Érdemes korlátozni, megszűrni a gyermekek hírfogyasztását a háborúval kapcsolatban, de mindenképpen beszélni is kell velük, máskülönben a történtek traumatizálhatják őket – ezt mondta Szmolka Orsolya pszichológus a Mandinernek.
Javaslata szerint fontos, hogy a gyermekek „tartalomfogyasztása életkorhoz mérten történjen”, mivel sokkal érzékenyebben érintik őket a háborús események. Ugyanilyen fontos viszont az is, hogy a szülő beszéljen a gyermekével a témáról, máskülönben
Az elnyomott félelmek komoly problémákhoz vezethetnek – mondta a pszichológus.
„Az érzéseink felvállalásával azt üzenjük, hogy van tere az ő félelmeiknek is. Az sosem vezet jóra, ha azt mondjuk a gyereknek, hogy ne félj, ne gondolj rá, ne foglalkozz vele [...] Ezek olyan érzelmek, amiket igenis meg lehet élni. Nagyon fontos viszont, hogy utána fel kell tudnunk oldani ezt”.
Ehhez pedig elengedhetetlen a beszélgetés. Kérdezzük meg, pontosan mitől tartanak, mi zajlik érzéseik hátterében. Biztosítsuk őket arról, hogy lehet, hogy ott dúl a háború, de a családban biztos bázisuk van, ahol bármiről beszélgethetnek, ott vagyunk nekik
– mondta a szakértő, aki szerint az utóbbi hetekben egyre gyakrabban figyelhető meg, hogy a gyermekek feszültek és egyre agresszívabban (dühkitöréssel, kiabálással) reagálnak hétköznapi szituációkra. Hozzátette: az agresszív reakciók mellett intő jel lehet az is, ha megváltoznak a gyermek szokásai (kevesebbet alszik, nincs étvágya, elfordul a társasági élettől).
A pszichológus szerint érdemes lehet megpróbálni játékokkal is oldani a feszültséget vagy például megmutatni a térképén, hogy hol van Ukrajna, hol zajlanak a harcok. „ Jó, ha látják, közel van, de annyira azért nem. Érdemes arról is beszélni, hogy háborúk sajnos eddig is zajlottak, de aztán valahogy ki tudtak békülni a felek” – mondta a pszichológus, aki szerint a háború még akár a koronavírus-járványnál is traumatikusabb élményt jelenthet, mivel sokkal közvetlenebb félelmet lehet képes kiváltani.
A téma kezelését ugyanakkor az is segítheti, ha a menekültek segítésébe bevonjuk őket, mivel ez egyrészt érzékenyíti őket a problémák iránt, másrészt pedig azt érzik, hogy nekik is ráhatásuk lehet a dolgokra, segíteni tudtak másokon, ami enyhítheti a feszültséget. „Nagyon fontos, hogy szakítsunk időt a mentális és fizikai egészségünkre, legyen együtt a család, menjenek együtt kirándulni, sportoljanak. Ne felejtsük, ezeknek óriási szorongásoldó ereje van. A közös programokban rögzül, hogy nem vagyok egyedül, van kihez fordulnom” – javasolta Szmolka Orsolya.
(Borítókép: a lebombázott Hotel Ukrajna épülete Chernihivben. Fotó: Reuters)