Egy felmérés szerint nyolcszázezer nyugdíjas jelezte, hogy rugalmas feltételekkel újra dolgozna - mondta Kósa Lajos, az Országos Szövetkezeti Tanács (OSZT) elnöke Debrecenben.
Kósa Lajos fideszes országgyűlési képviselő, a debreceni 1. számú választókerület kormánypárti képviselőjelöltje a Szövetség az Életen Át Tartó Tanulásért szervezetnek a Nyitok hálózat a munkaerőpiaci kiemelt projektje zárókonferenciáján elmondta:
a közérdekű nyugdíjas-szövetkezeti forma biztosítja az idős embereknek a munka világába való, önkéntes alapon történő visszaintegrálását.
2017 óta 165 nyugdíjas-szövetkezet alakult százezer taggal, tavalyi nettó árbevételük elérte a 11 milliárd forintot. A nagyobb múltra visszatekintő, 160 ezer taggal működő 96 diákszövetkezet nettó árbevétele 61 milliárd forint volt a múlt évben, miközben 2021-ben hat kismama-szövetkezet is alakult az országban – mutatott rá a képviselő, és hozzátette: a második világháborút megelőzően a szövetkezet népszerű foglalkoztatási forma volt Magyarországon. Példaként a Hangya szövetkezetet említette, amely az 1930-as években a térség legerősebb vállalkozói csoportja volt.
Kósa Lajos szerint a szövetkezeteknek társadalompolitikai jelentőségük is van, mivel
a diákok a munkára szocializálódhatnak, a nyugdíjasok az aktívabb életre kapnak lehetőséget, a kismamák nem szakadnak el teljesen a munka világától.
A Foglalkoztatási tapasztalatok a nyugdíjas-szövetkezeti rendszer keretében címmel tartott rendezvényen bemutatták a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) támogatásával megvalósított közérdekű nyugdíjas-szövetkezetekhez kapcsolódó fejlesztéseket, kiadványokat.
2050-re várhatóan kétmilliárd lesz a 60 év feletti
Réti Mária, a Szövetkezeti Kutatóintézet Nonprofit Kft. ügyvezetője a társadalmak elöregedéséről beszélt, jelezve, hogy 2050-re várhatóan 9,8 milliárdos lesz a világ népessége, ebből kétmilliárd lesz a 60 év felettiek száma. Hangsúlyozta:
A 60-65 felettiek száma a magyar társadalomban is jelentős, arányuk növekszik, ugyanakkor kutatásaik szerint 68-70 százalékuk jelezte, hogy szeretne tovább dolgozni.
Ennek feltételei között említették a rugalmas foglalkoztatási lehetőséget, az élethelyzetüknek megfelelő személyes közreműködést és az ehhez igazodó arányos jövedelmet.
Réti Mária szerint a közérdekű nyugdíjas-szövetkezeti forma a vagyoni előnyök mellett szociális előnyöket, oktatási, képzési, kulturális, illetve közösségteremtő és közösségfejlesztő lehetőségeket is biztosít a tagjainak.
Leszögezte, hogy a szövetkezeti tagok teljes mértékben megtarthatják a nyugdíjukat, a szövetkezetben személyes közreműködésükkel szerzett pénzbeli jövedelmüket pedig csak 15 százalék személyi jövedelemadó terheli, de természetbeni juttatást is igénybe vehetnek – adta hírül az MTI.
A közérdekű nyugdíjas-szövetkezetek rugalmas és biztonságos lehetőséget nyújtanak tagjaiknak az igényeiknek és kondíciójuknak megfelelő munkához, miközben tapasztalt humán erőforrást biztosítanak a munkaerőpiac részére – fejezte be a beszédét.