Index Vakbarát Hírportál

Mindig változtatott Orbán Viktor, így nézhet ki az új kormánya

2022. április 29., péntek 06:57

Egyelőre várni kell arra, hogy megismerjük az ötödik Orbán-kormány minisztériumi struktúráját és a tárcák vezetőit, de az előző ciklusok közötti váltásokból arra következtethetünk, hogy a miniszterelnök néhány ponton változtathat az eddigi felálláson.

A 2010-es országgyűlési választásokon a Fidesz–KDNP kétharmados parlamenti többséggel tért vissza a hatalomba, Orbán Viktor az 1998–2002 közötti után a második kormányát vezette.

A május 29-én megalakult kormány az alábbi minisztériumokkal és miniszterekkel állt fel:

A miniszterelnök-helyettesi pozíciót Navracsics Tibor és Semjén Zsolt töltötte be. A KDNP-s politikus egyben nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli miniszter is volt. 2011 decembere és 2013 márciusa között egyes nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való kapcsolattartásért felelős tárca nélküli miniszteri tisztség is létezett, ez először Fellegi Tamáshoz, később Varga Mihályhoz tartozott.

A 2010-es névsorból Pintér Sándorral, Martonyi Jánossal, Varga Mihállyal és Matolcsy Györggyel már az első Orbán-kormány miniszterei között is találkozhattunk.

A következő kétharmad

2014-ben a FideszKDNP újra kétharmadot szerzett, a harmadik Orbán-kormány tagjai június 6-án tettek esküt. A miniszterelnök személyi és strukturális változtatásokat is végrehajtott.

Lázár János államtitkár a Miniszterelnökséget vezető miniszteri szintre lépett fel, Rogán Antal a Miniszterelnöki Kabinetirodát irányította. Navracsics Tibor a ciklus elején Brüsszelbe költözött uniós biztosként, Szijjártó Péter került a külgazdasági és külügyminisztérium élére. Trócsányi László kapta az igazságügyi minisztériumot. Németh Lászlóné után Seszták Miklós lett a fejlesztési miniszter. Az új ciklus elején Hende Csaba folytatta honvédelmi miniszterként, de 2015-ben Simicskó István érkezett a helyére.

2017-ben tárca nélküli miniszteri rangot kapott a korábbi paksi polgármester, Süli János, aki azóta is a paksi atomerőmű új blokkjainak fejlesztéséért felel. Kósa Lajos 2017 októberétől 2018 májusáig volt a Modern városok program lebonyolításáért felelős tárca nélküli miniszter.

Az előző ciklus miniszteri csapatából maradt Pintér Sándor a belügy, Varga Mihály a nemzetgazdaság, Balog Zoltán az emberi erőforrások, Fazekas Sándor a földművelésügy (korábban Vidékfejlesztési Minisztérium) élén. Semjén Zsolt ezúttal is a miniszterelnök-helyettesi és a nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli miniszteri tisztséget töltötte be.

Lázár János kiesett

A negyedik Orbán-kormány – sorozatban a harmadik kétharmados FideszKDNP-győzelem után – május 18-án lépett hivatalba.

Lázár Jánost a Fidesz akkori frakcióvezetője, Gulyás Gergely váltotta a Miniszterelnökség élén, változás történt az Emberi Erőforrások Minisztériumánál is, Balog Zoltán helyét az Országos Onkológiai Intézet igazgatója, Kásler Miklós vette át. Eltűnt a Fejlesztési Minisztérium, viszont megszületett az Innovációs és Technológiai Minisztérium, ami Palkovics László irányítása alá került.

A vidékfejlesztésiként indult, 2014-ben földművelésügyinek átkeresztelt, 2018-tól Agrárminisztérium első embere Nagy István. Simicskó Istvánt a honvédelem élén Benkő Tibor vezérezredesre cserélték.

Trócsányi László 2019-ben EP-képviselőként folytatta tevékenységét, az igazságügyi tárcavezetői pozícióba az a Varga Judit került, aki előtte a Miniszterelnökség európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkára volt, és igazságügyi miniszterként továbbra is legtöbbször ő képviseli a kormányt Brüsszelben vagy Strasbourgban.

Tárca nélküli miniszterek ezúttal is voltak, Mager Andrea, aki előtte a Magyar Nemzeti Banknál több pozíciót is betöltött, a nemzeti vagyon kezeléséért felelt. Novák Katalin 2020-tól miniszteri rangban felelt a családokért, ez az időszak már a választások előtt véget ért, Novák Katalint köztársasági elnöknek választották.

Semjén Zsolt a miniszterelnök-helyettes, de tárca nélküli miniszteri portfóliója bővült, már nemcsak a nemzetpolitika, hanem az egyházügyek és a nemzetiségek is hozzá tartoztak. A fedélzeten maradt Rogán Antal (Miniszterelnöki Kabinetiroda), Szijjártó Péter (Külgazdasági és Külügyminisztérium), Pintér Sándor (Belügyminisztérium és miniszterelnök-helyettes), Varga Mihály (Pénzügyminisztérium és miniszterelnök-helyettes), valamint Süli János (a paksi atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszter).

Két nagy visszatérő is lesz?

Orbán Viktor április elején újságírói kérdésre elárulta, szeretné, hogy az új kormányban is Szijjártó Péter töltse be a külügyminiszteri pozíciót. Lázár János visszatérésével kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy nem lehetetlen.

A Népszava korábban úgy értesült, hogy Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője távozhat, Lázár János visszatérhet, Pintér Sándor belügyminiszter újabb négy évet vállalhat, ahogy marad Varga Mihály is pénzügyminiszterként, de kevesebb területtel, csak az adóügyekre és a költségvetésre koncentrálva.

A gazdasági stratégia, az energetika, valamint a fejlesztések koordinálása egy új tárcához kerülhet, amelynek várományosa az a Nagy Márton lehet, aki a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős ügyvezető igazgatója volt, majd a jegybank alelnökeként dolgozott, távozása után gazdaságpolitikai miniszterelnöki megbízott volt.

A lap szerint szinte biztos, hogy Gulyás Gergely marad a kancelláriaminiszter, míg Lázár János egy új, összetett feladatokkal, köztük az agráriumi, élelmiszeripari fejlesztésekkel és kiskereskedelemmel foglalkozó tárca élén térhet vissza.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumát szétbonthatják, az egészségpolitika irányításához visszatérhet Szócska Miklós, aki a második Orbán-kormány egészségügyi államtitkára volt, jelenleg a Semmelweis Egyetem közszolgálati karának dékánja.

Elképzelhető, hogy lesz külön oktatási és kulturális tárca. A felsőoktatásért Hankó Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) helyettes államtitkára felelhet. A Népszava viszont úgy tudja, hogy Palkovics László, az innovációért és technológiáért felelős miniszter ragaszkodik a felsőoktatás felügyeletéhez, és ő is a kormány tagja marad.

Gulyás Gergely a csütörtöki Kormányinfón elmondta, hogy már kétszer is beszélt Orbán Viktorral a kormány várható személyi összetételéről, de arra nem válaszolt, hogy kapott-e felkérést a folytatásra.

Az Index újságírója a kancelláriaminiszternél arról érdeklődött, hogy lesz-e önálló oktatási minisztérium. Gulyás Gergely leszögezte, amikor a kormányalakítás végére ér a miniszterelnök, akkor a szervezeti és személyi kérdésekről is tájékoztatást ad, de hozzátette: általában az oktatás és kultúra együtt szokott lenni, így teljesen önálló oktatásügy valószínűleg nem lesz. Arról, hogy kik vezethetnének egy kulturális minisztériumot, itt írtunk. Az önálló egészségügyi minisztériumot a „baloldali kampány” részének nevezte a tárcavezető.

A 24.hu információi szerint Navracsics Tibor egy olyan, új tárca élén, uniós miniszterként térhet vissza a kormányba, ami egybefoghatja a források elosztásának és felhasználásának felügyeletét is. Navracsics Tibor néhány nappal ezelőtt azzal kommentálta a megjelent találgatásokat, hogy még nem dőlt el, miniszter lesz-e az ötödik Orbán-kormányban.

A Blikk arról írt, hogy Gál Kinga lehet Novák Katalin utódja a családokért felelős tárca nélküli területen. Az EP-képviselő, aki egyben a Fidesz alelnöke is, listás mandátumot szerzett a 2022-es választásokon, de nem lesz tagja a magyar Országgyűlésnek, helyét Pesti Imre kapta meg.

A legutóbbi Kormányinfón az is kiderült, hogy az Országgyűlés a május 16-i héten választhatja meg a miniszterelnököt, ezt követően egy-két napon belül megalakul az új kormány.

(Borítókép: Orbán Viktor 2022. április 6-án. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)

Rovatok