A Fővárosi Törvényszék tavaly májusban kihirdetett elsőfokú ítélete szerint a vádlott 2017-ben létesített élettársi kapcsolatot a gyermek édesanyjával, és attól kezdve együtt nevelték a kicsit.

A bíróság sajtóközleményében azt írja, hogy a bűncselekmény napján, 2018. január 24-én az anya dolgozni ment, és gyermekét a élettársára bízta. A férfi végig a gyermekkel volt a lakásban, délelőtt ismeretlen okból többször bántalmazta a felügyeletére bízott kiskorút. Egy botszerű eszközzel több testrészén, egyebek mellett a szeméremtájékán is megütötte a gyermeket,

A vádlott barátja értesítette a mentőket, akik újraélesztették, kórházba szállították, de már nem tudták megmenteni.

Az első fokon eljáró törvényszék tavaly májusban különös kegyetlenséggel, 14. életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés miatt ítélte 18 év fegyházra a vádlottat azzal, hogy leghamarabb büntetése kétharmad részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. A vádlott és védője fellebbezett, így került másodfokon az ítélőtáblára az ügy.

A tábla indoklása szerint a törvényszék helyesen állapította meg, hogy a vádlott abban az esetben, ha a kétéves gyermek számára elfogadhatóan viselkedett, gondoskodó apa volt, de az általa hisztiként jellemzett konfliktushelyzet agressziót váltott ki belőle. Ilyen esetekben már korábban is többször előfordult, hogy bántalmazta a kicsit.

A bűncselekményről a vádlott telefonjával készített felvételből kiderült agresszivitása, indulatos magatartása: durván, trágár szavakkal próbálta a súlyos neurológiai tüneteket mutató gyermeket magához téríteni. Megragadta, és több esetben olyan erővel rázta meg a törékeny kis testet, ami kiváltotta a shaken baby szindrómának is nevezett tünetegyüttest.

A vádlott a sértett halálába belenyugodott, felismerve súlyos állapotát, a már haldokló gyermek mellett durva, trágár kifejezések kíséretében leginkább azért aggódott, hogy a szomszédok esetleg meghallják a sértett sírását, nyöszörgését, és megjelennek a lakásnál.