Február végén, az első háborús hírek idején a kormánypártok stabil vezetését regisztrálta a Medián. Más kutatások is többnyire kormánypárti előnyt mértek év elején, még az orosz–ukrán háború előtt.
Nem hozott áttörést az ellenzék számára a kampány felpörgése, sőt mintha az első háborús hírek is inkább a kormánypártot erősítették volna – írta Hann Endre, a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet vezetője a hvg360-on megjelent cikkében.
A Medián legfrissebb felmérése még az orosz invázió kezdete előtti napokban indult, konkrét kérdést nem tartalmazott a háború hatásáról, ugyanakkor a közvélemény-kutatási interjúkból a Fidesz nagyobb támogatottsága rajzolódott ki.
A kutatásból kiderült, hogy a háború kitörése előtt, a nagy osztogatások (szja-visszatérítés, 13. havi nyugdíj) idején a kormánypártok előnye csak négy százalékpont volt, az inváziót követően azonban 12 pontra nőtt.
Hann Endre szerint – ahogy az lenni szokott – a válságos pillanatokban a döntési helyzetben lévő, cselekedni képes vezető mögött erősödik a támogatás, ez okozhatta a Fidesz–KDNP-t választók arányának megugrását.
Az Egységben Magyarországért ellenzéki összefogás december óta két százalékpontot veszített, ami a szavazóik elbizonytalanodását jelezheti. A teljes szavazókorú népességben a választani nem tudó, illetve nem akaró választópolgárok aránya 13-ról húsz százalékra nőtt.
Az ellenzéki pártszövetség esélyeivel kapcsolatban is romlott a választók megítélése. Tavaly december óta az akkori 63-mal szemben most már 67 százalék számít a Fidesz győzelmére.
Az ellenzék sikerében még a saját szavazóinak is csak a 45 százaléka bízik.
A kisebb pártok támogatottsága szintén visszaesett, a Mi Hazánk és a Kétfarkú Kutya Párt is egy kicsit távolabb került a parlamentbe jutáshoz szükséges, ötszázalékos küszöbtől. Gattyán György (MEMO) vagy Szanyi Tibor pártja (ISZOMM) pedig a futottak még kategóriába tartozik.
Hann Endre azt írta: amin még sok múlhat, az a célzott mozgósítás hatékonysága. Az idősebbek, a falusiak, az alacsonyabb végzettségűek és a kis jövedelműek között biztosan vezet a Fidesz–KDNP, míg a fiatalok, a nagyvárosokban élők, a diplomások és a tehetősebbek között az ellenzéknek van nagyobb tartaléka.
A kampány hátralévő hetei azonban még nagyon sok bizonytalanságot rejtenek: már február végén is egy hajszállal többen voltak azok, akik szerint az országban rossz irányba mennek a dolgok (47 százalék), mint azok, akik úgy érzik, hogy jó az irány (44 százalék).
A felmérést február 22. és 26. között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet a magyarországi népességet reprezentáló, 1100 fős minta telefonos megkérdezésével.
A Republikon Intézet kutatása 32 nappal a választások előtt továbbra is szoros versenyt mutat a két nagy tömb között. A felmérés szerint a pártválasztók körében a Fidesz 48, az ellenzéki összefogás 46 százalékon áll.
Február végén az IDEA Intézet, a Nézőpont Intézet és a Publicus Intézet is közvélemény-kutatással jelentkezett, összefoglaló cikkünket itt olvashatja.
Az IDEA Intézet január végén és február elején készítette a kutatását, amely szerint minden vizsgált választócsoportban a kormánypártok listája vezetett a hivatalos országgyűlési választás kampányának kezdetekor.
A Nézőpont Intézet hat héttel a választás előtt azt mérte, hogy a kormánypártok listája a szavazatok ötven, míg az ellenzék közös listája a szavazatok 43 százalékára számíthatott abban az időszakban.
A Publicus Intézet február 10–14. között készített felmérést, ebből az derült ki, hogy – hibahatáron belül – az ellenzéknél volt az előny.
A Závecz Research február 2. és 10. közötti adatfelvétele alapján a részvételüket biztosra ígérő és a listák közül választók körében a Fidesz–KDNP három százalékkal (49 százalék) vezetett az ellenzéki összefogással szemben.
(Borítókép: A kijevi televíziótoronynál történt légi csapás után maradt romok 2022. március 1-jén. Fotó: Aris Messinis / AFP)