosságon belül a középfokú és a felsőfokú végzettségűek aránya mutatja a kimeneti sikereket. Svédország a legjobb az európai oktatás terén Dániát és Finnországot megelőzve. Magyarország helyezése most a 19., két helyezést rontva a megelőző időszak óta. Régiónkból Csehország a 18., Szlovákia pedig a 23. helyen áll. A skandináv országok kitűnő eredményeket értek el az okosország-alindexben.
Az okosország-alindexnél fontos szempont az infrastrukturális tényező és annak használata.
A digitális felkészültség kulturális kérdés is. Az online tanfolyamok és az e-kereskedelem is beleszámít ebbe az alindexbe. A járványhelyzet és az ezzel járó home office erősen hatott az online kurzusok növekedésére, de ebben hazánk nem járt az élen
– összegzett Kozák Ákos.
A digitalizációs alindexet a finnek vezetik a dánok és a svédek között. Magyarország két helyett rontva a 21. helyen áll, holott javítottunk az indikátorokon, de nem olyan mértékben, mint az európai átlag. Erre a visszaesésre mindenképpen oda kell figyelni a vezető elemző szerint.
A tisztaország-alindexet a svédek vezetik az észtek és az osztrákok előtt. Itt Magyarország a 17. a rangsorban. „Nálunk az egyik legmagasabb a szálló por aránya a levegőben, a megújuló energiák terén sem állunk jól, az aktív mutatóink viszont jók például az elektronikai hulladékok újrahasznosítása vagy az otthoni zajszennyezés terén” – jegyezte meg a kutató.
Az egészségügy területén Európában látványos javulás érzékelhető a várható élettartam, a dohányzás vagy a szeszesital-fogyasztás miatti megbetegedések vonatkozásában.
Az egészségügyre az uniós átlag szintjén költ az ország, de ez a befektetés másmilyen jellegű, mint Európa egyéb országaiban. Ha a prevenció nincs rendben, úgy nehéz látványos sikereket elérni ezen a területen. Itt a 24. helyen állva Horvátországot és a balti országokat előzzük csak meg, megtartva a korábbi pozíciót
– világított rá az elemző. A dobogó tetején itt Svédország áll, Máltát és Hollandiát megelőzve.
A megelőzhető betegségekben nem sikerült érdemben előrelépnünk az elmúlt harminc esztendőben, ebben sajnos a legutolsók vagyunk.
Ez a leginkább komplex kutatási terület. Mekkora a társadalom összetartó ereje? „Ezt fémjelzi a munkaerőpiacról kiszorultak száma, a válások száma vagy a jövedelmi egyenlőtlenségek. Meglepő lehet, de a jövedelemegyenlőtlenség területén kicsit jobbak vagyunk, mint az EU-s átlag”
– mondta Kozák Ákos.
A társadalmi kohézió kulcsfontosságú a XXI. században. Ha az idetartozó adatok gyengék, képtelen egy ország sikeressé válni.
Ezt az alindexet meglepő módon a szlovének vezetik a máltaiak és a szlovákok előtt.
Ebből mindenképpen tanulnunk kellene, hiszen itt két szomszédos ország is található a dobogón. A társadalmi kohéziót roncsolja a társadalmi megosztottság, de ez nem magyar sajátosság, Európa számos országában jelen van ez. Finnország és Svédország nagyon sikeres, és említésre méltó Málta két dobogós helyezése is. A társadalmi kohézió szlovén és szlovák sikereit pedig behatóan kellene tanulmányozniuk a hazai társadalomkutatóknak is
– mutatott rá a kutató. A rablások lakosságarányos számában viszont Magyarország a legjobb a kontinensen, és jól állunk a lakosságarányos kábítószer-fogyasztás mutatóiban is.
Melyik alindexen tudnánk a legnagyobb fejlődést elérni?
Az Egyensúly Intézet kutatója szerint értelemszerűen a legrosszabb mutatókon: a megelőzhető betegségben elhunytak számán, a háztartási hulladék újrahasznosításán és az öngyilkosságok arányán.
(Borítókép: Az Európai Unió és Magyarország zászlaja 2018. május 14-én Varsóban. Fotó: Jaap Arriens / NurPhoto /Getty Images)