Az orosz elnök semmitmondó beszéde a győzelem napján nem jelenti azt, hogy minden rendben az ukrajnai háborúban. A vezérkari tisztek, köztük Szergej Sojgu védelmi miniszterrel, mintha végigfeszengték volna a katonai parádét. Erről és a háború lehetséges kimeneteléről beszélgettünk Tálas Péter szakértővel a Kibeszélő Extrában.
A kérdésre, hogy mennyire volt hagyományos az idei katonai parádé a győzelem napján, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének a vezetője úgy fogalmazott, hogy inkább visszafogottra sikeredett. A moszkvai tribünön ülő katonákat mintha feszélyezte volna, hogy nem a csapataikkal vannak, hanem a Vörös téren parádéznak. Igaz volt ez Szergej Sojgu védelmi miniszterre is.
Ha Vlagyimir Putyin a beszédében háborút hirdetett volna, az tényleg egy minőségi váltást jelentett volna. Ha háborút hirdet, akkor a tartalékosokat is behívhatta volna. Jelenleg ugyanis csak a hivatásosok és az eddig toborzott önkéntes oroszok harcolnak Ukrajnában. Ha hozzányúl, és behívja a tartalékosokat, akkor ott már nincs önkéntesség, hanem kötelező bevonulni, és nem biztos, hogy az a réteg olyan nagy lelkesedéssel venne részt Putyin háborújában.
Putyin mintha tartott volna attól, hogy nem tud olyasmit bejelenteni, ami lenyűgözi a hallgatóságát, hogy például elfoglaltuk az elszakadni vágyó népköztársaságokat, és még a teljes Mariupolt is felszabadítottuk. És ha nem tud ilyet mondani, akkor feltehették volna neki a kérdést: miért kell akkor háborúra váltani, ha ilyen sikeresek vagyunk?”
Putyin azt sem jelentette be – pedig sikerként könyvelhetik el, és az ukránok is elismerték –, hogy az oroszok két hónap után áttörték az ukránok legerősebb védelmi vonalát, amit keleten építettek ki. Ezzel együtt az előrenyomulás még így is nagyon nehézkes, és Tálas Péter nincs meggyőződve arról, hogy közel az cél, amit az oroszok a háború kezdetekor maguk elé kitűztek.
Ugyanakkor a háború kimenetele nagyban függ az ukránok kitartásától is. Mivel a Nyugat hihetetlen mennyiségű fegyvert juttatott nekik, és lassan olyan nehéztüzérség is kapnak, amely már nemcsak a védekezésre, hanem akár ellentámadásra is használható, nem kizárt az eddig lassan bedarált területek visszafoglalása. Az amerikaiak arra számítanak, hogy idővel az ukránokat sikerül annyi nehézfegyverzettel – harckocsikkal, páncélosokkal – ellátni, hogy valamiféle egyensúly alakuljon ki ezen a téren a szemben állók között, az ukránok új fegyverei azonban minőségben jobbak lesznek.
Valljuk be, az elmúlt hónapokban az orosz fegyverzet nem váltotta be a korábban hozzá fűzött reményeket
– figyelmeztet a szakértő.
Tálas Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy bár Ukrajna keleti és déli felén van egy jelentős karéj, amelyet ugyan megszálltak, elfoglaltak az oroszok, de a nagy kérdés az, hogy milyen erősen tudja tartani ezeken a részeken a saját pozícióit.
„A megszállt részeken kikkel fog együttműködni és hogyan? Jelenleg nem látszik olyan kollaboráns erő, amely együttműködne a megszállókkal, ha békét hirdetnek. Vagy minden ukrán elmenekül, akkor pedig az oroszok máshonnan fognak betelepíteni embereket. Volt már erre példa a szovjet-orosz történelemben.”
A műsorban az alábbiakról is beszélgettünk:
Ukrajnában ugyan orosz–ukrán háború zajlik, de mivel a Nyugat és az Egyesült Államok, de leginkább az Európai Unió foggal-körömmel ellenzi, és meg akarja akadályozni, hogy visszatérjen a nemzetközi politikába a háború eszköze, ezért Oroszország vereségében érdekelt. Európa már csak azért sem akarja, hogy visszatérjen a katonai erővel való politizálás, mert ebben az esetben elveszti a világpolitikában pólusképző hatalmi tényező szerepét, hiszen a kontinens nem tud jelentős, egységes katonai erőt felmutatni. Ennek pedig nem is a fegyverzet esetleges hiánya az oka, mint inkább az európai politikai széttagoltság.
A teljes videót a fenti lejátszóra kattintva nézhetik meg, a beszélgetés podcastverzióját pedig alább érhetik el:
(Borítókép: Siklós András és Tálas Péter. Fotó: Karip Tímea / Index)