Alig több mint tíz nappal a választások és az egységes ellenzék veresége után hívták be a köztévé háromnegyed órás műsorába vendégnek Márki-Zay Pétert.
A műsorvezető azzal kezdte, hogy szerinte az ellenzék szándékosan állította be, hogy nem hívták őket sehová a közmédiába, majd mutatott megkereséseket és felidézte, hogy az ellenzék nem is élt a köztévében számukra törvény biztosította több mint egyórányi reklámidővel. Márki-Zay Péter ezt cáfolta.
Az előválasztások után mintha megbillent volna Márki-Zay iránt a bizalom – hangzott a feltételezés, amire az ellenzék volt kormányfőjelöltje azt mondta, hogy végül sikeresen megoldották a vitákat. Nem lehetett kizárni kívülről a fideszes áskálódást és azt sem, hogy voltak árulók az ellenzéki összefogásban, mert ez nem volt kérdés, hangsúlyozta a politikus.
Márki-Zay szerint ezen a lejtős pályán ez volt az utolsó ilyen jellegű ellenzéki összefogás, és bár maga is hitt a szövetségben és a győzelemben, azonban ez nem jött be. Úgy véli, pont ezért most felesleges arról beszélni, hogy mi lesz a következő választáson az ellenzékkel.
A hódmezővásárhelyi polgármester ez után vitába keveredett az elmúlt években Magyarországra betelepülők számával kapcsolatban. A migráció kérdését az ellenzék úgy próbálta meg feltüntetni a kampány során, hogy bűnözőket engedett be az országba az előző kormány – állította Lánczi Tamás, ám a témát végül nem zárták le.
Arra, hogy Márki-Zayhoz hasonlították, azt válaszolta az ellenzéki politikus, hogy őt és az amerikai választási körülményeket nem lehet összehasonlítani.
Szóba került a műsorban az orosz–ukrán háború is. Ha a NATO úgy dönt, hogy küld katonákat Ukrajnába, azt támogatta volna, de nem azt, hogy magyar katonákat küldjünk a szomszédos országba. Viszont ha a NATO így dönt, akkor Magyarországnak lehetősége van mérlegelni, hogy támogat-e egy ilyen döntést, vagy sem – igazította ki Márki-Zayt a műsorvezető. Márki-Zay hozzátette, hogy részben ezen ment el a választás, mert a fideszes propagandamédia kiforgatta az ellenzék szinte összes megszólalását.
Vitába keveredtek amiatt is, hogy fideszes EP-képviselők mit is szavaztak meg Strasbourgban az orosz kőolaj- és gázvásárlások leállításával, vagy nem leállításával kapcsolatban. Amire az ellenzék volt kormányfőjelöltje hivatkozott, az egy európai parlamenti állásfoglalás volt, és valóban tartalmazta a kőolaj- és gázvásárlási stopot, viszont ez nem kötelező érvényű és a rá következő napon nem is ezt hagyta jóvá az Európai Unió Tanácsa írásbeli eljárás útján, abból már kimaradt a kőolaj- és gázvásárlásokra vonatkozó tiltás, csak a szénbehozatalt állította le idővel az Európai Unió.
Szóba került az elhíresült minimálbér-csökkentéssel kapcsolatos kijelentés is, amit Márki-Zay azzal hárított, hogy ezt a kijelentését is szemtelenül kiforgatták, de ugyanígy szembesítették az üzemanyagárstop megszüntetése ügyében tett mondataival is. Erre a válasz az volt, hogy másként kellett volna lépni, például áfacsökkentéssel, és nem élelmiszerek egy csoportjának meg az üzemanyagok árának befagyasztásával. Hangsúlyozta, mindez része volt az ellene indított lejáratókampánynak, és nem tudta megvédeni magát a médiában, hogy elmondja a maga érveit és kifejtse véleményét.
Érintették azt is, hogy a kampányban szó volt arról, hogy esetleg előkerülnek majd kompromittáló videók kormánypárti politikusokról, amelyek végül nem kerültek elő. Kérdésre Márki-Zay elismerte, nem is lett volna szerencsés, ha ilyen történt volna. Az ellenzéki kampányban elkövetett hibákkal is szembesítették, ezek egy részét a volt ellenzéki kormányfőjelölt elismerte.
Jakab Péterhez fűződő viszonyáról csak annyit jegyzett meg Márki-Zay, hogy az ellenzéken belül eltérő személyiségek dolgoztak együtt, de nem bocsátkozott részletekbe.
Továbbra sem tett le a pártalapításról, és azért akar néppártot alapítani, hogy mindenki tevékenykedhessen benne, aki az ország sorsának jobbra fordulásáért akar dolgozni.
A választás akkor sem lett volna tisztességes, ha az ellenzék nyerte volna meg – mondta Márki-Zay, utalva arra, hogy egy ilyen esetben ott lettek volna a kormánypárti oldalon történt csalások. A jövőben is dokumentálni fogják azokat az eseteket, amelyekben a demokráciáért kiállókat ér valamilyen retorzió. Azért nem veszi fel a mandátumát, mert a parlamentben ő nem lett volna frakcióvezető, csak frakciótag, és így nem tudott volna úgy működni, ahogyan ő szeretne.
Márki-Zay szerint Gyurcsány Ferenc benne látja a vereségért a bűnbakot, de szerinte baloldali jelölttel sem sikerült volna nyerni az ellenzéknek 2022-ben.
(Borítókép: Nagy Tamás / Index)