A nyertes pályázatok csaknem ötöde a Debreceni Egyetemhez (DE) kötődik a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) pályázatain: az allergia kialakulásának tényezőit és a hirtelen szívhalál megelőzését kutatják az intézmény különböző karain.
A Debreceni Egyetem 17 egysége viselheti az MTA Kiváló Kutatóhely címet. Húsz kutatócsoportjuk nyert összesen több mint 650 millió forintot az ELKH pályázatain.
Az MTA a Kiváló Kutatóhely minősítés elnyerésére 2021 márciusában írt ki pályázatot, amelyre 114 kutatócsoport jelentkezett. A döntéshozó testület 95 nyertest hirdetett, köztük a DE 17 pályázóját.
Az ELKH tavaly nyáron hirdetett tendert a július 1-jével kezdődő új ötéves időszakra. Országosan a 95 nyertesből húsz kutatócsoport a Debreceni Egyetemen működik, nyolc a már korábban megkezdett munka folytatására, 12 pedig a most induló tevékenységre nyert el összességében évi 657,8 millió forint támogatást.
A legtöbb nyertes kutatócsoport a Debreceni Egyetemhez tartozik.
Az MTA Kiváló Kutatóhely minősítés öt évig érvényes, és az akadémia által kiírt további kutatástámogatási pályázatok elbírálása során előnyt jelent a cím birtoklása. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat pedig – ugyancsak öt éven át – jelentős anyagi támogatással biztosítja a nyertes pályázók számára a sikeres kutatómunka feltételeit – írja az MTI.
Az intézményben működnek olyan kutatócsoportok is, amelyek mindkét pályázaton eredményesen szerepeltek. Köztük az általános orvostudományi kar allergológiai kutatócsoportja, amely az allergia kialakulásának tényezőit és a lehetséges megelőzési módokat vizsgálja, elsősorban a bőr és a nyálkahártya immunológiai megközelítésében.
A bölcsészettudományi karon működő egyik kutatócsoport hazai és külföldi levéltárakban őrzött írott források, régészeti leletek, művészeti kincsek feldolgozásával új szempontok szerint, modern technikai eszközök alkalmazásával kívánja feltárni azon értékeket, amelyek a nagyvilágban szétszórva a magyar kulturális örökséghez tartoznak.
A gyógyszerésztudományi karon a hirtelen szívhalál témakörében folytatnak kutatást: preklinikai tevékenységgel vizsgálják olyan molekulák előállítását, amelyek sikerrel alkalmazhatók a sejthalál megelőzésére.
A természettudományi és technológiai kar stresszbiológiai kutatócsoportja a mikroszkopikus gombákat vizsgálja olyan új gyógyszeralapanyagok fejlesztése érdekében, amelyek akár élesztőalapú probiotikumok gyártására is alkalmasak lehetnek a jövőben.