A koronavírus-járvány tavaly év végi súlyosbodása miatt immár negyedéve ismét szigorú maszkviselési szabályok vannak érvényben Magyarországon, de a védőeszköz használatát mégis sokan félvállról veszik. Pedig semmi értelme orr alatt hordani a maszkot, hiszen a szabályszegők fertőzhetnek és fertőződhetnek – figyelmeztet az Indexnek nyilatkozó tüdőgyógyász.
A kötelező maszkviselésre vonatkozó aktuális részletszabályok tavaly november 20. óta hatályosak, és ezek mind a mai napig a szájat és az orrot eltakaró védőeszköz viselését írják elő
A tömegközlekedésben azonban már korábban, november elsején kötelezővé tették a maszkviselést a MÁV–Volán-csoport és a BKK járművein, valamint az állomásokon és a megállóhelyeiken.
A maszkviselés alól kizárólag a hatodik életévét be nem töltött kiskorú, továbbá az értelmi vagy pszichoszociális fogyatékossággal, illetve autizmus spektrum zavarral élő személy mentesülhet, és a maszkviselés elmulasztása szankcionálható, vagyis a kötelességszegőkre 8 ezer forintos büntetés vár. Elvileg.
Csakhogy a gyakorlatban vélhetően kevés elrettentő bírságolás történhet, hiszen a vonatokon, autóbuszokon, villamosokon és a boltokban mindennapos látvány a maszkot szájkosárként viselő utas, vásárló.
A mindennapi életben magam is azt tapasztalatom, hogy az emberek mára elfáradtak, kiégtek a koronavírus-járványban, és sokan nem, illetve nem megfelelően hordják a maszkot
– mondta az Indexnek Várdi Katalin tüdőgyógyász főorvos.
Pedig az egészségügyi szakember arra figyelmeztet, hogy a helytelen maszkhasználat alaposan növelheti a fertőződés kockázatát, hiszen a maszk az égvilágon semmilyen védelmet nem nyújt, ha a száj vagy az orr szabadon marad.
Az, aki a szája és az orra közül kizárólag a száját fedi el, az orrát pedig kilógatja, az nem 50 százalékos védelmet élvez, hanem jószerével semennyit, hiszen az orrlégzéssel a vírus minden további nélkül fertőzni képes.
A tüdőgyógyász főorvos mindezt azzal egészíti ki, hogy gyakran látni koszos, szemmel láthatóan elöregedett védőeszközt viselő embereket, holott nyilván a maszkok nem örök életűek, azokat rendszeresen cserélni vagy mosni kell.
Ezek az eszközök körülbelül 3-4 óra használatra vannak hitelesítve, utána a kilélegzett vízpára miatt átnedvesednek, vagyis már inkább csak gócforrásnak tekinthetők, nem pedig védőfalnak. Az ilyen maszkok viselésével kapcsolatos gyakori hiba, hogy a színes, kétoldalú maszknak a színes felülete kerül belülre, holott ezeket úgy tervezték és készítették, hogy a hatékony szűrés érdekében a színes felületnek kívül kell lennie.
A sebészi maszk részecskeszűrő képességéhez hasonló hatásfokot lehet elérni egy varrott maszkkal, de javasolt ezeket százszázalékos pamutanyagból készíteni, mivel az ilyenek mosással és vasalással gyorsan tisztíthatóak, fertőtleníthetőek.
Az FFP-maszkok viselése kissé eltér az eddig felsoroltakétól. Ezek a védőeszközök ugyanis merevebbek, és felvételüket a konvex és konkáv oldalak közötti különbség, valamint a sokkal feltűnőbben elhelyezett orrmerevítő drót helyzete szabja meg. Előnyük a sebészi maszkokkal szemben, hogy sokkal tartósabbak, egyhuzamban akár 8-12 óra használatra is hatásosan alkalmazhatóak, ám utána ezeket is cserélni kell.
De lehet akármilyen jó szűrőképességű egy maszk, ha azt nem helyesen hordják. Egyik legtipikusabb ilyen hiba, amikor az orr kilóg. Sokszor látni ilyet a mindennapokban, amikor a maszk éppen csak a száját takarja, miközben az orr szabadon kikandikál. Egyrészt groteszk látvány, másrészt ennek így tényleg semmi értelme, hiszen nemcsak könnyedén belélegezhetőek így a kórokozók, de a fertőző emberek a felső légutakból is könnyedén terjeszthetik a vírust.
Fontos végül hangsúlyozni, hogy a maszkviselés senkinek nem adhat teljes biztonságérzetet, ugyanis rendszeres kézmosás és kézfertőtlenítés nélkül nem jelent elegendő védelmet.
(Borítókép: Huszti István / Index)