Az Indexnek nyilatkozó szakértők szerint nem szándékos mérgezés okozta a Városligeti-tó halpusztulását. A hivatalos laboreredmények jövő hét közepén várhatóak, de valószínűsítik, hogy a Széchenyi Gyógyfürdőből érkező termálvízben lévő biológiai szennyeződések, illetve a magas fertőtlenítőtartalom okozhatta a halak pusztulását.
Ahogy korábban megírtuk, a Margitsziget Japánkertjében lévő tavat március 25-én engedték le, hogy megtisztítsák a mederfeneket a felhalmozódott iszaptól. A víz élővilágát a Városliget Felső-tavába telepítették át, amiből április 6-án rejtélyes módon kipusztult a teljes halállomány. A Főkert Zrt. az üzemeltető Városliget Zrt.-vel együttműködve, a Fővárosi Csatornázási Művek és a tavat tápláló Széchenyi Gyógyfürdő is azonnali vizsgálatokba kezdett. A halak a víz oxigénszintjének kritikus csökkenése miatt is elhullhatnak, de a hatóságok mérései alapján a vízhőmérséklet és az oldottoxigén-szint mind a normál határértéken belül volt (2022. április 7-én 22 Celsius-fok, oldott oxigén: 10,6 mg/liter).
A Főkert megbízásából mindkét tó haltelepítését végző cég, az Aranyponty Zrt. vezérigazgatója, Lévai Ferenc az Indexnek elmondta, hogy ezek optimális értékek, ezért valószínű, hogy a víz kémiájában történhetett a tragikus változás.
Kizártnak tartom, hogy valaki szándékosan megmérgezte a vizet, a Városliget nappal tele van emberekkel, éjjel meg köztéri kamerák figyelik a területet. Emellett ha szándékos mérgezés történt volna, az a tó teljes élővilágát károsította volna, de a kacsák és a teknősök, a csigák és rákok is sértetlenül megúszták. Az tudni kell, hogy a tavat a Széchenyi fürdő elhasznált termálvize táplálja, ha túlklórozzák a medencéket, arra a kopoltyúsok érzékenyen reagálnak, bizonyos mennyiség felett a tömeges kipusztulásukat is okozhatja, hisz az oxigénfelvételük közvetlenül a vízből történik. Ezzel szemben a vadkacsa már a lábán érzi, hogy csípi a víz, és azonnal elhagyja a területet. A teknősbéka vastag bőrén is kevésbé jut át a szennyeződés, és ki tud menekülni a partra. A páncélosok is védettebbek
– mondta a tavak halállományát kezelő vállalat igazgatója.
Ahogy a környezeti katasztrófa után a tó tisztítását végző szakemberek is elmondták, élő halat már nem láttak a tóban, mind a kis testű, mind a nagyobb halak elpusztultak. A kármentesítés még eltarthat pár napig. De Lévai Ferenc szerint ha a vizsgálatok csak klórszennyeződést fognak kimutatni, legkésőbb húsvét után újratelepíthetik a Városliget Felső-tavát.
Az, hogy a kacsák két nap után visszatértek, arra utal, hogy kezd helyrejönni a víz ökoszisztémája. A tragikus esemény utáni napok bőséges esőzése felhígíthatta a tóba került fertőtlenítőkoncentrációt, ami a víz folyamatos elfolyásával olyan 1,5 hét után az állatok számára élhető szintre csökken. Szükséges a ligeti tó mielőbbi újratelepítése, ugyanis a mesterséges tavat az algásodástól az amurok óvják meg
– részletezte Lévai.
Simonyi Gábor, a Főkert kommunikációs vezetője lapunknak elmondta, hogy a Margitszigeten a Japánkert tavából mindössze 3 halat: egy koi pontyot, egy aranykárászt és egy dévérkeszeget, valamint három teknőst telepítettek át a Városligeti-tóba, ahol egy korábbi medertisztítás miatt már éltek koi pontyok.
A japán díszhal a legértékesebb halak egyike, egy egykilós példányért akár tízezer forintot is elkérhetnek. Emellett jóval ezer kilogramm feletti, 5-7 kilós (150-200 darab) amur tetemét emelték ki a ligeti tóból, amit a megsemmisítésükre szakosodott cég azonnal elszállított a helyszínről. Az amur kilogrammonként 1500–2000 forint, anyahalként ötezer forint kilója. Jelentős mennyiségű, több tízezer apró (2-10 centis), elvadult trópusi díszhal is élt a tóban, ugyanis sokan a megunt akváriumi halaikat a hőforrás miatt ide hozták: a gyümölcsevő piranhán kívül a vörösfülű ékszerteknősig sok különleges fajt engedtek itt el. Ez szigorúan tilos lenne, ugyanis a víz természetes ökoszisztémáját megbontja
– ismertette Lévai Ferenc. Hozzátette:
Valamelyest a növényzet is sérült, ökoszisztémai leltárt kell felvenni ahhoz, hogy teljes képet kapjunk a természeti kár mértékét illetően. Elsősorban nem gazdasági, egészségügyi és esztétikai kár történt.
Weiperth András, a városligeti tavakat hét éve vizsgáló biológus szerint is a fürdő vizével lehet a gond.
A Széchenyi fürdőből az elhasznált termálvíz kerül átvezetésre a városligeti tavakba szűretlenül, az amurok abban a vízben éltek itt, amiben a fürdő vendégei megmártóztak. Sokan nem tudják, hogy a termálfürdőkben a vécéket is ezzel öblítik le, amit sok esetben a Dunába, itt pedig a ligeti tavakba ürítenek, mivel a termálvizek magas ásványianyag-tartalma tönkretenné a szennyvíztisztító rendszert. Ezek a vizek humán eredetű szennyeződésekkel terheltek, a gyógyszermaradványoktól kezdve a biológiai szerves anyagon át fertőtlenítő, de akár vécépapír is megtalálható benne. Nekünk, helyszínen dolgozó szakembereknek többször volt szem- vagy bőrirritációnk, ami a ligeti tóban végzett munkát követően jelentkezett. Éppen ezért már az eset előtt is fel kellett volna hívniuk az emberek figyelmét, hogy lehetőleg ne érintkezzenek közvetlenül a vízzel, hogy ne érjenek a vízhez, ne engedjék oda a gyerekeket, de a kutyákat sem. Véleményem szerint az is okozhatta a problémát, hogy 4 éve volt utoljára medertisztítás, akkor egyes részeken 60 centiméteres rétegben lerakódott, szerves anyagokban gazdag üledéket távolítottak el a betonaljzatról. A mesterséges városi tavak ökoszisztémája igen sérülékeny, 1-2 évente szükséges lenne a lerakódott szennyeződött iszaptól megtisztítani.
„A szándékos mérgezést kizártnak tartom, mivel csak a halállományban esett kár, valószínűbb a kémiai szennyeződés, bár előzetes méréseink nem találták kritikusnak a nitrogén- vagy az oldottszervesanyag-tartalmat, a hőmérsékletet és az oxigénszintet mi is megfelelőnek találtuk. A laborvizsgálatok kiértékelése még jó pár napot igénybe vesz, az eredmények ismeretében számos kérdésre választ kaphatunk. A kacsák azért is térhettek vissza két nap után, mert a tó vize 1,5 nap alatt lecserélődik a folyamatos termálvízellátással és a csatornarendszerbe való lefolyással” – mondta a kutató. Hozzátette:
Már több szakvizsgálatot kértek tőlünk, és folyamatosan adunk ki olyan jelentéseket, tudományos közleményeket, amikben azt indítványozzuk, hogy a szennyeződésektől megszűrt víz kerüljön csak a tóba. Bár arra is tettünk javaslatot, hogy a 35-40 Celsius-fokos vizet érdemesebb lenne az állatkert vagy a ligeti épületek fűtésére felhasználni.
„Az üzemeltetés a belső utasítások szerint és a jogszabályok alapján zajlott. A tárgyi eseményt megelőzően a töltő-ürítő medencéket március 25-én és április 4-én bakterológiai vizsgálatnak vetették alá, amiről jegyzőkönyv készült, eszerint a használt víz ürítését illető jogszabályoknak megfelelő eredményeket kaptak” – áll a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. közleményében. A víz minőségéről akkor nem volt információjuk, de az eset után a kémiai vizsgálatokat ők is elvégezték, aminek hivatalos kiértékelése később várható.
Addig további nyilatkozatot nem áll módunkban kiadni
– írta a Széchenyi Gyógyfürdő sajtószolgálata megkeresésünkre.
(Borítókép: Nagy Tamás / Index)