Az Idea Intézet is közzétette közvélemény-kutatási eredményeit, amelyek szerint az orosz–ukrán háború nem rajzolta át a politikai erőviszonyokat.
A válaszadók 43 százaléka szerint Orbán Viktornak a jelenleginél keményebben el kellene ítélnie Oroszországot Ukrajna megtámadása miatt, a megkérdezettek 45 százaléka szerint azonban a miniszterelnöknek nem kéne így tennie. Míg az ellenzéki szavazók kilencven százaléka keményebb fellépést várna el, addig a Fidesz-szavazók 81 százaléka szerint nem szükséges Oroszország ellen határozottabban fellépni. Egyebek mellett ez is szerepel a Publicus Intézet március első felében készített országos reprezentatív közvélemény-kutatásában, amely az orosz–ukrán háborúról és a magyar külpolitikáról készült.
A válaszadók fele-fele arányban (46-46 százalék) elégedettek, illetve inkább nem elégedettek az Orbán-kormány háború előtti oroszbarát külpolitikájával. A bizonytalan szavazók közül azonban többen inkább nem elégedettek vele.
A februári Medián-kutatásból az derült ki, hogy míg az orosz invázió előtt a kormányoldalnak négy százalékpontos volt az előnye, a háború kitörését követően tizenkét százalékpontra emelkedett az ellenzéki összefogással szemben.
A kutatás Magyarország energiaellátásának orosz kitettségéről is kérdezett. Erről a megkérdezettek háromnegyede úgy nyilatkozott: tart attól, hogy jelentősen megemelkedik a gáz ára a háború miatt. Minden második válaszadó szerint hiba volt, hogy az elmúlt években a kormány nem csökkentette a függést Oroszországtól.
A megkérdezettek 79 százaléka viszont nem tartja valószínűnek, hogy a háború átterjed Magyarországra. Ezt mondta tízből kilenc (89 százalék) Fidesz-szavazó, továbbá az ellenzéki szavazók és a bizonytalan szavazók háromnegyede (75 és 74 százalék).
Szintén március elején végzett reprezentatív felmérést az Idea Intézet. Ebből az látszik, hogy újra nyílttá vált a választási küzdelem. Az orosz–ukrán háború nem rajzolta át a politikai erőviszonyokat. A katonai agresszió óta a két nagy politikai tömb erősödött, teljes népességen belül a Fidesz−KDNP listája két, az Egységben Magyarországérté pedig három százalékponttal, ezzel összefüggésben pedig a bizonytalanok aránya és a kisebb pártok támogatottsága csökkent.
A biztos szavazók körében csak a Fidesz–KDNP és az ellenzéki összefogás ugraná át az ötszázalékos bejutási küszöböt.
A kormánypártok jelenlegi előnye szavazói elszántsága miatt egy százalékponttal emelkedve már elérte az ötven százalékot, míg az ellenzéké egy százalékponttal 43 százalékra csökkent. A kutatás azt mutatja, hogy a fideszes szavazók körében sokkal magasabb a választási hajlandóság.
(Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök a Párizs melletti versailles-i palotába érkezik az EU-s csúcstalálkozóra 2022. március 11-én. Fotó: Ludovic Marin / AFP)