Az Alkotmánybíróság öttagú tanácsa pénteken közétett döntésével elhárította az utolsó akadályt is a gyermekvédelmi népszavazás elől. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) megbízásából Nehéz-Posony Kata ügyvéd – két szülő és egy gyermek képviseletében – fordult januárban a testülethez, hogy semmisítse meg a négy népszavazási kérdést jóváhagyó kúriai végzéseket. Az Alkotmánybíróság azonban csak egy alkotmányjogi panasszal foglalkozott érdemben, míg hármat érdemi vizsgálat nélkül visszautasított.
Mint arról már beszámoltunk, az Alkotmánybíróság január 6-án helybenhagyta az országos népszavazás elrendeléséről szóló országgyűlési határozatot, majd január 11-én Áder János köztársasági elnök az országgyűlési választásokkal egy napra, április 3-ra tűzte ki a referendum időpontját.
A kormány által kezdeményezett népszavazáson négy kérdés szerepel majd a szavazólapon:
Ezzel látszólag elhárult minden akadály a gyermekvédelmi népszavazás elől. Nem így gondolta azonban a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) civil szervezet, amely arra hívta fel a figyelmet, hogy az Alkotmánybíróság (bár a parlament eljárását már vizsgálta és rendben találta) egyéni panaszindítványra még vizsgálhatja a Kúria döntéseit és meg is semmisítheti azokat. Így aztán a TASZ megbízásából Nehéz-Posony Kata ügyvéd – két szülő és egy gyermek képviseletében – kettős kérelemmel fordult az Alkotmánybírósághoz, kérve, hogy semmisítsék meg a Kúria négy döntését, ezzel állítsák meg az alapjogsértő népszavazást.
Nem így történt.
A négy alkotmányjogi panaszból egyet elutasított, míg hármat visszautasított az Alkotmánybíróság 1. számú öttagú tanácsa, amelynek előadó bírója Sulyok Tamás, a testület elnöke volt.
Egyedül a nemi átalakító kezelések népszerűsítésére vonatkozó kérdést támadó alkotmányjogi panasszal foglalkoztak érdemben az alkotmánybírák. Ebben az indítványozó azt állította, hogy a kérdés felülvizsgálatában hozott kúriai határozat súlyosan sérti a népszavazáshoz való jogot, önkényesen felülírva a kérdések hitelesítésének szabályait. A Kúria ugyanis azt állította, hogy a kormány kezdeményezésének vizsgálatakor a feltételeket nem kell „kimerítő alapossággal vizsgálnia”, szemben a választópolgárok kezdeményezéseivel.
Az Alkotmánybíróság indoklása szerint azonban az indítványozó nem támasztotta alá, hogy a Kúria a népszavazási kérdés hitelesítésével milyen konkrét jogsérelmet okozott, nem jelölte meg konkrétan, hogy a jogi vizsgálatnak mely eleme hiányzik, vagy mely vizsgálati részben tért el a Kúria az Alkotmánybíróság korábban kidolgozott követelményeitől.
A másik három népszavazási kérdést támadó alkotmányjogi panaszt – érdemi vizsgálat nélkül – visszautasították. Az Alkotmánybíróság mindhárom végzésében megállapította, hogy
az indítvány nem vetett fel sem a bírói döntést érdemben befolyásoló Alaptörvény-ellenességet, sem alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést, az ténylegesen a bírói jogértelmezés felülmérlegelésére irányult. Az Alkotmánybíróságnak csak a bírói jogértelmezés alkotmányossági szempontú vizsgálatára van hatásköre, ezért alkotmányjogi panaszt önmagában a jogértelmezés, jogalkalmazás vélt vagy valós hibájára nem lehet alapítani.
A TASZ kérései közül tehát csak egyet teljesített az Alkotmánybíróság, mégpedig azt, hogy április előtt döntsön az indítványokról. A civil szervezet korábban jelezte, ha az alkotmánybírák mégsem állítják meg a referendumot, úgy más civil partnerükkel együtt ők is az érvénytelen szavazást támogatják.
(Borítókép: Népszavazás 2016. október 2-án. Fotó: Németh Péter / Index)